A maximális koncentráció (Cmax) és a hozzá tartozó időpont (tmax) valamely dózis egyszeri, adott módon történő beadása mellett elérhető legmagasabb plazmakoncentrációt és a csúcskoncentráció kialakulásához szükséges időt mutatják. Mivel a legtöbb gyógyszer esetében létezik valamilyen plazmakoncentráció-hatás öszszefüggés, a Cmax jelzi, hogy a tervezett adagolási mód és dózis alkalmazásával a gyógyszermolekula ADME-tulajdonságai lehetővé teszik-e a minimálisan hatékony szint elérését, illetve hogy a kialakult koncentráció milyen messze esik a toxikus hatásokhoz tartozó szintektől. A legkisebb hatékony és a toxikus hatásokhoz kapcsolható koncentrációszintek közötti tartományt terápiás ablaknak nevezzük (lásd 4.22. ábra). A farmakokinetikai görbe Cmax-ig terjedő szakaszának meredeksége (ka, lásd 4.17. ábra) a felszívódás sebességi állandója. A tmax értéke gyakran jelzi a maximális hatás várható idejét, és az esetek többségében önmagában elegendő a felszívódás sebességének jellemzésére. Ha oldékonysági tulajdonságok (pl. savas pH-n oldhatatlan vegyületek), a formuláció jellege vagy más hatások (pl. ételinterakció) miatt a felszívódás nem kezdődhet meg a beadás pillanatában, a plazmakoncentráció nullától különböző t időpontban is nulla lesz, és tmax már nem jelzi megfelelően a felszívódás sebességét. A beadás pillanatától a felszívódás megkezdéséig terjedő időtartamot eltolódási időnek (lag time, tlag) nevezzük.