Az elektroanatómiai térképezés használatának alapelveit reentry arrhythmiákban feljebb írtuk le. A lehetséges csapdák és figyelembe veendő tényezők hasonlóak, mint érintkezés nélküli térképezésben. Összefoglalva, először is el kell dönteni, hogy heg (blokk) alapú ablatiót végzünk, vagy előtte kiváltjuk a ritmuszavart. Ha a második eset mellett döntünk, tudni kell, hogy a legkorábbi hely (vörös terület) ablálása nem vezet a legjobb eredményhez, mivel a legkorábbi pont reentry tachycardia esetén mindig a referencia függvénye. Mindazonáltal az arrhythmiaablaktól, vagy a referenciától függetlenül a vörös területek gyakran a kilépési területét jelölik az arrhythmiának, valószínűleg a tachycardia ciklushosszának nagy részét a lassú vezetésű szakaszon „tölti” két heg között. Minden ütésről ütésre reprodukálható elektrogramot fel kell használni az aktivációs és a feszültségtérképhez, az amplitúdó kicsinységétől függetlenül. Csak azokat a helyeket szabad hegként megjelölni, ahonnan minimális elektromos aktivitás sem észlelhető, és nem lehet a miocardiumot ingerelni. A sikertelenség egyik fontos oka lehet, hogy gyakran viabilis miocardiumot hegként azonosítanak mind a heg- (blokk) alapú, mind az aktivációs térkép alapú módszer esetén. Ez a hiba adódhat kontaktushiányból, vagy abból, hogy nem veszik észre az alacsony potenciálú jelet. Az ICE kiegészítő használatával úrrá lehet lenni ezen a nehézségen. Ugyanakkor az ellenkezője is előfordulhat, amikor a katéter hegszövet és papillaris izom közé ékelődik, ezáltal az elektrogram alapján hamisan életképesnek azonosítják a heges területet. Ezt a problémát is ICE használatával lehet kiküszöbölni. Egy fontos előnye az elektroanatómiai térképezésnek az érintkezés nélkülivel szemben az a sajátosság, hogy a szív epicardialis felszíne is feltérképezhető. Habár a lassú vezetésű területek, heg, vagy kilépési pontok epicardialis voltára lehet következtetni érintkezés nélküli térképezéssel, fel lehet venni külön epicardialis térképet is úgy, hogy az epicardialis térben mozgatjuk az elektroanatómiai térképező katétert. Az epicardialis és endocardialis térképek összehasonlításával jelölhetők ki a legmegfelelőbb helyek az ablatióhoz. Függetlenül a használt térképező rendszertől, a tradicionális térképezési technikák szabadelvű felhasználására van szükség, többek közt entrainment manőverek, vagy ingerléses térképezés, hogy megnöveljük a siker lehetőségét.