Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia
Irodalom
- Allessie, M. A., Lammers, W. J. E. P., Bonke, F. I. M., Hollen, J.: Intra-atrial reentry as a mechanism for atrial Flutter induced by acetylcholine and rapid pacing in the dog. Circulation, 1984, 70: 123–135.
- Anné, W., van Rensburg, H., Adams, J., Ector, H., van de Werf, F., Heidbüchel, H.: Ablation of post-surgical intra-atrial reentrant tachycardia; predilection target sites and mapping approach. Eur. Heart. J., 2002, 23: 1609–1616.
- Anselme, F., Klug, D., Scanu, P., Poty, H., Lacroix, D., Kacet, S. et al.: Randomized comparison of two targets in typical atrial flutter ablation. Am. J. Cardiol., 2000, 85: 1302–1307.
- Anselme, F., Saoudi, N., Poty, H., Douillet, R., Cribier, A.: Radiofrequency catheter ablation of common atrial flutter: significance of palpitations and quality-of-life evaluation in patients with proven isthmus block. Circulation, 1998, 99: 534–540.
- Arenal, A., Almendral, J., Alday, J. M., Villacastin, J., Ormaetxe, J. M., Sand, J. L. M. et al.: Rate-dependent conduction block of the crista termialis in patients with typical atrial flutter: influence on evaluation of cavotricuspid isthmus conduction block. Circulation, 1999, 99: 2771–2779.
- Balaji, S., Johnson, T. B., Sade, R. M., Case, C. L., Gillette, P. C.: Management of atrial flutter after the Fontan procedure. J. Am. Coll. Cardiol., 1994, 23(5): 1209–1215.
- Betts, T. R., Roberts, P. R., Allen, S. A., Salmon, A. P., Keeton, B. R., Haw, M. P. et al.: Electrophysiological mapping and ablation of intraatrial reentry tachycardia after Ffontan surgery with the use of a noncontact mapping system. Circulation, 2000, 102: 419–425.
- Blomstrom-Lundqvist, C., Scheinman, M. M., Aliot, E. M., Alpert, J. S., Calkins, H., Camm, A. J., Campbell, W. B., Haines, D. E., Kuck, K. H., Lerman, B. B., Miller, D. D., Shaeffer, C. W., Stevenson, W. G., Tomaselli, G. F., Antman, E. M., Smith, S. C. Jr., Alpert, J. S., Faxon, D. P., Fuster, V., Gibbons, R. J., Gregoratos, G., Hiratzka, L. F., Hunt, S. A., Jacobs, A. K., Russell, R. O. Jr., Priori, S. G., Blanc, J. J., Budaj, A., Burgos, E. F., Cowie, M., Deckers, J. W., Garcia, M. A., Klein, W. W., Lekakis, J., Lindahl, B., Mazzotta, G., Morais, J. C., Oto, A., Smiseth, O., Trappe, H. J.: European Society of Cardiology Committee, NASPE-Heart Rhythm Society. ACC/AHA/ESC guidelines for the management of patients with supraventricular arrhythmias–executive summary. a report of the American college of cardiology/American heart association task force on practice guidelines and the European society of cardiology committee for practice guidelines (writing committee to develop guidelines for the management of patients with supraventricular arrhythmias) developed in collaboration with NASPE-Heart Rhythm Society. J. Am. Coll. Cardiol., 2003, 42(8): 1493–1531
- Bogun, F., Bender, B., Li ,Y. G. et al.: Ablation of atypical atrial flutter guided by the use of concealed entrainment in patients without prior cardiac surgery. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2000, 11: 136–145
- Bottoni, N., Donateo, P., Quartieri, F., Tomasi, C., Oddone, D., Lolli, G. et al.: Otcome after cavo-tricuspid isthmus ablation in patients with recurrent atrial fibrillation and drug-related typical atrial flutter. Am. J. Cardiol., 2004, 94: 504–507.
- Cauchemez, B., Haissaguerre, M., Fischer, B., Thomas, O., Clementy, J., Coumel, P.: Electrophysiological effects of catheter ablation of inferior vena cava-tricuspid annulus isthmus in common atrial flutter. Circulation, 1996, 93: 284–294.
- Chan, D. P., van Hare, G. F., Mackall, J. A., Carlson, M. D., Waldo, A. L.: Importance of atrial flutter isthmus in postoperative intra-atrial reentrant tachycardia. Circulation, 2000, 102: 1283–1289.
- Cheng, J., Cabeen, W. R., Scheinmann M. M.: Right atrial flutter due to lower loop reentry. Mechanism and anatomic substrate. Circulation, 1999, 99: 1700–1705.
- Cosío, F. G., Arribas, F., López-Gil, M., González, D.: Atrial flutter mapping and ablation II. Radiofrequency ablation of atrial flutter circuits. PACE, 1996, 19: 965–975.
- Cosío, F. G., López-Gil, M., Arribas, F., Palacios, J., Goicolea, A., Núñez, A.: The mechanisms of entrainment of human common flutter studied with multiple endocardial recordings. Circulation, 1994, 89: 2117–2126.
- Cosío, F. G., López-Gil, M., Goicolea, A., Arribas, R., Barroso, J. L.: Radiofrequency ablation of the inferior vena cava-tricuspid valve isthmus in common atrial flutter. Am. J. Cardiol., 1993, 71: 705–709.
- Cosío, F. G., Arribas, F., Barbero, J. M., Kallmeyer, C., Goicolea, A.: Validation of double spike electrograms as markers of conduction delay or block in atrial flutter. Am. J. Cardiol., 1988, 61: 775–780.
- Cosío, F. G.: The right atrium as an anatomic set-up for re-entry: electrophysiology goes back to anatomy. Heart, 2002, 88: 325–327.
- Cosío, F. G., Goicolea, A., López-Gil, M., Arribas, F., Barroso, J. L., Chicote, R.: Atrial endocardial mapping in the rare form of atrial flutter. Am. J. Cardiol., 1991, 66: 715–720.
- Cosío, F. G., Pastor, A., Núñez, A., Magalhaes, A. P., Awamleh, P.: Atrial Flutter: an Update. Rev. Esp. Cardiol., 2006, 59: 816–831.
- Durongpisitkul, K., Porter, C. J., Cetta, F., Offord, K. P., Slezak, J. M., Puga, F. J., Schaff, H. V., Danielson, G. K., Driscoll, D. J.: Predictors of early- and late-onset supraventricular tachyarrhythmias after Fontan operation. Circulation, 1998, 98(11): 1099–1107.
- Feld, G., Wharon, M., Plumb, V., Daoud, E., Friehling, T., Epstein, L.: Radiofrequency catheter ablation of type 1 atrial flutter using large-tip 8- or 10- mm electrode catheters and a high-output radiofrequency energy generator: results of a multicenter safety and efficacy study. J. Am. Coll. Cardiol., 2004, 43: 1466–1472.
- Fishberger, S. B., Wernovsky, G. , Gentles, T. L., Gauvreau, K., Burnett, J., Mayer, J. E. Jr., Walsh, E. P.: Factors that influence the development of atrial flutter after the Fontan operation. J. Thorac. Cardiovasc. Surg. 1997, 113(1): 80–86.
- Fuster, V. Ryden, L. E., Cannom, D. S. et. al.: ACC/AHA/ESC 2006 Guidelines for the management of patients with atrial fibrillation. A report from the American College of Cardiology/American Heart Association Task Force on practice guidelines. (Writing Committee to revise the 2001 Guidelines for the management of patients with atrial fibrillation) J. Am. Coll. Cardiol., 2006, 48: e149.
- Gelatt, M., Hamilton, R. M., McCrindle, B. W., Connelly, M., Davis, A., Harris, L., Gow, R. M., Williams, W. G., Trusler, G. A., Freedom, R. M.: Arrhythmia and mortality after the Mustard procedure: a 30-year single-center experience. J. Am. Coll. Cardiol., 1997, 29(1): 194–201.
- Granada, J., Uribe, W., Chyou, P. H., Maassen, K., Vierkant, R., Smith, P. N., Hayes, J., Eaker, E., Vidaillet, H.: Incidence and predictors of atrial flutter in the general population. J. Am. Coll. Cardiol., 2000, 36: 2242–2246.
- Jaïs, P., Shah, D. C., Haïssaguerre, M., Hocini, M., Peng, J. T., Takahashi, A. et al.: Mapping and ablation of left atrial flutters. Circulation, 2000, 101: 2928–2934.
- Kall, J. G., Rubenstein, D. S., Kopp, D. E., Burke, M. C., Verdino, R. J., Lin, A C. et al.: Atypical atrial flutter originating in the right atrial free wall. Circulation, 2000, 101: 270–279.
- Lesh, M. D., van Hare, G. F., Epstein, L. M., Fitzpatrick, A. P., Scheinman, M. M., Lee, R. J. et al.: Radiofrequency catheter ablation of atrial arrhythmias: results and mechanisms. Circulation, 1994, 89: 1074–1089.
- Manusama, R., Timmermans, C., Limon, F., Philippens, S., Crijns, H. J. G. M., Rodríguez, L. M.: Catheter-based cryoablation permanently cures patients with common atrial flutter. Circulation, 2004, 109: 1636–1639.
- Mavroudis, C., Backer, C. L., Deal, B. J., Johnsrude, C. L.: Fontan Conversion to cavopulmonary connection and arrhythmia circuit cryoblation. J. Thorac. Cardiovasc. Surg., 1998, 115(3): 547–556.
- Merino, J. L., Peinado, R., Abello, M., Gnoatto, M., Vasserot, M. G., Sobrino, J. A.: Superior vena cava flutter: electrophysiology and ablation. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2005, 16: 568–575
- Myridakis, D. J., Ehlers, K. H., Engle, M. A.: Late follow-up after venous switch operation (Mustard procedure) for simple and complex transposition of the great arteries. Am. J. Cardiol., 1994, 74(10): 1030–1036.
- Nabar, A., Rodríguez, L-M., Timmermans, C., van den Dool, A., Smeets, J. L. R. M., Wellens, H. J. J.: Effect of right atrial isthmus ablation on the occurrence of atrial fibrillation: observations in four patient groups having type I atrial flutter with or without associated atrial fibrillation. Circulation, 1999, 99: 1441–1445.
- Nakagawa, H., Lazzara, R., Khastgir, T., Beckman, K. J., McClelland, J. H., Imai, S.: Role of the tricuspid annulus and the eustachian valve/ridge on atrial flutter: relevance to catheter ablation of the septal isthmus and a new technique for rapid identification of ablation success. Circulation, 1996, 94: 407–424.
- Nakagawa, H., Shaha, N., Matsudaira, K., Overholt, E., Chandrasekaran, K., Beckman, K. J.et al.: Characterization of reentrant circuit in macroreentrant right atrial tachycardia after surgical repair of congenital heart disease: isolated channels between scars allow “focal” ablation. Circulation, 2001, 103: 699–709.
- Olgin, J. E., Kalman, J. M., Fitzpatrick, A. P., Lesh, M. D.: Role of right atrial structures as barriers to conduction during human type I atrial flutter. Activation and entrainment mapping guided by intracardiac echocardiography. Circulation, 1995, 92: 1839–1848.
- Ouyang, F., Ernst, S., Vogtmann, T., Goya, M., Volkmer, M., Schaumann, A. et al.: Characterization of reentrant circuits in left atrial macroreentrant tachycardia: critical isthmus block can prevent atrial tachycardia recurrence. Circulation, 2002, 105: 1934–1942.
- Paydak, H., Kall, J. G., Burke, M. C., Rubenstein, D., Kopp, D. E., Verdino, R. J. et al.: Atrial fibrillation after radiofrequency ablation of type I atrial flutter: time to onset, determinants, and clinical course. Circulation, 1998, 98: 315–322.
- Peters, N. S., Somerville, J.: Arrhythmias after the Fontan procedure. Br. Heart J., 1992, 68(2): 199–204.
- Philippon, F., Plumb, V. J., Epstein, A. E., Kay, G. N.: The risk of atrial fibrillation following radiofrequency catheter ablation of atrial flutter. Circulation, 1995, 92: 430–435.
- Posan, E., Redfearn D. P., Gula, L. J, Krahn, A. D., Yee, R., Klein, G. J., Skanes, A. C.: Elimination of cavotricuspid isthmus conduction by a single ablation lesion: observations from a maximum voltage-guided ablation technique. Europace, 2007, 9(4): 208–211. Epub. 2007. Feb. 23.
- Poty, H., Saoudi, N., Abdel Aziz, A.: Radiofrequency ablation of type 1 atrial flutter: Prediction of late success by electrophysiological criteria. Circulation, 1995, 92: 1389–1392.
- Puley, G., Siu, S., Connelly, M., Harrison, D., Webb, G., Williams, W. G., Harris, L.: Arrhythmia and survival in patients >18 years of age after the mustard procedure for complete transposition of the great arteries. Am. J. Cardiol., 1999, 83(7): 1080–1084.
- Reithmann, C., Dorwarth, U., Dugas, M., Hahnefeld, A., Ramamurthy, S., Remp et al.: Risk factors for recurrence of atrial fibrillation in patients undergoing hybrid therapy for antiarrhythmic drug-induced atrial flutter. Eur. Heart. J., 2003, 24: 1264–1271.
- Riva, S., Tondo, C., Carbucicchio, C., Galimberti, P., Fassini, G., Della Bella, P.: Incidence and clinical significance of transformation of atrial fibrillation to atrial flutter in patients undergoing long-term antiarrhythmic drug treatment. Europace, 2000, 1: 242–247.
- Rosenblueth, A., García Ramos, J.: Estudios sobre el flúter y la fibrilación. II. La influencia de los obstáculos artificiales en el flúter auricular experimental. Arch. Inst. Cardiol. Mex., 1947, 17: 1–19.
- Sánchez-Quintana, D., Anderson, R. H., Cabrera, J. A., Climent, V., Martin, R., Farré, J. et al.: The terminal crest: morphological features relevant to electrophysiology. Heart, 2000, 88: 406–411.
- Saoudi, N., Cosío, F., Waldo, A., Chen, S-A., Iesaka, Y., Lesh, M. et al.: Classification of atrial flutter and regular atrial tachycardia accordig to electrophysiologic mechanism and anatomic bases: a statement from a Joint Exprt Group from the Working Group of Arrhythmias of the European Society of Cardiology and the North American Society of Pacing and Electrophysiology. Eur. Heart. J., 2001, 22: 1162–1182.
- Schmieder, S., Ndrepepa, G., Dong, J., Zrenner, B., Schreieck, J., Schneider, M. A. E. et al.: Acute and long-term results of radiofrequency ablation of common atrial flutter and the influence of the right atrial isthmus ablation on the ocurrence of atrial fibrillation. Eur. Heart J., 2003, 24: 956–963.
- Shumacher, B., Jung, W., Schmidt, H., Fischenbeck, C., Lewalter, T., Hagendorff, A. et al.: Transverse conduction capabilities of the crista terminalis in patients with atrial flutter and atrial fibrillation. J. Am. Coll. Cardiol., 1999, 34: 363–373.
- Shah, D., Jaïs, P., Takahashi, A., Hocini, M., Peng, J. T., Clementy, J. et al.: Dual-loop intra-atrial reentry in humans. Circulation, 2000, 101: 631–639.
- Shah, D. C., Jais, P., Haissaguerre, M. et al.: Three-dimensional mapping of the common atrial flutter circuit in the right atrium. Circulation, 1997, 96: 3904–3912.
- Stevenson, I. H., Kistler, P. M., Spence, S. J., Vohra, J. K., Sparks, P. B., Morton, J. B. et al.: Scar-related right atrial macroreentrant tachycardia in patients without prior atrial surgery: electroanatomic characterization and ablation outcome. Heart Rhythm., 2005, 2: 594–601.
- Tai, C. T., Chen, S. A., Chen, Y. J., Yu, W. C., Hsieh, M. H., Tsai, C. F. et al.: Conduction properties of the crista terminalis in patients with typical atrial flutter: basis for a line of block in the reentrant circuit. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1998, 9: 811–899.
- Tai, C. T., Huang, J. L., Lin, Y. K., Hsheh,. M. H., Lee, P. C., Ding, Y. A. et al.: Noncontact three-dimensional mapping and ablation of upper loop re-entry originating in the right atrium. J. Am. Coll. Cardiol., 2002, 40: 746–753.
- Triedman, J. K., Alexander, M. E., Love, B. A., Collins, K. K., Berul, C. I., Bevilacqua, L. et al.: Influence of patient factors and ablative technologies on outcomes of radiofrequency ablation of intraatrial re-entrant tachycardia in patients with congenital heart disease. J. Am. Coll. Cardiol., 2002, 39: 1827–1835.
- van Hare, G. F., Lesh, M. D., Ross, B. A., Perry, J. C., Dorostkar, P. C.: Mapping and radiofrequency ablation of intraatrial reentrant tachycardia after the Senning or Mustard procedure for transposition of the great arteries. Am. J. Cardiol., 1996, 77: 985–991.
- Van Hare, G. F., Waldo, A. L.: The atrial flutter reentrant circuit. Additional pieces of the puzzle. Circulation, 1996, 94(3): 244–246.
- Waldo, A. L., Cooper, T. B.: Spontaneous onset of Type I atrial flutter in patients. J. Am. Coll. Cardiol., 1996, 28: 707–712.
- Waldo, A. L.: Atrial flutter: entrainment characteristics. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1997, 8(3): 337–352.
- Waldo, A. L., McLean, W. A. H., Karp, R. B., Kouchoukos, N. T., James, T. N.: Entrainment and interruption of atrial flutter with atrial pacing. Studies in man following open heart surgery. Circulation, 1977, 56: 737–745.
- Waldo, A. L., Plumb, V. J., Arciniegas, J. G., MacLean, W. A. H., Cooper, T. B., Priest, M. F. et al.: Transient entrainment and interruption of the atrioventricular bypass pathway type of paroxysmal atrial tachycardia. a model for understanding and identifying reentrant arrhythmias. Circulation, 1983, 67: 73–83.
- Waldo, A. L.: Mechanisms of atrial flutter and atrial fibrillation: distinct entities or two sides of a coin? Cardiovasc. Res., 2002, 54(2): 217–229.
- Wells, J. L., Maclean, W. A. H., James, T. N., Waldo, A. L.: Characterization of atrial flutter studies in man after open heart surgery using fixed atrial electrodes. Circulation, 1979, 60: 665–673.
- Wen, Z. C., Chen, S. A., Tai, C. T. et al.: Role of autonomic tone in facilitating spontaneous onset of typical atrial flutter J. Am. Coll. Cardiol., 1998, 21: 602
- Wilson, N. J., Clarkson, P. M., Barratt-Boyes, B. G., Calder, A. L., Whitlock, R. M., Easthope, R. N., Neutze, J. M.: Long-term outcome after the mustard repair for simple transposition of the great arteries. 28-year follow-up. J. Am. Coll. Cardiol., 1998, 32(3): 758–765.
Tartalomjegyzék
- KLINIKAI SZÍV-ELEKTROFIZIOLÓGIA ÉS ARITMOLÓGIA
- Impresszum
- Előszó a második kiadáshoz
- Előszó az első kiadáshoz
- Foreword
- 1. A hazai szív-elektrofiziológia és aritmológia rövid története
- 2. A szív ingerképző és ingerületvezető rendszerének strukturális és funkcionális összefüggései
- 3. A szív ioncsatornáinak molekuláris biológiája
- Az ioncsatornák általános tulajdonságai
- Feszültségfüggő nátrium- (Nav-) csatornák
- Feszültségfüggő calcium- (Cav-) csatornák
- Káliumcsatornák
- A K+-csatornák szerkezeti felépítése
- A Kv-csatornák járulékos alegységei
- Az egyes K+-áramok molekuláris determinánsai
- A tranziens kifelé irányuló áram (transient outward current), Ito1
- A késői K+ egyenirányító áram ultragyors komponense, IKur
- A késői K+ egyenirányító áram gyors komponense, IKr
- A késői K+ egyenirányító áram lassú komponense, IKs
- A befelé egyenirányító K+-áram (inward rectifyer K+ current), IK1
- Az acetylcholin-aktivált K+-áram, IKAch
- Az ATP-érzékeny K+-áram, IKATP
- A kétpórusú K+ csatornák, K2P
- A tranziens kifelé irányuló áram (transient outward current), Ito1
- A K+-csatornák szerkezeti felépítése
- A hiperpolarizáció-aktivált, ciklikus nukleotid kapuzott (hyperpolarization-activated cyclic nucleotid-gated, HCN-) csatorna
- Irodalom
- 4. A szívritmuszavarok keletkezésének celluláris elektrofiziológiai alapjai
- A szív celluláris elektrofiziológiai jellemzői
- Membránáramok és ioncsatornák
- Gyors nátriumáram (INa)
- Kalciumáram (ICa)
- Káliumáramok
- Egyéb áramok
- „Lassú válasz” típusú akciós potenciálok
- Celluláris elektropatológiai jelenségek a szívben és szerepük az arrhythmiák keletkezésében
- Következtetés
- Irodalom
- 5. Arrhythmiák mechanizmusa
- 6. Noninvazív módszerek a klinikai arrhythmiák diagnosztikájában
- Elektrokardiográfia, arrhythmiamonitorozás, terheléses EKG, szívfrekvencia-variabilitás
- Jelátlagolásos EKG
- Testfelületi EKG térképezés (surface mapping)
- Intraoesophagealis szív-elektrofiziológiai módszerek
- T-hullám-alternáns
- A T-hullám-alternáns története
- A T-hullám-alternáns fiziológiai alapjai és mechanizmusai
- A T-hullám mikrovoltos váltakozásának mérési módszerei
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns klasszifikációja
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns a klinikai vizsgálatok tükrében
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns és invazív szív-elektrofiziológiai vizsgálati eredmények összehasonlítása malignus kamrai ritmuszavarokban
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns alkalmazása nem szelektált populációban
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns a postinfarctusos rizikó felmérésében
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns balkamra-diszfunkcióban
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns kongesztív szívelégtelenségben
- Az alacsonyabb kockázatú betegek azonosítása a magas kockázatú csoporton belül
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns és a nem ischaemiás cardiomyopathia
- 5. A mikrovolt-T-hullám-alternáns és a hosszú-QT-szindróma
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns hypertrophiás cardiomyopathiában
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns és invazív szív-elektrofiziológiai vizsgálati eredmények összehasonlítása malignus kamrai ritmuszavarokban
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns és az antiarrhythmiás gyógyszerek
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns klinikai használata
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns jövője
- Irodalom
- A T-hullám-alternáns története
- A QT-diszperzió
- Bevezetés
- A QT-diszperzió patofiziológiája
- A QT-távolság mérése és a QT-diszperzió meghatározása
- A QT-diszperzió klinikai alkalmazása
- A QT-diszperzió egészségesekben, normális értékek
- A QT-diszperzió szívbetegségekben
- A betegség progressziójával kapcsolatos korreláció
- Az alapbetegség kezelésének hatása a QT-diszperzióra
- A QT-diszperzió prognosztikai értéke
- Postinfarctusos vizsgálatok
- A klinikai szív-elektrofiziológiai vizsgálat eredménye és a QT-diszperzió
- Szívelégtelenség
- Bal kamrai hypertrophia és hypertrophiás cardiomyopathia
- Hosszú-QT-szindróma
- A QT-diszperzió egészségesekben, normális értékek
- A gyógyszerek hatása a QT-diszperzióra és a kamrai tachycardia rizikójára
- A QT-diszperzió jövője
- Irodalom
- Bevezetés
- Implantabilis loop rekorder
- 7. Az intracardialis klinikai szív-elektrofiziológiai vizsgálat módszerei
- Az elektrofiziológiai vizsgálat célja és technikája
- Az intracardialis elektrogram
- Intracardialis ingerlési technikák
- Az invazív szív-elektrofiziológiai vizsgálat indikációi (a Kardiológus Szakmai Kollégium ajánlása alapján)
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi bradyarrhythmia vagy annak gyanúja esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi tisztázatlan etiológiájú megszédüléssel, eszméletvesztéssel járó rosszullétek esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi tisztázatlan eredetű palpitációk esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi keskeny QRS-complexus tachycardia esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi széles QRS-complexus tachycardia esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi WPW-szindrómában
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi kamrai extrasystolék, nem tartós kamrai tachycardia esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi abortált szívhalált követően
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi bradyarrhythmia vagy annak gyanúja esetén
- Irodalom
- Az elektrofiziológiai vizsgálat célja és technikája
- 8. Képalkotó eljárások az elektrofiziológiában
- Egyszerű röntgenátvilágítás, angiográfia és egyéb technikák
- Röntgensugárzás-védelem és a képminőségre vonatkozó ajánlások
- A szív-röntgenátvilágítás: vetületek és nevezéktan
- Az egyes szívüregek röntgenanatómiája
- Intracardialis echokardiográfia
- A laesio kialakításának monitorizálása
- Posztablatiós képalkotás, megjósolható a PV-stenosis
- Phased-array ICE és a pitvari flutter ablatiója
- Bal kamrai ablatio ICE-kontroll mellett
- Transseptalis punkció
- A pitvar mechanikus funkciójának echokardiográfiás értékelése
- A phased-array ICE használatának ajánlott protokollja
- Az ICE más és újabb felhasználási lehetőségei
- Összefoglalás
- Posztablatiós képalkotás, megjósolható a PV-stenosis
- Térképező eljárások az elektrofiziológiai műtőben
- Fejlett katéteres térképezési és navigációs rendszerek
- CARTO – elektroanatómiai térképezés
- EnSite – érintkezés nélküli térképezés (non-contact mapping)
- EnSite NavX – elektroanatómiai eljárás
- LocaLisa – katéter-helymeghatározás
- RPM – pozicionáló és térképező rendszer
- STEREOTAXIS – mágneses navigáció, távirányított ablatio
- A térképezési rendszerek felhasználása az egyes ritmuszavarokban
- Fokális tachycardiák
- Érintkezés nélküli térképezés fokális tachycardiákban
- Fejlett katéteres térképezési és navigációs rendszerek
- Reentry tachycardia
- Reentry arrhythmiák
- Irodalom
- Egyszerű röntgenátvilágítás, angiográfia és egyéb technikák
- 9. A sinuscsomó működése és betegségei
- Történelmi áttekintés
- A sinuscsomó idegi szabályozása
- A sinuscsomó betegségeinek osztályozása
- A sinuscsomó alulműködésének okai
- A sinuscsomó-betegség tünetei
- Diagnosztika és vizsgálómódszerek sinuscsomó-betegségben
- Az elektrofiziológiai vizsgálat szerepe sinuscsomó-betegségben
- A sinuscsomó alulműködésének előfordulása és prognózisa
- Bradycardia kezelése
- Sinuscsomó reentry tachycardia
- Inappropriate sinustachycardia és posturalis orthostatikus tachycardia
- Irodalom
- Történelmi áttekintés
- 10. Pitvar-kamrai és intraventricularis ingerületvezetési zavarok
- 11. Pitvari tachyarrhythmiák
- A normális sinusimpulzus
- Inappropriate sinustachycardia (IST)
- IST – összefoglalás
- Sinuscsomó-reentry tachycardia (SNRT)
- SNRT – összefoglalás
- Pitvari extrasystolék (PES)
- Pitvari tachycardia (AT)
- Fokális pitvari tachycardia (FAT)
- Akut kezelés
- Krónikus kezelés
- Definitív kezelés
- Macroreentry pitvari tachycardia (MRAT)
- Terápia
- AT – összefoglalás
- Irodalom
- A normális sinusimpulzus
- 12. Junctionalis ritmusok
- 13. Pitvari flattern
- Bevezetés
- Klinikum
- EKG-diagnosztika
- A típusos pitvari flattern mechanizmusa
- A típusos flattern kezelése
- Elektrofiziológiai vizsgálat pitvari flattern esetén
- Entrainment
- Entrainment mapping
- Katéterablatio
- Antiarrhythmiás gyógyszeres kezelés és CTI-ablatio
- Atípusos pitvari flattern, atípusos pitvari macroreentry tachycardia
- Posztoperatív pitvari flattern
- Atípusos pitvari macroreentry komplex congenitalis szívbetegség korrekciós műtéte után
- Atípusos macroreentry tachycardia pitvari heg nélkül
- Bal pitvari macroreentry
- II. típusú flattern
- Pitvari fibrilloflattern
- Atípusos pitvari flattern elektrofiziológiai vizsgálata és katéterablatiója
- Katéterablatio
- Irodalom
- Bevezetés
- 14. Pitvarfibrilláció
- Definíció, EKG-kép
- Epidemiológia
- Mechanizmus
- Hemodinamikai következmények
- Thromboemboliás szövődmények
- Klinikai megjelenési formák, osztályozás
- Klinikai vizsgálatok
- Pitvarfibrilláció kezelése
- Pitvarfibrilláció megszüntetése
- A sinusritmus fenntartása
- Gyógyszeres kezelés
- Nonfarmakológiai kezelés
- A szívfrekvencia-szabályozás gyógyszeres lehetőségei
- A szívfrekvencia-szabályozás nem gyógyszeres lehetőségei
- A thromboembolia megelőzése
- Irodalom
- Definíció, EKG-kép
- 15. Atrioventricularis nodalis reentry tachycardia
- 16. Wolff–Parkinson–White-szindróma és variánsai. Atrioventricularis járulékos ingerületvezető pályák jelenlétén alapuló tachycardiák
- Történeti áttekintés
- Terminológia
- A WPW-szindróma előfordulása
- Anatómia és fiziológia
- EKG-kép
- Elkülönítő diagnózis
- Bypasskötegek lokalizációja
- Atrioventricularis járulékos kötegek elektrofiziológiai tulajdonságai
- Tachycardiák WPW-szindrómában
- Pitvarfibrilláció, pitvari flattern WPW-szindrómában
- Egyéb járulékos kötegek – atrioventricularis reentry variánsok
- A betegek kivizsgálása
- Kezelés
- A tachycardiák megszüntetése
- A tachycardia megelőzése
- A katéterablatio tünettel rendelkező betegeken
- A katéterablatio tünetmentes betegeken
- Hogyan történhet a tünetmentes WPW-s beteg rizikójának a megállapítása a hirtelen halál szempontjából?
- A tünetmentes WPW-s betegek profilaktikus ablatiójának eredményei
- Tünetmentes WPW-s betegek speciális csoportja
- A katéterablatio tünettel rendelkező betegeken
- A tachycardiák megszüntetése
- Irodalom
- Történeti áttekintés
- 17. Az akut szívizom-ischaemia és -infarctus elektrofiziológiai és aritmológiai aspektusai
- Bevezető
- Az ischaemiás myocardium elektrofiziológiája
- A szívizom-ischaemia metabolikus vonatkozásai
- A szívizom-ischaemiához társuló ionvándorlások
- A szívizom-ischaemiához társuló metabolikus és ioneltérések elektrofiziológiai következményei
- Az ischaemiás ritmuszavarok patomechanizmusa
- Az autonóm beidegzés szerepe az ischaemiához társuló arrhythmiák patogenezisében
- Az akut coronariaelzáródást követő elektrofiziológiai változások és arrhythmiák időbeli sorrendje
- A szívizom-ischaemia metabolikus vonatkozásai
- Az acut myocardialis infarctushoz társuló arrhythmiák klinikai spektruma
- Irodalom
- Bevezető
- 18. Kamrai ritmuszavarok
- Kamrai extrasystolék, parasystolék, akcelerált idioventricularis ritmus
- Kamrai tachycardia
- Definíció
- A kamrai tachycardiák osztályozása
- Anamnézis, panaszok
- Fizikális vizsgálat során észlelhető eltérések
- Műszeres vizsgálatok
- Kamrai tachycardia EKG-képe
- Széles QRS-t létrehozó tachycardiák típusai
- Kamrai tachycardiák néhány fontosabb klinikai megjelenési formája
- Az invazív klinikai eletkrofiziológiai vizsgálatok szerepe a kamrai tachycardiák felismerésében és kezelésben
- A kamrai tachycardiák kezelése
- Kamrai tachycardia, hirtelen halál primer és szekunder prevenciós kezelése
- Definíció
- Irodalom
- 19. A veleszületett ioncsatorna-betegségek és cardiomyopathiák genetikája, valamint azok klinikai vonatkozásai
- 20. Gyermekszív-elektrofiziológia és aritmológia
- Bevezetés
- Szívritmuszavarok egészséges gyermekekben
- Hirtelen szívhalál látszólag ép szíven
- Szív-elektrofiziológiai vizsgálatok sajátosságai gyermekkorban
- Supraventricularis tachycardiák
- Kamrai ritmuszavarok
- Kamrai arrhythmiák etiológiája
- Kamrai tachycardiák tünetei és klinikai diagnózisa
- Veleszületett szívbetegséghez társuló kamrai arrhythmiák
- Myocarditis és cardiomyopathiák
- Myocardialis tumorok
- Coronaria-rendellenességek és myocardialis infarctus
- Gyógyszer okozta kamrai arrhythmia
- Elektromyopathiák
- Strukturálisan és funkcionálisan ép szíven fellépő kamrai arrhythmiák
- Kamrai arrhythmiák és sport
- Kockázatbecslés és terápia kamrai arrhythmiákban
- Kamrai arrhythmiák etiológiája
- Ritmuszavarok veleszületett szívbetegekben
- Katéterablatio sajátosságai gyermekkorban
- Pitvar-kamrai vezetési zavarok
- Az eszközös terápia gyermekkori sajátosságai
- Magzati ritmuszavarok
- Irodalom
- Bevezetés
- 21. A szerzett hosszú-QT-szindróma és a torsades de pointes kamrai tachycardia
- A hosszú-QT-szindróma formái
- Szerzett hosszú-QT-szindrómát és torsades de pointes kamrai tachycardiát kiváltó gyógyszerek és anyagok
- Szerzett hosszú-QT-szindrómára és torsades de pointes kamrai tachycardiára hajlamosító kórképek és tényezők
- A torsades de pointes kamrai tachycardia patomechanizmusa
- A repolarizációs rezerv
- A szerzett hosszú-QT-szindróma és a torsades de pointes kamrai tachycardia kezelése
- Irodalom
- A hosszú-QT-szindróma formái
- 22. A syncope diagnosztikája és terápiája
- A syncope mechanizmusa
- Az artériás nyomás gyors adaptációja
- Az artériás nyomás adaptációja függőleges testhelyzetben
- A szívritmus és az artériás nyomásadaptáció összefüggései
- A syncope epidemiológiája – morbiditás
- A syncope prognózisa
- A syncope klasszifikációja
- Cardialis syncopék
- Orthostaticus hypotensio
- Neuralisan közvetített syncope-szindrómák
- Vasovagalis syncope (közönséges ájulás)
- Carotis sinus syncope
- Drop attak és carotis sinus syncope
- Szituációs syncopék
- Neurológiai és pszichiátriai eredetű eszméletvesztések
- A syncope diagnosztikája
- A syncopés beteg alapvizsgálatai
- Anamnézis
- A fizikális vizsgálat jelentősége a syncope diagnosztikájában
- Laboratóriumi vizsgálatok
- 12-elvezetéses EKG
- Az első lépcső, az alapvizsgálatok összegzése
- A második lépcsős célzott vizsgálatok
- Echokardiográfia
- Terheléses EKG-vizsgálat
- EKG-monitorozás (noninvazív és invazív)
- Elektrofiziológiai vizsgálatok
- Billenthető asztalon végzett orthostatikus (head-up tilt table) teszt
- Carotis sinus masszázs
- Neurológiai/pszichiátriai konzílium
- Adenozinteszt
- Coronarographia-angiokardiográfia
- A kétlépcsős stratégia diagnosztikus ereje
- A kórházi felvétel elbírálása
- A syncope kezelése
- Anamnézis
- A neuralisan mediált reflex syncope szindrómák kezelése
- A cardialis eredetű syncopék kezelése
- A syncopeellátás jövője
- Irodalom
- A syncope mechanizmusa
- 23. Hirtelen halál
- Definíció
- A hirtelen halál okai
- A hirtelen halál klinikuma
- A hirtelen halált okozó arrhythmiák
- A hirtelen halál mechanizmusa
- Szívelégtelenség és a hirtelen halál
- Hirtelen halál gyerek és fiatal felnőtt korban
- Seattle-ban végzett vizsgálat – kórházon kívüli hirtelen halál – resuscitatio
- Diagnosztikus vizsgálatok
- Hirtelen halál – prognózis
- A kamrai tachyarrhythmiák krónikus kezelése
- Meghatározások
- Gyógyszeres kezelés
- Katéterablatio (1)
- Kamrai arrhythmia és hirtelen szívhalál speciális klinikai állapotokban (1)
- Billentyűhibák
- Metabolikus és gyulladásos állapotok (1)
- Genetikus arrhythmia szindrómák (1)
- Ritmuszavarok strukturálisan normális szívben (1)
- Kamrai arrhythmiák és hirtelen szívhalál speciális populációban (1)
- Meghatározások
- Irodalom
- Definíció
- 24. Az antiarrhythmiás gyógyszerek klinikai alkalmazásának farmakológiai alapjai
- Az antiarrhythmiás hatások klasszifikációja
- I. osztályú antiarrhythmiás hatás
- I/A hatástípus
- I/B hatástípus
- I/C hatástípus
- II. osztályú antiarrhythmiás hatás
- III. osztályú antiarrhythmiás hatás
- IV. osztályú antiarrhythmiás hatás
- Az akut szívizom-ischaemia elektrofiziológiai következményei
- Az antiarrhythmiás szerek közvetlen hatása a szívizom kontraktilitására
- Egyéb celluláris szintű antiarrhythmiás hatások
- Az antiarrhythmiás szerek hatása a késői utódepolarizációra
- Az adenozin- és a muscarin-receptorok izgatása
- Az antiarrhythmiás gyógyszerek hatása az automáciára
- Az ingerületvezetés biztonságának javítása
- Endogén antiarrhythmiás anyagok
- Összefoglalás
- Irodalom
- Az antiarrhythmiás hatások klasszifikációja
- 25. Klinikai tachycardiák transzkatéteres ablatiós módszerei
- 26. A pitvarfibrilláció ablatiós kezelése
- Bevezetés
- A bal pitvar és a pulmonalis vénák funkcionális anatómiája
- Patofiziológiai megfontolások
- Jelenlegi ablatiós módszerek
- Az ablatio végpontjai
- Pre- és posztablatiós kezelés és antikoaguláció
- A pitvarfibrilláció sebészi kezelése
- A beavatkozáshoz köthető korai és késői szövődmények
- Hatékonyság rövid- és hosszútávon
- Összefoglalás
- Irodalom
- Bevezetés
- 27. Kamrai tachycardiák ablatiós és intenzív kezelése
- Idiopathiás kamrai tachycardiák katéterablatiós kezelése
- A postinfarctusos kamrai tachycardia katéterablatiós kezelése
- Bevezetés
- Patomechanizmus
- A postinfarctusos kamrai tachycardia katéterablatiós kezelése
- Ablatiós módszerek
- Endocardialis ablatió
- Epicardialis ablatio
- Tawara-szár-reentry kamrai tachycardia
- A heg-reentry alapú kamrai tachycardiák
- Epicardialis eredetű VT ablatiója
- Heg eredetű VT-k cardiomyopathiákban
- Ablatiós terápia incessant monomorf vagy polimorf kamrai tachycardiák vagy korai incessant postinfarctusos kamrai tachycardiák esetén
- Ablatiós módszerek
- Irodalom
- Bevezetés
- Elektromos vihar, incessant kamrai arrhythmiák intenzív ellátása
- 28. Külső elektromos cardioversio és defibrilláció
- 29. A klinikai tachyarrhythmiák kezelése beültethető cardioverter-defibrillátorral
- 30. Klinikai arrhythmiák pacemakerkezelése
- Bevezetés
- A pacemakerkezelés története
- A pacemaker beültetését megelőző diagnosztikus vizsgálatok
- Ideiglenes pacemaker
- A pacemaker felépítése
- Pacemakertípusok
- Pacemakerfunkciók
- Üzemmód
- Alapfrekvencia (basic rate, lower rate interval)
- Hysteresis (refined pacing)
- Éjszakai program (night program, rest program)
- Refrakter periódus
- Pitvar-kamrai átvezetési késleltetés (fix és frekvenciafüggő)
- Pitvar-kamrai hysteresis és egyéb kamrai ingerlést csökkentő algoritmusok
- Üres periódus (blanking)
- Biztonsági pitvar-kamrai késleltetés (safety delay, ventricular safety pacing)
- Interferencia üzemmód
- Impulzusamplitúdó és jelszélesség
- Automatikus ingerlési küszöb meghatározás (auto capture, automatic threshold measurement)
- Szenzitivitás
- Felső határfrekvencia (upper tracking rate)
- Automatikus üzemmódváltás (mode switch)
- Mágnes üzemmód (magnet mode)
- Frekvenciaválasz (rate adaptation, rate responsive pacemaker)
- Antitachycardia-funkció
- Frekvenciasimítás (rate smoothing, ventricular response pace, flywheel)
- Statisztika funkció
- Intracardialis elektrogram, jelek mérése
- Noninvazív elektrofiziológiai vizsgálat
- Távmonitorozás
- Üzemmód
- Pacemakerimplantáció indikációi
- Pacemaker beültetése
- A pacemakerkezelés szövődményei
- A pacemakerműködés zavarai
- Irodalom
- Bevezetés
- 31. Szívelégtelenség reszinkronizációs kezelése
- Intraventricularis vezetési zavar szívelégtelenségben
- Történeti áttekintés
- Reszinkronizációs eszköz működése
- Reszinkronizációs klinikai vizsgálatok
- Reszinkronizációs kezelés indikációi
- A responder betegek kiválasztása
- Reszinkronizációs eszköz beültetése
- A terápiás választ befolyásoló tényezők
- A reszinkronizációs kezelés szövődményei
- Utánkövetés
- Gazdaságossági kérdések, távlati lehetőségek
- Irodalom
- Intraventricularis vezetési zavar szívelégtelenségben
- 32. Arrhythmiák sebészi kezelése
- Műtéti indikációk
- AV-nodalis reentry tachycardia
- Wolff–Parkinson–White-szindróma
- Pitvari ritmuszavarok
- A) Ectopias pitvari tachycardia
- B) Pitvari flutter és pitvarfibrilláció
- A pitvarfibrilláció megszüntetésének célja
- A pitvarfibrilláció kezelésének lehetőségei
- A pitvarfibrilláció sebészi kezelése
- Maze-műtétek
- Módosított Cox-Maze-III-műtét
- A Maze-műtétek hátrányai
- Alternatív vagy ablatiós műtéti eljárások
- Cryoablatio
- Intraoperatív rádiófrekvenciás (RF-) ablatio
- Endocardialis RF ablatio
- Epicardialis RF ablatio
- Indikációk, kontraindikációk
- Beteganyag (ACC/AHA ajánlás jelenleg még nincs)
- Az RF ablatiós hatékonysága
- A) Ectopias pitvari tachycardia
- Kamrai tachycardia és fibrilláció
- Irodalom
- Műtéti indikációk
- 33. Fontosabb multicentrikus klinikai arrhythmiatanulmányok
- Rövidítések jegyzéke
- Tárgymutató
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 748 7
A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.
Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero