Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


A fehérjeszintézis (transzláció) menete

A transzláció riboszomális RNS-ből és fehérjékből szerveződő komplexek, a riboszómák segítségével zajlik. A riboszómák egy kisebb és egy nagyobb alegységből állnak, amelyek fehérjeszintézis során aktív rinoszómákká szerveződnek össze. A transzláció lényege az mRNS bázissorendje által kódolt információnak a fehérje aminosavsorrendjére történő „átfordítása”. Az egy aminosav beépítéséhez szükséges információt a DNS-ben, illetve az mRNS-ben három bázis (egy bázistriplet) hordozza; ezt az egységet a DNS kódoló szálán kódnak, míg az mRNS-ben kodonnak nevezzük. A két elnevezés alapvetően azonos szekvenciát jelent azzal a különbséggel, hogy a kodonok timin helyett uracilt tartalmaznak. Elméletileg 43 = 64 különböző kodontriplet létezik, közülük három ún. nonszensz vagy stop kodon, amelyek nem kódolnak aminosavat és az utolsó exon 3’ végén, a transzláció stop helyén állnak. A fennmaradó 61 kodonon egyenlőtlenül osztozik a fehérjékben előforduló 20 különböző aminosav; a leggyakrabban előforduló aminosavakhoz (pl. szerin, glicin, alanin, leucin) több kodon is tartozik, míg két, viszonylag ritkán előforduló aminosavat, a metionint és a triptofánt mindössze egy-egy kodon határoz meg (Ádám 2004, Alberts és mtsai 2007).

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave