Üveglapokra kihorgonyzott oldallánccal rendelkező kismolekulákkal az affinitáskromatográfia kapacitásának drámai növelését lehet elérni. Ezekkel az eszközökkel gyors kötődési vizsgálatokat (profilozást) lehet végezni (Vegas és mtsai 2008). A fordított stratégiájú kémiai genomika korai kísérleti szakaszában a szilárd fázisú diverzitásorientált szintézissel előállított könyvtárakat a hordozóról való hasítást követően egy alkalmas technológiával reaktív üvegfelületre nyomtatták (MacBeath és mtsai 2000), majd tisztított, fluoreszcensen jelzett fehérjével inkubálva a fehérjével kölcsönható vegyületeket a jelzés pozíciója és intenzitása alapján tudták azonosítani. Így lehet elvégezni az azonos géncsaládba tartozó gátlószerek kihorgonyzásával a fehérjék gyors kötődési profilozását. Ugyanakkor kismolekulák ezreinek a proteomával való kölcsönhatását is tanulmányozni lehet kis fehérjeigénnyel, uniformizált körülmények között nagy áteresztőképességgel. Ennek érdekében a kismolekulák mindegyikéhez több pozícióban is párhuzamos szintézissel kapcsoljuk az oldalláncot, és így ún. horgonyzásra kész (ready to spot) kismolekula-könyvtárhoz jutunk, amit alkalmas kapcsolási reakcióval az üveg- vagy műanyagfelszínhez rögzítünk kovalens kötéssel (2.49. ábra). Kémiai mikrosorok előállításánál fontos szempont a felszínhez kötött kismolekulák fehérjékkel való térbeli megközelíthetősége, a kihorgonyzási technológia, a sűrűség reprodukálhatósága, és a kötés stabilitása. Ennek érdekében az üvegfelszínen dendrimer (elágazásokkal megnövelt kapacitású) reaktív (pl. epoxid vagy akrilsavészter) csoportokat tartalmazó felszínt fejlesztettek ki (Hackler és mtsai 2003).