Tartalomjegyzék

• GYÁRTÁSI TŰRÉSEK ELEMZÉSE ÉS KAPCSOLATA A FOLYAMATSZABÁLYOZÁSSAL
• Impresszum
• Mottó
• Bevezetés
• chevron_right1. Tervezési és termelési körfolyamat
  • 1.1. Gyártás és szerelés
  • 1.2. A termék mint gyártmány vagy szerelvény
  • 1.3. Gyártási és szerelési folyamatok taglalása
  • 1.4. A szerelés összefoglaló (integráló) szerepe
  • chevron_right1.5. Tervezés
    • 1.5.1. Tervezési területek
    • 1.5.2. Tervezési szakaszok
    • 1.5.3. A tervezés módszere, szemlélete
• chevron_right2. Tárgyalapú (objektumorientált) tervezés
  • 2.1. A változás tervezése
  • 2.2. A gyártás és szerelés kölcsönhatása
  • 2.3. Gazdaságosság és hatékonyság
  • chevron_right2.4. Gyárthatóság és szerelhetőség
    • 2.4.1. Tagoltság
    • 2.4.2. Bázisok
    • 2.4.3. Számosság
  • 2.5. Minőség
  • 2.6. Műszaki méret
  • chevron_right2.7. Műszaki méretezés
    • 2.7.1. Műszaki méretezés bázisa
    • 2.7.2. Méretláncépítés
    • 2.7.3. Vektor méretláncok
    • 2.7.4. Lineáris méretláncok
    • 2.7.5. Műszaki méretláncok
    • 2.7.6. Műszaki méretláncok paramétereinek jelölése és értelmezése
• chevron_right3. Empirikus és determinisztikus eredő műszaki méret
  • 3.1. Lineáris méretlánc zárótagjának empirikus eredő mérete és méretszóródása
  • chevron_right3.2. Determinisztikus eredő műszaki méret
    • 3.2.1. Lineáris méretlánc zárótagjának determinisztikus eredő mérete
    • 3.2.2. Teljes cserélhetőségi szintű eredő méret és tűrés
• chevron_right4. Tűréselemzés valószínűségi alapjai
  • 4.1. Méretlánc elemzés valószínűségi alapjai
  • 4.2. A valószínűségi becslés és a statisztikai szabályozás 6σ módszere
  • chevron_right4.3. Sztochasztikus méretlánc elemzési alapfeladatok
    • 4.3.1. Cserélhetőségi szint
    • 4.3.2. Részleges cserélhetőségi szintű eredő zárótag
  • 4.4. Sztochasztikus eredő műszaki méret
  • 4.5. Tűrésteljesítési képesség
  • chevron_right4.6. Gyártási és szerelési minőségtervezés
    • 4.6.1. Méret- és tűréstervezési módszerek
    • 4.6.2. Méretezés (általános – globális – minőségtervezési megoldás)
    • 4.6.3. Tűrésbiztosítási módszerek
    • 4.6.4. Méret- és/vagy tűrésillesztés
    • 4.6.5. Szabályozás
• chevron_right5. Tűrésillesztés
  • 5.1. Empirikus (determinisztikus) tűrésillesztés
  • 5.2. Valószínűségi (sztochasztikus) tűrésillesztés
  • 5.3. Tűrésillesztés részleges cserélhetőségi módszerrel
  • 5.4. Tűrésillesztési együttható
• chevron_right6. Valószínűségi (sztochasztikus) tűrésszabályozás
  • chevron_right6.1. Tűrésszabályozás (avagy méret- és szórásillesztés)
    • 6.1.1. Méretszóródás szabályozása, avagy szórásillesztés
    • 6.1.2. Méretszabályozás, avagy a várható érték illesztése
  • chevron_right6.2. A tűrésszabályozás mint a tűrésillesztés és a folyamatszabályozás átmenete
    • 6.2.1. Szabályozási alapfogalmak és változók
    • 6.2.2. A tűrésszabályozás módszere
    • 6.2.3. A Cp=cP tűrésteljesítési vagy folyamatképesség szabályozása
    • 6.2.4. P tűrésteljesítési valószínűségi szint, avagy veszteségszint szabályozása avagy milliós darabszámra vetített megengedett selejt
    • 6.2.5. A „2xσ” tűrésteljesítési pontosság szabályozása
  • 6.3. A szabályozási pontosság fogalma és értelmezése
  • chevron_right6.4. Tűrésszabályozás alkalmazása
    • 6.4.1. Teljes körű tűrésszabályozás átlagos szabályozási elven
    • 6.4.2. Teljes körű tűrésszabályozás arányos szabályozási elven
    • 6.4.3. Részleges tűrésszabályozás azonos (átlagos) szabályozási elven
    • 6.4.4. Részleges tűrésszabályozás arányos szabályozási elven
  • 6.5. A Cp paraméter előírására kifejezett tűrésszabályozás alkalmazása
• chevron_right7. Folyamatalapú (folyamatorientált) tervezés és szabályozás
  • 7.1. Folyamatorientált tervezés
  • chevron_right7.2. Folyamatszabályozás
    • 7.2.1. A folyamatszabályozás bemeneti alapadatai
    • 7.2.2. A valószínűség-alapú folyamatszabályozás
    • 7.2.3. A folyamatszabályozás statisztikai módszere
    • 7.2.4. Mintavétel
  • chevron_right7.3. Statisztikai folyamatszabályozás (SPC – Statistical Process Control)
    • 7.3.1. A természetes eloszlás és a valószínűség
    • 7.3.2. A folyamatok elemzésének „6σ” módszere
    • 7.3.3. A folyamatok statisztikai alapú minősítése
    • 7.3.4. A statisztikai folyamatszabályozás lehetősége
  • chevron_right7.4. A folyamatszabályozás tervezése
    • 7.4.1. Minőségképesség
    • 7.4.2. Szabályozottság
  • chevron_right7.5. Folyamatszabályozás statisztikai alapja
    • 7.5.1. A statisztikai folyamatszabályozás (SPC) alapadatai
    • 7.5.2. A folyamat eredménysokaságának SPC alapjellemzői
    • 7.5.3. Folyamatszabályozási SPC paraméterek
  • chevron_right7.6. Statisztikai mintaadatok feldolgozása
    • 7.6.1. Terjedelem: a mintaadatok legnagyobb és legkisebb értékének különbsége
    • 7.6.2. Várható érték: a mintaadatok számtani átlaga
    • 7.6.3. Szórás: a várható értéktől mért átlagos eltérés (varianciaátlag)
    • 7.6.4. Kombinált szabályozottság szórás: szabályozottság jellemzők eredő szórása
    • 7.6.5. Folyamatképesség és folyamatteljesítmény és mutatói (Cp, Pp, Cpk, Ppk)
    • 7.6.6. Folyamat kombinált szabályozottság mutatója (Cpm)
    • 7.6.7. Folyamatszabályozási (tűrésteljesítési) veszteségszint (PPM)
  • chevron_right7.7. Folyamatszabályozás vezérlése
    • 7.7.1. Szabályozás
  • 7.8. Folyamatszabályozási jellemzők összehasonlítása
• Felhasznált források
• chevron_right8. Gyakorló példasorozat
  • 1. példa: Folyamatszabályozási alapértékek számítása
  • 2. példa: Gyártási jóságelemzés és fokozatai
  • 3. példa: Konstrukciós terv által vezérelt gyártásterv
  • 4. példa: Szereléshez illesztett gyártásterv
  • 5. példa: Gyártásterv váltás és jóságelemzés
• 9. Megoldások eredmény adatai
• chevron_right10. Megoldások részletes kifejtése
  • 1. példa: Folyamatszabályozási alapértékek számítása
  • 2. példa: Gyártási jóságelemzés és fokozatai
  • 3. példa: Konstrukciós terv által vezérelt gyártásterv
  • 4. példa: Szereléshez illesztett gyártásterv
  • 5. példa: Gyártásterv váltás és jóságelemzés

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 748 7

A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//