Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


A gasztrointesztinális hormonok

A ghrelin a gyomorban és a vékonybélben, a pancreasban, valamint a hypothalamus nucleus arcuatusában termelődik, s a növekedési hormon felszabadulását serkenti (innen a neve: growth hormone release inducing). A telítettségérzést fokozó peptidekkel ellentétben a táplálékfelvételt növeli, valamint csökkenti az inzulin elválasztását is (Cummings és mtsai 2005). A glukagonszerű peptid-1 (GLP-1) a bélben és az agyban termelődik. A táplálékfelvétellel párhuzamosan nő a vérszintje, s a pancreasban az inzulin kiválasztását serkenti. A bélben lévő táplálék serkenti a termelődést, ami pedig gátolja a gyomor-bélrendszer motilitását és a gyomorürülést (Wynne és mtsai 2005). A pancreas polipeptid család a peptid YY-t (PYY), a NPY-t és a pancreas polipeptidet (PP) foglalja magába. A PYY a vékony- és vastagbélben termelődik, s gátolja a gyomor motilitását és ürülését, így csökkenti az étvágyat. Hatását a NPY-on keresztül fejti ki, amely a hypothalamusban keletkezik, s az étvágyat fokozza. A PP a pancreasban és a belekben termelődik az elfogyasztott kalóriákkal arányos mértékben (York és mtsai 2006). A perifériás telítettségi rendszer része a kolecisztokinin (CCK), mely csökkenti az étvágyat, és a jóllakottság érzését segíti elő. A gyomor ürülésének gátlásával közvetve járul hozzá a teltségérzéshez (Morton és mtsai 2006).

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave