Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József (szerk.)

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Klinikai kép

Az AVNRT az élet bármely szakaszában kialakulhat. Jellemző a kétpúpú gyakorisági eloszlás: fiatal felnőttekben és középkorban jelentkezik általában először. Később, mint az AVRT (AV-reentry tachycardia), de korábban, mint a pitvarfibrilláció. Csecsemőkorban igen ritka, leggyakrabban fiatal felnőttkorban jelentkezik először, előfordulása kétszer gyakoribb nőknél (3, 16, 22, 37, 97, 105). A ritmuszavar első epizódja a betegek 50%-ában 30 év előtt jelentkezik (97). Nőknél mintegy tíz évvel hamarabb jelentkezik, mint férfiaknál (22). Természetesen előfordulási gyakorisága az európai lakosság körében nem ismert. Amerikai adatok 2,25/1000 lakos prevalenciát és 35/100 ezer betegév incidenciáról számolnak be (22). Egy nagy RF-ablatiós centrum adatai szerint a betegek átlagos életkora 45±28 (14–92) év volt az ablatióra való jelentkezéskor, 65%-uk volt nő (105). Csecsemőkorban az AVNRT igen korán jelentkezhet (1 nap–10 hónap között, átlagosan 2,1 hónap), klinikai problémát okozva az újszülöttkorban (16, 22). A pontos oka annak, hogy miért jelentkezik az AVNRT gyakrabban nőknél, mint férfiaknál, nem ismeretes. Különbséget írtak le a két nem között a sinus coronarius terminalis részének méretében és alakjában AVNRT mellett és anélkül is (22,59). Nőknél rövidebb a lassúpálya refrakter szaka, az AV-blokk ciklushossza és a tachycardia ciklushossza is, így nőknél szélesebb az úgynevezett tachycardia-ablak (a lassú- és a gyorspálya refrakter szakának különbsége). A gyorspálya effektív refrakter szakában nem találtak különbséget (22, 59). Az AVNRT családi halmozódásáról (pl. anya-lánya) többen beszámoltak (9).

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 748 7

Orvostudomány

A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero