Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


Az örökölhetőség kétféle fogalma és becslése

Az előző alfejezetben megmutattuk, hogy a fenotípusos változatosság komponensekre bontható, s példát mutattunk arra, hogy a genetikai komponens nagysága keresztezési vizsgálatokban hogyan határozható meg. Egy mennyiségi tulajdonság örökölhetőségéről kétféle értelemben szokás beszélni. A tágabb értelemben vett örökölhetőség a genetikai meghatározottságot méri, s arra vonatkozik, hogy az egyedek tulajdonságai közti különbségek hányad részéért felelős az, hogy számos helyen különböző a genomjuk. A szűkebb értelemben vett örökölhetőség viszont azt mondja meg, hogy a különbségekből mennyi örökíthető át az utódokra. A tágabb értelemben vett örökölhetőség valójában nem jellemzi jól a szó szerint vett örökölhetőséget, mert az allélkombinációkat az ivarsejtképződés során a rekombináció felbontja, s így az egy lokuszon levő allélok, illetve a különböző lokuszok alléljainak interakcióiból adódó dominancia és episztatikus kölcsönhatások nem öröklődnek, az egyes allélok pusztán a saját pozitív vagy negatív hatásaikat viszik tovább az utódokba. Hiába rendelkezik kiváló tulajdonságokkal egy egyed, ha ezeket a tulajdonságokat elsősorban a szerencsés allélkombinációinak köszönheti, utódai messze nem lesznek annyira kiválóak, mint ő. Egy nagyfokú heterozigótasága miatt kiváló egyednek például, bárkivel is kerül párba, homozigóta utódai is lesznek, heterozigóta mivoltát, s az azzal járó előnyöket nem örökítheti. Egy egyed genetikai értékét a tényleges örökölhetőség szempontjából az határozza meg, hogy hány darab + allélt hordoz a tulajdonságra ható lokuszain, hiszen átlagosan ezen allélok felét öröklik az utódai. Ha egy egyednek sok, különböző pártól származó utóda van, s párválasztása nem függ a vizsgált tulajdonságtól, akkor az utódok átlagos fenotípusos értékének eltérése a népesség átlagától (D) a tőle örökölt allélok hatását tükrözi. Mivel az utódok fenotípusos értékét csak felerészben határozza meg az egyik szülő, az egyed additív genetikai értéke (A) kétszerese ennek az eltérésnek, azaz

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave