Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia
Irodalom
- Alcolea, S., Theveniau-Ruissy, M., Jarry-Guichard, T., Marics, I., Tzouanacou, E., Chauvin, J. P.: Downregulation of connexin 45 gene products during mouse heart development. Circ. Res., 1999, 84: 1365.
- Anderson, R. H., Taylor, I. M.: Development of atrioventricular specialized tissue in the human heart. Brit. Heart. J., 1972, 34: 1205.
- Anderson, R. H., Davies, M., Becker, A. E.: Atrioventricular ring specialized tissue in the normal heart. Eur. J. Cardiol., 1974, 2: 219.
- Anderson, R. H., Becker, A. E., Wenink, A. C. G., Janse, M. J.: The Development of the Cardiac Specialized Tissue. In: Wallens, H. J. J., Lie, K. I., Janse, M. J.: The Conduction System of the Heart. Martinus Hijhoff. The Hegue, 1976.
- Anderson, R. H., Ho, S. Y., Smith, A., Becker, A. E.: The Internodal Atrial Myocardium. Anat. Rec., 1981, 201: 75.
- Aoyama, N., Tamaki, H., Kikawada, R., Yamashina, S.: Development of the conduction system in the rat heart as determined by Leu-7 (HNK-1) immuno-histochemistry and computer graphics reconstruction. Lab. Invest., 1995, 72: 355.
- Bastien, N. R., Ciuffo, G. M., Saavedra, J. M., Lambert, C.: Angiotensin II receptor expression in the conductions system and arterial duct of neonatal and adult rat hearts. Regul. Pept., 1996, 63: 9.
- Benninghoff, A.: Über die Beziehungen des Reizleitungssystems und der Papilar-Muskeln zu den Konturfasern des Herzschlauches. Anat. Anz., 57, Ergänzungsheft, 1923, 185: 208.
- Blom, N. A., Gittenberger-de Groot, A. C., DeRuiter, M. C., Poelmann, R. E., Mentink, M. M. T., Ottenkamp, J.: Development of the Cardiac Conduction Tissue in Human Embryos using HNK-1 Antigen Expression. Circulation, 1999, 99: 800.
- Boyett, M. R., Honjo, H., Kodama, I.: The sinoatrial node, a heterogenous pacemaker structure. Cardiovasc. Res., 2000, 47: 658.
- Canale, E. D., Campbell, G. R., Smolich, J. J., Campbell, J. H.: Cardiac Muscle. Springer, Berlin, 1986.
- Cheng, G., Litchenberg, W. H., Cole, G. J., Mikawa, T., Thompson, R. P., Gurdie, R. G.: Development of the cardiac conduction system involves recruitment within a multipotent cyrdiomyogenic lineage. Development, 1999, 126: 5041.
- Chuck, E. T., Freeman, D. M., Watanabe, M., Rosenbaum, D. S.: Changing activation sequence in the chick heart: implications for the embryonic development of the His-Purkinje system. Circ. Res., 1997, 81: 470.
- Chuck, E. T., Watanabe, M.: Differential expression of PSA-NCAM and HNK-1 Epitopes in the developing cardiac conduction system of he chick. Dev. Dyn., 1997, 209: 182.
- Coppen, S. R., Codama, I., Boyett, M. R., Dobrzynski, H., Takagishi, Y., Honjo, H.: Connexin45, a major connexin of the rabbit sinoatrial node, is co-expressed with connexin 43 in a restricted zone at the nodal – crista terminalis border. J. Histochem. Cytochem., 1999, 47: 907.
- Davis, D. L., Edwards, A. V., Juraszek, A. L., Phelps, A., Wessels, A., Burch, J. B. E.: A Gata-6 gene heart-region specific enhancer provides a novel mears to mark and pobe a discrete component of the mouse cardiac conduction system. Mech. Dev., 2001, 108: 105.
- de Jong, F., Ophof, T., Wilde, A. A., Janse, M. J., Charles, R., Lamers, W. H., Moorman, A. F.: Persisting zones of slow impulse conduction in developing chicken heart. Circ. Res., 1992, 71: 240.
- Eschenhagen, T., Laufs, U., Schitz, W., Scholz, H., Wamholtz, A., Weil, J., Schäfer, H. J.: Enrichment of G protein alpha-submit mRNSA in the AV-conducting system of the mammalian heart. J. Moll. Cell. Cardiol., 1995, 27: 2249.
- Filogamo, G., Corvetti, G., Sisto, D. L.: Differentiation of cardiac conducting cells from the neural crest. J. Autonom. Nerv. Syst., 1990, 30: 55.
- Franco, D., Ya, Jing, Wagenaar T. M., Lamers, W. H., Moorman, A. F. M.: The Trabecular Component of the Embryonic Ventricle. In: Ost’ádal, B., Nagano, M., Takeda, N., Dhalla, N. S.: The Developing Heart. Lippincott-Raven, Philadelphia, 1997.
- Gittenberger-de Groot, A. C., Vrancken, P. F. M., Mentink, M. M. T., Gourdie, R. G., Poelmann, R. E.: Epicardial derived cells, EPDCs, contribute a novel population to the myocardial wall and the atrioventricular cushions. Circ. Res., 1998, 82: 1043.
- Gittenberger-de Groot, A. C., Wenink, A. C. G.: The specialized myocardium in the fetal heart. In: Van Mierop, L. H. S, Oppenheimer-Dekker, A., Bruins, C. L. D. C.: Embryology and teratology of the heart and the great arteries. Leiden UP, Hague, 1978.
- Gittenberger-de Groot, A. C., DeRuiter, M. C., Bartelings, M. M., Poelmann, R. E.: Embryology of Congenital Heart Disease. In: Crawford M. H., DiMarco, J. P.: Cardiology. Mosby, London, 2001.
- Gittenberger-de Groot, A. C., Blom, N. A., Fishman, G. I., Poelmann, R. E.: Development of the cardiac conduction system and contribution of neural crest and epicardially derived cells. In: Artman, M., Benson, W., Srivastava, D., Nakazawa, M.: Cardiovascular Development and Congenital Malformations – Molecular and Genetic Mechanisms. Blackwell, Malden, 2005.
- Gorza, L., Schiaffino, S., Volpe, P.: Inositol 1,4,5-triphosphate receptor in heart: evidence for its concentration in Purkinje myocytes of the conduction sytem. J. Cell. Biol., 1993, 121: 345.
- Gorza, L., Vitadello, M.: Distribution of conduction system fibers in the developing and adult rabbit heart revealed by an antineurofilament antibody. Circ. Res., 1989, 65: 360.
- Gourdie, R. G., Mima, T., Thompson, R. P., Mikawa, T.: Terminal diversification of the myocyte lineage generates Purkinje fibers of the cardiac conduction system. Development, 1995, 121: 1423.
- Gourdie, R. G., Wei, Y., Kim, D., Klatt, S. C., Mikawa, T.: Endothelin-induced conversion of embryonic heart muscle cells into impulse-conducting Purkinje fibers. Proc. Nat. Acad. Sci. USA, 1998, 95: 6815.
- Gourdie, R. G., Kubalak, S., Mikawa, T.: Conducting the Embyonic Heart: Orchestrating Development of Specialized Cardiac Tissues. T. C. M., 1999, 9: 18.
- Haimoto, H., Takahashi, Y., Koshikawa, T., Nagura, H., Kato, K.: Immuno-histo-chemical localization of y-emolase in normal human tissues other than nervous and neuroendocrine tissues. Lab. Invest., 1985, 52: 257.
- Hyer, J., Johansen, M., Prasad, A., Wessels, A., Kirby, M. L., Gourdie, R. G., Mikawa, T.: Induction of Purkinje fiber differentiation by coronary arterialization. P. N. A. S., 1999, 96: 13214.
- Hoogaars, W. M. H., Tessari, A., Moorman, A. F. M., de Boer, P. A. J., Hagoort, J., Soufan, A. T., Campione, M., Christoffels, V. M.: The Transcriptional repressor Tbx3 delineates the developing cantral conduction system of the heart. Cardiovasc. Res., 2004, 62: 489.
- Ikeda, T., Iwasaki, K., Shimokawa, I., Sakai, H., Ito, H., Matsou, T.: Leu-7 immunore-activity in human and rat embryonic hearts, with special reference to the development of the conduction tissue. Anat. Embryol., 1990, 182: 553.
- Ito, H., Iwasaki, K., Ikeda, T., Sakai, H., Shimokawa, I., Matsuo, T.: HNK-1 expression pattern in normal and bis-diamine induced malformed developing rat heart: three dimensional reconstruction analysis using computer graphics. Anat. Embryol., 1992, 186: 327.
- James, T. N.: The connecting pathways between the sinus node and A-V node and between the right and left atrium in the human heart. Am. Heart. J., 1963, 66: 498.
- James, T. N.: Cardiac Conduction System: Fetal and Postnatal Development. Am. J. Cardiol., 1970, 25: 213.
- James, T. N.: The Internodal Pathways of the Human Heart Progr. Cardiovasc. Dis., 2001, 43: 495.
- James, T. N., Sherf, L., Fine, G., Morales, A. R.: Comparative ultrastructure of he sinus node in man and dog. Circulation, 1966, 34: 139.
- Janse, M. J., Anderson, R. H.: Specialized internodal atrial pathways: fact or fiction? Eur. J. Cardiol., 1974, 2: 117.
- Jiang, X., Rowitch. D. H., Soriano, P., McMahon, A. P., Sucov, H. M.: Fate of the mammalian cardiac neural crest. Development, 2000, 127: 1607.
- Joyner, R. W., Van Capello, F. J. L.: Propagation through electrically compled cells. How a small SA node drives a large atrium. Biophys. J., 1986, 50: 1157.
- Kamino, K.: Optical Approaches to Ontogeny of Electrical Activity and Related Functional Organization During Early Heart Development. Phys. Rev., 1991, 71: 53.
- Keith, A., Flack, M.: The form and nature of he muscular connections between the primary divisions of he vertebrate heart. J. Anat. Physiol., 1907, 41: 172.
- Kim, Y., Yasuda, M.: Development of the Cardiac Conducting System in the Chick Embryo. Anat. Histol. Embryol., 1980, 9: 7.
- Kirby, M. L., Gale, T. F., Stewart, D. E.: Neural crest cells contribute to normal aorticopulmonary septation. Science, 1983, 220: 1059.
- Kurihara, Y., Kurihara, H., Oda, H.: Aortic arch malformations and ventricular septal in mice deficient in endothelin1. J. Clin. Invest., 1995, 96: 293.
- Lewis, T., Oppenheimer, B. S., Oppenheimer, A.: Site of origin of the mammalian heart beat: the pacemaker in the dog. Heart, 1910, 2: 147.
- Liebman, J.: Are there internodal tracts? Yes. Int. J. Cardiol., 1985, 7: 174.
- Lozsádi K.: Értekezések a szívről és a keringésről. Medicina Kiadó, Budapest, megjelenés alatt.
- Marino, T. A., Truex, R. C., Marino, D. R.: The development of the atrioventricular node and bundle in the ferret heart. Am. J. Anat., 1979, 154: 135.
- Meijler, F. L., Janse, M. J.: Morphology and Electrophysiology of the Mammalian Atrioventricular Node. Physiol. Rev., 1988, 68: 608.
- Meyer, D., Birchmeier, C.: Multiple essential functions of neuregulin in development. Nature, 1995, 378: 386.
- Mikawa, T.: Cardiac Lineages. In: Haevey, M. P., Rosenthal, N.: Heart Development. Academic Press. San Diego, London, Boston, 1999.
- Mikawa, T., Fischman, D. A.: The polyclonal origin of myocyte lineages. Annu. Rev. Physiol., 1996, 58: 509.
- Moorman, A. F. M., Lamers, W. H.: Molecular Anatomy of he Developing Heart. T. C. M., 1994, 4: 257.
- Moorman, A. F. M.: Cardiac septation revisted: the developing conducting system as a „reference-structure”. J. Perinat. Med., 1991, 19(Suppl. 1): 195.
- Moorman, A. F. M., de Jong, F., Denyn, M. M. F. J., Lamers, W. H.: Development of the Cardiac Conduction System. Circ. Res., 1998, 82: 629.
- Moorman, A. F. M., Lamers, W. H.: Development of the Conduction System of the Vertebrate Heart. In: Harvey, R. P., Rosenthal, N.: Heart Development. Academic Press. San Diego, London, Boston, 1999.
- Moorman, A. F. M., Christoffels, V. M., Anderson, R. H.: Anatomic substrates for cardiac conduction. Heart Rhythm., 2005, 2: 875.
- Nakagawa, M., Thompson, R. P., Terracio, L., Borg, T. K.: Developmental anatomy of HNK-1 immunoreactivity in the embryonic rat heart: Co-distribution with early conduction tissue. Anat. Embryol., 1993, 187: 445.
- Netter, F. H.: Heart. The Ciba Collection of Medical Illustrations. 4th ed. New York, 1978.
- Oosthoek, P. W., Virágh, S., Mayen, A. E. M.: Immunohistochemical delineation of the conduction system. Circ. Res., 1993, 73: 473.
- Patten, B. M.: The development of the sinoventricular conduction system. Univ. Mich. Med. Bull., 1956, 22: 1.
- Pennisi, D. J., Rentechler, S., Gourdie, R. G., Fishman, G. I., Mikawa, T.: Induction and Patterning on the Cardiac Conduction System. Int. J. Dev. Biol., 2002, 46: 765.
- Pexieder, T.: Conotruncus and its septation at the advent of the molecular biology era. In: Developmental Mechanisms of Heart Disease. Ed: Clarc, E. B., Markwald. R. R., Takao, A. Armonk-Futura, New York, 1995.
- Poelmann, R. E., Gittenberger-de Groot, A. C.: A Subpopulation of Apoptosis-Prone Cardiac Neural Crest Cells Targets to the Venous Pole: Multiple Functions in Heart Development? Dev. Biol., 1999, 207: 271.
- Poelmann, R. E., Jongbloed, M. R. M., Molin, D. G. M., Fekkes, M. L., Wang, Z., Fishman, G. I., Doetschman, T., Azhar, M., Gittenberger-de Groot, A. C.: The neural crest is contiguous with the cardiac conduction system in the mouse embryo: a role in induction? Anat. Embryol., 2004, 208: 389.
- Rentschler, S., Vaidya, D. M., Tamaddon, H.: Visualization and functional characterization of the developing murine cardiac conduction system. Development, 2001, 128: 1785.
- Rentschler, S., Zander, J., Meyers, K., France, D., Levine, R., Porter, G., Rivkees, S. A., Morley, G. E., Fishman, G. I.: Neuroregulin-1 promotes formation of the murine cardiac conduction system. PNAS, 2002, 99: 10464.
- Rentschler, S., Morley, G. E., Fishman, G. I.: Patterning of the mouse conduction system. In: Novartis Foundation Symposium 250. Wiley. Chichester, 2003.
- Robb, J. S.: Comparative Basic Cardiology. Grune/Startton, New York, 1965.
- Sherf, L., James, T. N.: Fine Structure of Cells and Their Histologic Organization Within Internodal Pathways of the Heart. Am. J. Cardiol., 1979, 44: 345.
- Spach, M. S., Lieberman, M., Scott, J. G., Barr, R. C., Johnson, E. A., Kootsey, J. M.: Excitation sequences of the atrial septum and AV node in isolated hearts of he dog and the rabbit. Circ. Res., 1971, 29: 156.
- Takebayashi-Suzuki, K., Yanagisawa, M., Gourdie, R. G., Kanzawa, N., Mikawa, T.: In vivo conduction of cardiac Purkinje fiber differeniation by coexpression of preproendothelin-1 and endothelin converting enzyme 1. Development, 2000, 127: 3723.
- Thompson, R. P., Kanal, T., Germroth, P. G., Gourdie, R. G., Thomas, P. C., Barton, P. J. R., Mikawa, T., Anderson, R. H.: Organization and function of early specialized Myocardium. In: Developmental Mechanisms of Heart Disease. Ed. Calk, E. B., Markwald, R. R, Takao, A. Armonk-Futura, New York, 1995.
- Thompson, R. P., Lindroth, J. R., Wong, Y. M. M.: Regional differences in DNA-synthetic activity in the preseptation myocardium of the chick. In: Clark, E. B., Takao, A.: Develoöpmental Cardioölogy: Morphogenesis and Function. Futura. Mount Kisco, New York, 1990.
- Thorel, C.: Vorlaufige mitteilung über eine besondere muscelverbildung zwischen der cava superior und dem Hisschen bundel. Munch. Med. Wchnschr., 1909, 56: 2159.
- Truex, R. C., Marino, T. A., Marino, D. R.: Observations on the development of the human atrioventricular node and bundle. Anat. Rec., 1978, 131: 45.
- van Kempen, M. J. A., Vermeulen, J. L. M., Moorman, A. F. M.: Developmental changes of connexin40 and connexin 43 mRNA-distribution patterns in the rat heart. Cardiovasc. Res., 1996, 32: 886.
- Vassall-Adams, P. R.: The development of the atrioventricular bundle and its branches in the avian heart. J. Anat., 1982, 134: 169.
- Virágh, Sz., Challice, C. E.: The development of the conduction system in the mouse embryo heart. II. Histogenesis of the atrioventricular node and bundle. Dev. Biol., 1977, 56: 397.
- Virágh, Sz., Challice, C. E.: The Development of the Coduction Systemin the Mouse Embryo Heart – III. Development of Sinus Muscle and Sinoatrial Node. Dev. Biol., 1980, 80: 28.
- Virágh, Sz., Challice, C. E.: The development of the conduction system in the mouse embryo heart. IV: Differentiation of the atrioventricular conduction system. Dev. Biol., 1982, 89: 25.
- Vitadello, M., Matteoli, M., Gorza, L.: Neurofilament proteins are co-expressed with desmin in heart conduction system myocytes. J. Cell. Sci., 1990, 97: 11.
- Watanabe, M., Rosenbaum, D. S., Libbus, I., Chuck, E. T.: The Form and Function of the Developing Cardiac Conduction System. In: Clark, E. B., Nakazawa, M., Takao, A.: Etiology and Morphogenesis of Congenital Heart Disease. Futura, Armonk, 2000.
- Wellens, H. J. J.: Preferential conduction in the atrium. Something special? Eur. J. Cardiol., 1974, 2: 113.
- Wenink, A. C. G.: Development of the human cardiac conducting system. J. Anat., 1976, 121: 617.
- Wenink, A. C. G.: Embryology of the conducting system. In: Van Mierop, L. H. S., Oppenheimer-Dekker, A., Bruins, C. L. D. Ch.: Embyology and Teratology of the Heart and Great Arteries. Leiden UP, The Hague, 1978.
- Wenink, A. C. G.: Embryology of the heart. In: Anderson, R. H., Baker, E. J., Macartney, E. F. , Rigby, M. L., Shinebourne, E. A., Tynan, M.: Paediatric Cardiology. 2nd ed. Churchill Livingstone, London, 2002.
- Wenink, A. C. G., Symersky, P., Ikeda, T., de Ruiter, M. C., Poelmann, R. E., Gittenberger-de Groot, A. C.: HNK-1 expression patterns in the embryonic rat heart distinguish between sinuatrial tissues and atrial myocardium. Anat. Embryol., 2000, 201: 39.
- Wessels, A., Vermeulen J. L. M., Verbeek, F. J., Virágh, Sz., Kalman, F., Lamers, W. H., Moorman, A. F. M: Spatial distribution of ’tissue-specific’ antigens in the developing human heart and sceletal muscle, III: an immunohistochemical analysis of the distribution of the neural tissue antigen GIN2 in the embyonic heart: implications for the development of the atrioventricular conduction system. Anat. Rec., 1992, 232: 97.
- Xu, D., Emoto, N., Giaid, A.: ECE1: a membrane-bound metalloprotease that catalyses the proteolytic activation of big endothelin-1. Cell., 1994, 78: 473.
- Zahler, R., Brines, M., Kashgarian, M., Benz, E. J. Jr., Gilmore-Hebert, M.: The cardiac conduction system in the rat expresses the alpha2 and alpha3 iso-forms of the Na+, K+-ATpase. Proc. Natl. Acad. Sci. USA, 1992, 89: 99.
Tartalomjegyzék
- KLINIKAI SZÍV-ELEKTROFIZIOLÓGIA ÉS ARITMOLÓGIA
- Impresszum
- Előszó a második kiadáshoz
- Előszó az első kiadáshoz
- Foreword
- 1. A hazai szív-elektrofiziológia és aritmológia rövid története
- 2. A szív ingerképző és ingerületvezető rendszerének strukturális és funkcionális összefüggései
- 3. A szív ioncsatornáinak molekuláris biológiája
- Az ioncsatornák általános tulajdonságai
- Feszültségfüggő nátrium- (Nav-) csatornák
- Feszültségfüggő calcium- (Cav-) csatornák
- Káliumcsatornák
- A K+-csatornák szerkezeti felépítése
- A Kv-csatornák járulékos alegységei
- Az egyes K+-áramok molekuláris determinánsai
- A tranziens kifelé irányuló áram (transient outward current), Ito1
- A késői K+ egyenirányító áram ultragyors komponense, IKur
- A késői K+ egyenirányító áram gyors komponense, IKr
- A késői K+ egyenirányító áram lassú komponense, IKs
- A befelé egyenirányító K+-áram (inward rectifyer K+ current), IK1
- Az acetylcholin-aktivált K+-áram, IKAch
- Az ATP-érzékeny K+-áram, IKATP
- A kétpórusú K+ csatornák, K2P
- A tranziens kifelé irányuló áram (transient outward current), Ito1
- A K+-csatornák szerkezeti felépítése
- A hiperpolarizáció-aktivált, ciklikus nukleotid kapuzott (hyperpolarization-activated cyclic nucleotid-gated, HCN-) csatorna
- Irodalom
- 4. A szívritmuszavarok keletkezésének celluláris elektrofiziológiai alapjai
- A szív celluláris elektrofiziológiai jellemzői
- Membránáramok és ioncsatornák
- Gyors nátriumáram (INa)
- Kalciumáram (ICa)
- Káliumáramok
- Egyéb áramok
- „Lassú válasz” típusú akciós potenciálok
- Celluláris elektropatológiai jelenségek a szívben és szerepük az arrhythmiák keletkezésében
- Következtetés
- Irodalom
- 5. Arrhythmiák mechanizmusa
- 6. Noninvazív módszerek a klinikai arrhythmiák diagnosztikájában
- Elektrokardiográfia, arrhythmiamonitorozás, terheléses EKG, szívfrekvencia-variabilitás
- Jelátlagolásos EKG
- Testfelületi EKG térképezés (surface mapping)
- Intraoesophagealis szív-elektrofiziológiai módszerek
- T-hullám-alternáns
- A T-hullám-alternáns története
- A T-hullám-alternáns fiziológiai alapjai és mechanizmusai
- A T-hullám mikrovoltos váltakozásának mérési módszerei
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns klasszifikációja
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns a klinikai vizsgálatok tükrében
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns és invazív szív-elektrofiziológiai vizsgálati eredmények összehasonlítása malignus kamrai ritmuszavarokban
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns alkalmazása nem szelektált populációban
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns a postinfarctusos rizikó felmérésében
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns balkamra-diszfunkcióban
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns kongesztív szívelégtelenségben
- Az alacsonyabb kockázatú betegek azonosítása a magas kockázatú csoporton belül
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns és a nem ischaemiás cardiomyopathia
- 5. A mikrovolt-T-hullám-alternáns és a hosszú-QT-szindróma
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns hypertrophiás cardiomyopathiában
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns és invazív szív-elektrofiziológiai vizsgálati eredmények összehasonlítása malignus kamrai ritmuszavarokban
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns és az antiarrhythmiás gyógyszerek
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns klinikai használata
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns jövője
- Irodalom
- A T-hullám-alternáns története
- A QT-diszperzió
- Bevezetés
- A QT-diszperzió patofiziológiája
- A QT-távolság mérése és a QT-diszperzió meghatározása
- A QT-diszperzió klinikai alkalmazása
- A QT-diszperzió egészségesekben, normális értékek
- A QT-diszperzió szívbetegségekben
- A betegség progressziójával kapcsolatos korreláció
- Az alapbetegség kezelésének hatása a QT-diszperzióra
- A QT-diszperzió prognosztikai értéke
- Postinfarctusos vizsgálatok
- A klinikai szív-elektrofiziológiai vizsgálat eredménye és a QT-diszperzió
- Szívelégtelenség
- Bal kamrai hypertrophia és hypertrophiás cardiomyopathia
- Hosszú-QT-szindróma
- A QT-diszperzió egészségesekben, normális értékek
- A gyógyszerek hatása a QT-diszperzióra és a kamrai tachycardia rizikójára
- A QT-diszperzió jövője
- Irodalom
- Bevezetés
- Implantabilis loop rekorder
- 7. Az intracardialis klinikai szív-elektrofiziológiai vizsgálat módszerei
- Az elektrofiziológiai vizsgálat célja és technikája
- Az intracardialis elektrogram
- Intracardialis ingerlési technikák
- Az invazív szív-elektrofiziológiai vizsgálat indikációi (a Kardiológus Szakmai Kollégium ajánlása alapján)
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi bradyarrhythmia vagy annak gyanúja esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi tisztázatlan etiológiájú megszédüléssel, eszméletvesztéssel járó rosszullétek esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi tisztázatlan eredetű palpitációk esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi keskeny QRS-complexus tachycardia esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi széles QRS-complexus tachycardia esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi WPW-szindrómában
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi kamrai extrasystolék, nem tartós kamrai tachycardia esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi abortált szívhalált követően
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi bradyarrhythmia vagy annak gyanúja esetén
- Irodalom
- Az elektrofiziológiai vizsgálat célja és technikája
- 8. Képalkotó eljárások az elektrofiziológiában
- Egyszerű röntgenátvilágítás, angiográfia és egyéb technikák
- Röntgensugárzás-védelem és a képminőségre vonatkozó ajánlások
- A szív-röntgenátvilágítás: vetületek és nevezéktan
- Az egyes szívüregek röntgenanatómiája
- Intracardialis echokardiográfia
- A laesio kialakításának monitorizálása
- Posztablatiós képalkotás, megjósolható a PV-stenosis
- Phased-array ICE és a pitvari flutter ablatiója
- Bal kamrai ablatio ICE-kontroll mellett
- Transseptalis punkció
- A pitvar mechanikus funkciójának echokardiográfiás értékelése
- A phased-array ICE használatának ajánlott protokollja
- Az ICE más és újabb felhasználási lehetőségei
- Összefoglalás
- Posztablatiós képalkotás, megjósolható a PV-stenosis
- Térképező eljárások az elektrofiziológiai műtőben
- Fejlett katéteres térképezési és navigációs rendszerek
- CARTO – elektroanatómiai térképezés
- EnSite – érintkezés nélküli térképezés (non-contact mapping)
- EnSite NavX – elektroanatómiai eljárás
- LocaLisa – katéter-helymeghatározás
- RPM – pozicionáló és térképező rendszer
- STEREOTAXIS – mágneses navigáció, távirányított ablatio
- A térképezési rendszerek felhasználása az egyes ritmuszavarokban
- Fokális tachycardiák
- Érintkezés nélküli térképezés fokális tachycardiákban
- Fejlett katéteres térképezési és navigációs rendszerek
- Reentry tachycardia
- Reentry arrhythmiák
- Irodalom
- Egyszerű röntgenátvilágítás, angiográfia és egyéb technikák
- 9. A sinuscsomó működése és betegségei
- Történelmi áttekintés
- A sinuscsomó idegi szabályozása
- A sinuscsomó betegségeinek osztályozása
- A sinuscsomó alulműködésének okai
- A sinuscsomó-betegség tünetei
- Diagnosztika és vizsgálómódszerek sinuscsomó-betegségben
- Az elektrofiziológiai vizsgálat szerepe sinuscsomó-betegségben
- A sinuscsomó alulműködésének előfordulása és prognózisa
- Bradycardia kezelése
- Sinuscsomó reentry tachycardia
- Inappropriate sinustachycardia és posturalis orthostatikus tachycardia
- Irodalom
- Történelmi áttekintés
- 10. Pitvar-kamrai és intraventricularis ingerületvezetési zavarok
- 11. Pitvari tachyarrhythmiák
- A normális sinusimpulzus
- Inappropriate sinustachycardia (IST)
- IST – összefoglalás
- Sinuscsomó-reentry tachycardia (SNRT)
- SNRT – összefoglalás
- Pitvari extrasystolék (PES)
- Pitvari tachycardia (AT)
- Fokális pitvari tachycardia (FAT)
- Akut kezelés
- Krónikus kezelés
- Definitív kezelés
- Macroreentry pitvari tachycardia (MRAT)
- Terápia
- AT – összefoglalás
- Irodalom
- A normális sinusimpulzus
- 12. Junctionalis ritmusok
- 13. Pitvari flattern
- Bevezetés
- Klinikum
- EKG-diagnosztika
- A típusos pitvari flattern mechanizmusa
- A típusos flattern kezelése
- Elektrofiziológiai vizsgálat pitvari flattern esetén
- Entrainment
- Entrainment mapping
- Katéterablatio
- Antiarrhythmiás gyógyszeres kezelés és CTI-ablatio
- Atípusos pitvari flattern, atípusos pitvari macroreentry tachycardia
- Posztoperatív pitvari flattern
- Atípusos pitvari macroreentry komplex congenitalis szívbetegség korrekciós műtéte után
- Atípusos macroreentry tachycardia pitvari heg nélkül
- Bal pitvari macroreentry
- II. típusú flattern
- Pitvari fibrilloflattern
- Atípusos pitvari flattern elektrofiziológiai vizsgálata és katéterablatiója
- Katéterablatio
- Irodalom
- Bevezetés
- 14. Pitvarfibrilláció
- Definíció, EKG-kép
- Epidemiológia
- Mechanizmus
- Hemodinamikai következmények
- Thromboemboliás szövődmények
- Klinikai megjelenési formák, osztályozás
- Klinikai vizsgálatok
- Pitvarfibrilláció kezelése
- Pitvarfibrilláció megszüntetése
- A sinusritmus fenntartása
- Gyógyszeres kezelés
- Nonfarmakológiai kezelés
- A szívfrekvencia-szabályozás gyógyszeres lehetőségei
- A szívfrekvencia-szabályozás nem gyógyszeres lehetőségei
- A thromboembolia megelőzése
- Irodalom
- Definíció, EKG-kép
- 15. Atrioventricularis nodalis reentry tachycardia
- 16. Wolff–Parkinson–White-szindróma és variánsai. Atrioventricularis járulékos ingerületvezető pályák jelenlétén alapuló tachycardiák
- Történeti áttekintés
- Terminológia
- A WPW-szindróma előfordulása
- Anatómia és fiziológia
- EKG-kép
- Elkülönítő diagnózis
- Bypasskötegek lokalizációja
- Atrioventricularis járulékos kötegek elektrofiziológiai tulajdonságai
- Tachycardiák WPW-szindrómában
- Pitvarfibrilláció, pitvari flattern WPW-szindrómában
- Egyéb járulékos kötegek – atrioventricularis reentry variánsok
- A betegek kivizsgálása
- Kezelés
- A tachycardiák megszüntetése
- A tachycardia megelőzése
- A katéterablatio tünettel rendelkező betegeken
- A katéterablatio tünetmentes betegeken
- Hogyan történhet a tünetmentes WPW-s beteg rizikójának a megállapítása a hirtelen halál szempontjából?
- A tünetmentes WPW-s betegek profilaktikus ablatiójának eredményei
- Tünetmentes WPW-s betegek speciális csoportja
- A katéterablatio tünettel rendelkező betegeken
- A tachycardiák megszüntetése
- Irodalom
- Történeti áttekintés
- 17. Az akut szívizom-ischaemia és -infarctus elektrofiziológiai és aritmológiai aspektusai
- Bevezető
- Az ischaemiás myocardium elektrofiziológiája
- A szívizom-ischaemia metabolikus vonatkozásai
- A szívizom-ischaemiához társuló ionvándorlások
- A szívizom-ischaemiához társuló metabolikus és ioneltérések elektrofiziológiai következményei
- Az ischaemiás ritmuszavarok patomechanizmusa
- Az autonóm beidegzés szerepe az ischaemiához társuló arrhythmiák patogenezisében
- Az akut coronariaelzáródást követő elektrofiziológiai változások és arrhythmiák időbeli sorrendje
- A szívizom-ischaemia metabolikus vonatkozásai
- Az acut myocardialis infarctushoz társuló arrhythmiák klinikai spektruma
- Irodalom
- Bevezető
- 18. Kamrai ritmuszavarok
- Kamrai extrasystolék, parasystolék, akcelerált idioventricularis ritmus
- Kamrai tachycardia
- Definíció
- A kamrai tachycardiák osztályozása
- Anamnézis, panaszok
- Fizikális vizsgálat során észlelhető eltérések
- Műszeres vizsgálatok
- Kamrai tachycardia EKG-képe
- Széles QRS-t létrehozó tachycardiák típusai
- Kamrai tachycardiák néhány fontosabb klinikai megjelenési formája
- Az invazív klinikai eletkrofiziológiai vizsgálatok szerepe a kamrai tachycardiák felismerésében és kezelésben
- A kamrai tachycardiák kezelése
- Kamrai tachycardia, hirtelen halál primer és szekunder prevenciós kezelése
- Definíció
- Irodalom
- 19. A veleszületett ioncsatorna-betegségek és cardiomyopathiák genetikája, valamint azok klinikai vonatkozásai
- 20. Gyermekszív-elektrofiziológia és aritmológia
- Bevezetés
- Szívritmuszavarok egészséges gyermekekben
- Hirtelen szívhalál látszólag ép szíven
- Szív-elektrofiziológiai vizsgálatok sajátosságai gyermekkorban
- Supraventricularis tachycardiák
- Kamrai ritmuszavarok
- Kamrai arrhythmiák etiológiája
- Kamrai tachycardiák tünetei és klinikai diagnózisa
- Veleszületett szívbetegséghez társuló kamrai arrhythmiák
- Myocarditis és cardiomyopathiák
- Myocardialis tumorok
- Coronaria-rendellenességek és myocardialis infarctus
- Gyógyszer okozta kamrai arrhythmia
- Elektromyopathiák
- Strukturálisan és funkcionálisan ép szíven fellépő kamrai arrhythmiák
- Kamrai arrhythmiák és sport
- Kockázatbecslés és terápia kamrai arrhythmiákban
- Kamrai arrhythmiák etiológiája
- Ritmuszavarok veleszületett szívbetegekben
- Katéterablatio sajátosságai gyermekkorban
- Pitvar-kamrai vezetési zavarok
- Az eszközös terápia gyermekkori sajátosságai
- Magzati ritmuszavarok
- Irodalom
- Bevezetés
- 21. A szerzett hosszú-QT-szindróma és a torsades de pointes kamrai tachycardia
- A hosszú-QT-szindróma formái
- Szerzett hosszú-QT-szindrómát és torsades de pointes kamrai tachycardiát kiváltó gyógyszerek és anyagok
- Szerzett hosszú-QT-szindrómára és torsades de pointes kamrai tachycardiára hajlamosító kórképek és tényezők
- A torsades de pointes kamrai tachycardia patomechanizmusa
- A repolarizációs rezerv
- A szerzett hosszú-QT-szindróma és a torsades de pointes kamrai tachycardia kezelése
- Irodalom
- A hosszú-QT-szindróma formái
- 22. A syncope diagnosztikája és terápiája
- A syncope mechanizmusa
- Az artériás nyomás gyors adaptációja
- Az artériás nyomás adaptációja függőleges testhelyzetben
- A szívritmus és az artériás nyomásadaptáció összefüggései
- A syncope epidemiológiája – morbiditás
- A syncope prognózisa
- A syncope klasszifikációja
- Cardialis syncopék
- Orthostaticus hypotensio
- Neuralisan közvetített syncope-szindrómák
- Vasovagalis syncope (közönséges ájulás)
- Carotis sinus syncope
- Drop attak és carotis sinus syncope
- Szituációs syncopék
- Neurológiai és pszichiátriai eredetű eszméletvesztések
- A syncope diagnosztikája
- A syncopés beteg alapvizsgálatai
- Anamnézis
- A fizikális vizsgálat jelentősége a syncope diagnosztikájában
- Laboratóriumi vizsgálatok
- 12-elvezetéses EKG
- Az első lépcső, az alapvizsgálatok összegzése
- A második lépcsős célzott vizsgálatok
- Echokardiográfia
- Terheléses EKG-vizsgálat
- EKG-monitorozás (noninvazív és invazív)
- Elektrofiziológiai vizsgálatok
- Billenthető asztalon végzett orthostatikus (head-up tilt table) teszt
- Carotis sinus masszázs
- Neurológiai/pszichiátriai konzílium
- Adenozinteszt
- Coronarographia-angiokardiográfia
- A kétlépcsős stratégia diagnosztikus ereje
- A kórházi felvétel elbírálása
- A syncope kezelése
- Anamnézis
- A neuralisan mediált reflex syncope szindrómák kezelése
- A cardialis eredetű syncopék kezelése
- A syncopeellátás jövője
- Irodalom
- A syncope mechanizmusa
- 23. Hirtelen halál
- Definíció
- A hirtelen halál okai
- A hirtelen halál klinikuma
- A hirtelen halált okozó arrhythmiák
- A hirtelen halál mechanizmusa
- Szívelégtelenség és a hirtelen halál
- Hirtelen halál gyerek és fiatal felnőtt korban
- Seattle-ban végzett vizsgálat – kórházon kívüli hirtelen halál – resuscitatio
- Diagnosztikus vizsgálatok
- Hirtelen halál – prognózis
- A kamrai tachyarrhythmiák krónikus kezelése
- Meghatározások
- Gyógyszeres kezelés
- Katéterablatio (1)
- Kamrai arrhythmia és hirtelen szívhalál speciális klinikai állapotokban (1)
- Billentyűhibák
- Metabolikus és gyulladásos állapotok (1)
- Genetikus arrhythmia szindrómák (1)
- Ritmuszavarok strukturálisan normális szívben (1)
- Kamrai arrhythmiák és hirtelen szívhalál speciális populációban (1)
- Meghatározások
- Irodalom
- Definíció
- 24. Az antiarrhythmiás gyógyszerek klinikai alkalmazásának farmakológiai alapjai
- Az antiarrhythmiás hatások klasszifikációja
- I. osztályú antiarrhythmiás hatás
- I/A hatástípus
- I/B hatástípus
- I/C hatástípus
- II. osztályú antiarrhythmiás hatás
- III. osztályú antiarrhythmiás hatás
- IV. osztályú antiarrhythmiás hatás
- Az akut szívizom-ischaemia elektrofiziológiai következményei
- Az antiarrhythmiás szerek közvetlen hatása a szívizom kontraktilitására
- Egyéb celluláris szintű antiarrhythmiás hatások
- Az antiarrhythmiás szerek hatása a késői utódepolarizációra
- Az adenozin- és a muscarin-receptorok izgatása
- Az antiarrhythmiás gyógyszerek hatása az automáciára
- Az ingerületvezetés biztonságának javítása
- Endogén antiarrhythmiás anyagok
- Összefoglalás
- Irodalom
- Az antiarrhythmiás hatások klasszifikációja
- 25. Klinikai tachycardiák transzkatéteres ablatiós módszerei
- 26. A pitvarfibrilláció ablatiós kezelése
- Bevezetés
- A bal pitvar és a pulmonalis vénák funkcionális anatómiája
- Patofiziológiai megfontolások
- Jelenlegi ablatiós módszerek
- Az ablatio végpontjai
- Pre- és posztablatiós kezelés és antikoaguláció
- A pitvarfibrilláció sebészi kezelése
- A beavatkozáshoz köthető korai és késői szövődmények
- Hatékonyság rövid- és hosszútávon
- Összefoglalás
- Irodalom
- Bevezetés
- 27. Kamrai tachycardiák ablatiós és intenzív kezelése
- Idiopathiás kamrai tachycardiák katéterablatiós kezelése
- A postinfarctusos kamrai tachycardia katéterablatiós kezelése
- Bevezetés
- Patomechanizmus
- A postinfarctusos kamrai tachycardia katéterablatiós kezelése
- Ablatiós módszerek
- Endocardialis ablatió
- Epicardialis ablatio
- Tawara-szár-reentry kamrai tachycardia
- A heg-reentry alapú kamrai tachycardiák
- Epicardialis eredetű VT ablatiója
- Heg eredetű VT-k cardiomyopathiákban
- Ablatiós terápia incessant monomorf vagy polimorf kamrai tachycardiák vagy korai incessant postinfarctusos kamrai tachycardiák esetén
- Ablatiós módszerek
- Irodalom
- Bevezetés
- Elektromos vihar, incessant kamrai arrhythmiák intenzív ellátása
- 28. Külső elektromos cardioversio és defibrilláció
- 29. A klinikai tachyarrhythmiák kezelése beültethető cardioverter-defibrillátorral
- 30. Klinikai arrhythmiák pacemakerkezelése
- Bevezetés
- A pacemakerkezelés története
- A pacemaker beültetését megelőző diagnosztikus vizsgálatok
- Ideiglenes pacemaker
- A pacemaker felépítése
- Pacemakertípusok
- Pacemakerfunkciók
- Üzemmód
- Alapfrekvencia (basic rate, lower rate interval)
- Hysteresis (refined pacing)
- Éjszakai program (night program, rest program)
- Refrakter periódus
- Pitvar-kamrai átvezetési késleltetés (fix és frekvenciafüggő)
- Pitvar-kamrai hysteresis és egyéb kamrai ingerlést csökkentő algoritmusok
- Üres periódus (blanking)
- Biztonsági pitvar-kamrai késleltetés (safety delay, ventricular safety pacing)
- Interferencia üzemmód
- Impulzusamplitúdó és jelszélesség
- Automatikus ingerlési küszöb meghatározás (auto capture, automatic threshold measurement)
- Szenzitivitás
- Felső határfrekvencia (upper tracking rate)
- Automatikus üzemmódváltás (mode switch)
- Mágnes üzemmód (magnet mode)
- Frekvenciaválasz (rate adaptation, rate responsive pacemaker)
- Antitachycardia-funkció
- Frekvenciasimítás (rate smoothing, ventricular response pace, flywheel)
- Statisztika funkció
- Intracardialis elektrogram, jelek mérése
- Noninvazív elektrofiziológiai vizsgálat
- Távmonitorozás
- Üzemmód
- Pacemakerimplantáció indikációi
- Pacemaker beültetése
- A pacemakerkezelés szövődményei
- A pacemakerműködés zavarai
- Irodalom
- Bevezetés
- 31. Szívelégtelenség reszinkronizációs kezelése
- Intraventricularis vezetési zavar szívelégtelenségben
- Történeti áttekintés
- Reszinkronizációs eszköz működése
- Reszinkronizációs klinikai vizsgálatok
- Reszinkronizációs kezelés indikációi
- A responder betegek kiválasztása
- Reszinkronizációs eszköz beültetése
- A terápiás választ befolyásoló tényezők
- A reszinkronizációs kezelés szövődményei
- Utánkövetés
- Gazdaságossági kérdések, távlati lehetőségek
- Irodalom
- Intraventricularis vezetési zavar szívelégtelenségben
- 32. Arrhythmiák sebészi kezelése
- Műtéti indikációk
- AV-nodalis reentry tachycardia
- Wolff–Parkinson–White-szindróma
- Pitvari ritmuszavarok
- A) Ectopias pitvari tachycardia
- B) Pitvari flutter és pitvarfibrilláció
- A pitvarfibrilláció megszüntetésének célja
- A pitvarfibrilláció kezelésének lehetőségei
- A pitvarfibrilláció sebészi kezelése
- Maze-műtétek
- Módosított Cox-Maze-III-műtét
- A Maze-műtétek hátrányai
- Alternatív vagy ablatiós műtéti eljárások
- Cryoablatio
- Intraoperatív rádiófrekvenciás (RF-) ablatio
- Endocardialis RF ablatio
- Epicardialis RF ablatio
- Indikációk, kontraindikációk
- Beteganyag (ACC/AHA ajánlás jelenleg még nincs)
- Az RF ablatiós hatékonysága
- A) Ectopias pitvari tachycardia
- Kamrai tachycardia és fibrilláció
- Irodalom
- Műtéti indikációk
- 33. Fontosabb multicentrikus klinikai arrhythmiatanulmányok
- Rövidítések jegyzéke
- Tárgymutató
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 748 7
A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.
Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero