Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia
Irodalom
- ACC/AHA/ESC Guidelines for the management of patients with supraventricular arrhythmias: Executive summary. Eur. Heart. J., 2003, 24(20): 1857–1897.
- Anderson, R. H. et al.: Ventricular pre-excitation – A proposed nomenclature for its substrates. Eur. J. CardioI., 1975, 3: 27–36.
- Atie, J. et al.: Longitudinal dissociation of atrioventricular accessory pathways. J. Am. Coli. Cardiol., 1991, 17: 161–166.
- Bardy, G. H. et al.: Preexcited reciprocating tachycardia in patients with Wolff–Parkinson–White syndrome: Incidence and mechanisms. Circulation, 1984, 70: 377–391.
- Becker, A. E. et al.: The anatomicai substrates of Wolff–Parkinson–White syndrome. A clinicopathologic correlation in seven patients. Circulation, 1978, 57: 870–879.
- Benditi, D. G. et al.: Ventriculoatrial intervals: Diagnostic use in paroxysmal supraventricular tachycardia. Ann. Intem. Med., 1979, 91: 161–166.
- Benditi, D. G., Milstein, S.: Nodoventricular accessory connections: A misnomer or a structural functional spectrum. J. Cardiovasc. Electrophysioll., 1990, 231–237.
- Boahene, K. A. et al.: Value of a revised procainamide test in the Wolff–Parkinson–White syndrome. Am. J. CardioI., 1990, 65: 195.
- Borchardt, C. J.: You’re the flight surgeon: WPW ECG pattern. Aviat Space Environ. Med., 2004, 75: 1094–1095.
- Botvinick, E. et al.: Phase image evaluation of patients with ventricular preexciation syndromes. J. Am. Coll. CardioI., 1984, 3: 799–814.
- Brechhenmacher, C. et al.: Etude histologique des voies anormales de conduction dans un syndrome de Wolff–Parkinson–White et dans un syndrome de Lown–Ganong–Levine. Arch. Mal. Coeur., 1974, 67: 507.
- Burchell, H. B. et al.: Atrioventricular and ventriculoatrial excitation in Wolff–Parkinson–White syndrome (type B): Temporary ablation at Surgery. Circulation, 1967, 36: 663–672.
- Butterworth, J. S.: The experimental production of the syndrome.of apparent bundle branch block with short P-R interval. J. Clin. Invest., 1941, 20: 458.
- Cain, M. E., Cox, J. L.: Surgical treatment of supraventricular arrhythmias. In Management of Cardiac Arrhythmias: The Nonpharmacologic Approach. Platia, E (Ed.) JB. Lippincott, Philadelphia, PA, 1987, 304–339.
- Cain, M. E., Luke, R. S., Lindsay, B. D.: Diagnosis and localization of accessory pathways. PACE, 1992, 15: 801–824.
- Campbell, R. W. F. et al.: Atrial fibrillation in the preexcitation syndrome. Am. J. CardioI., 1977, 40: 514.
- Caso, P. et al.: Doppler myocardial imaging in the evaluation of Wolff–Parkinson–White syndrome. Eur. Heart. J., 1996, 17(Abstr Suppl): 152.
- Castellanos, A. JR., Lemberg, L., Claxton, B. W.: Wolff–Parkinson–White syndrome: generalities. Chest., 1974, 65: 307.
- Chein, W. W. et al.:Electrophysiological findings and long-term follow-up of patients with the permanent form of junctional reciprocating tachycardia treated by catheter ablation. Circulation, 1992, 85: 1329–1336.
- Chiang, C. E. et al.: An accurate stepwise electrocardiographic algorithm for localization of accessory pathways in patients with Wolff–Parkinson–White syndrome from a comprehensive analysis of delta waves and R/S ratio during sinus rhythm. Am. J. Cardiol., 1995, 76: 40–46.
- Cobb, F. R. et al.:Successful surgical interruption of the bundle of Kent in a patient with Wolff–Parkinson–White syndrome. Circulation, 1968, 38: 1018–1029.
- Cohn, A. E., Fraser, F. R.: Paroxysmal tachycardia and the effect of stimulation of the vagus nerves by pressure. Heart, 1913, 5: 93–105.
- Colavita, P. G. et al.: Frequency, diagnosis and clinical characteristics ofpatients with multiple accessory atrioventricular pathways. Am. J. Cardiol., 1987, 59: 601–606.
- Coumel, J. et al.: Tachycardie permanent par rhythm reciproque. I. Preuves du diagnostic par stimulation auriculaire et ventriculaire. Arch. Mal. Coeur., 1967, 60: 1830.
- Critelli, G. et al.: Antegrade slow bypass conduction after closed-chest ablation of the His bundle in permanentjunctional reciprocating tachycardia. Circulation, 1983, 67: 687.
- Critelli, G. et al.: Electrophysiologic and histopathologic correlation in a case of permanent form of reciprocating tachycardia. Eur. Heart J., 1985, 6: 130.
- Csanadi, Z. et al.: Effect of dual atrioventricular node pathways on atrioventricular reentrant tachycardia. Circulation, 1995, 91: 2614–2618.
- Deal, B. J. et al.: Wolff–Parkinson–White syndrome and supraventricular tachycardia during infancy: Management and follow-up. J. Am. Coll. CardioI., 1985, 5: 130.
- de la Fuente, D., Sasyniuk, B., Moe, G. K.: Conduction through a narrow isthmus in isolated canine atrial tissue. A model of the Wolff–Parkinson–White syndrome. Circulation, 1971, 44: 803.
- Denes, P., Kehoe, R., Rosen, K. M.: Multiple reentrant tachycardias due to retrograde conduction of dual atrioventricular bundles with atrioventricular nodal-like properties. Am. J. CardioI., 1979, 44: 162.
- Dreifus, L. S. et al.: Ventricular fibrillation – a possible mechanism of sudden death in patients with Wolff–Parkinson–White syndrome. Circulation, 1971, 43: 520.
- Durrer, D., Roos, J. P.: Epicardial excitation of the ventricles in a patient with a Wolff–Parkinson– White syndrome (type B). Circulation, 1967, 35: 15–21.
- Durrer, D., Schirjilenburg, R. M., Wellens, H. J.: Pre-excitation revisited. Am. J. Cardiol., 1970, 25: 690–697.
- Ferrer, M. I.: New concepts relating to the pre-excitation syndrome. JAMA, 1967, 201: 162.
- Fitzpatrick, A. P. et al.: New algorithm for the localization of accessory atrioventricular connections using abaseline electrocardiogram. J. Am. Coll. CardioI., 1994, 23: 107–111.
- Fitzsimmons, P. J., McWhirter, P. D., Peterson, D. W. et al.: The natural history of Wolff–Parkinson– White syndrome in 228 military aviators: a long-term follow-up of 22 years. Am. Heart. J., 2001, 142: 530–536.
- Friedman, R. A., Walsh, E. P., Silka, M. J. et al.: NASPE Expert Consensus Conference:radiofrequency catheter ablation in children with and without congenital heart disease:report of the writing committee. North American Society of Pacing and Electrophysiology. Pacing Clin. Electrophysiol., 2002, 25: 1000–1017.
- Fujimura, O. et al.: Mode of onset of atrial fibrillation in the Wolff–Parkinson–White syndrome: How important is the accessory pathway? J. Am. Coll. CardioI., 1990, 15(5): 1082.
- Gaita, F. et al.: Stress and pharmacologic tests as methods to identify patients with Wolff–Parkinson– White syndrome at risk of sudden death. Am. J. Cardiol., 1989, 64: 487–490.
- Gallagher, J. J. et al.: New catheter techniques for analysis of the sequence ofretrograde atrial activation in man. Eur. J. Cardiol., 1977, 6: 1.
- Gallagher, J. J. et al.: The pre-excitation syndromes. Prog. Cardiovasc. Dis., 1978, 20: 285–327.
- Gallagher, J. J. et al.: Multiple accessory pathways in patients with the preexcitation syndrome. Circulation, 1976, 54: 571.
- Gallagher, J. J. et al.: Role of Mahaim fibers in cardiac arrhythmias in man. Circulation, 1981, 64: 176–189.
- Gallavardin, L., Veil, P.: Tachycardias auriculaires en salves. Arch. Mal. Coeur., 1927, 20: 1.
- Giardina, A. C., Ehlers, K. R., Engle, M. A.:Wolff–Parkinson–White syndrome in infants and children. A long-term follow-up study. Br. Heart J., 1972, 34: 839.
- Gillette, P. C., et al.: Prolonged and decremental antegrade conduction properties in right anterior accessory connections: Wide QRS antidrornic tachycardia ofleft bundle branch block pattern without Wolff–Parkinson–White configuration in sinus rhythm. Am. Heart J., 1982, 103: 66.
- Gonzalez, M. D., Greenspon, A. J., Kidwell, G. A.: Linking in accessory pathways: Functionalloss of antegrade preexcitation. Circulation, 1991, 83: 1221–1231.
- Green, M. et al.: Value of QRS alternation in determining the site of origin of narrow QRS supraventricular tachycardia. Circulation, 1991, 68: 368–373.
- Guiraudon, C. M., Guiraudon, G. M., Klein, G. J.: “Nodal ventricular” Mahaim pathway: Histologie evidence for an accessory atrioventricular pathway with AV-node-like morphology. Circulation, 1988, 78(Suppl. II): 11–40.
- Gulamhusein, S. et al.: Acceleration of the ventricular response during atrial fibrillation in the Wolff– Parkinson–White syndrome after veraparnil. Circulation, 1982, 65: 348–354.
- Hammill, S. C. et al.: Double-blind study of intravenous propafenone for paroxysmal supraventricular reentrant tachycardia. J. Am. Coli. CardioI., 1987, 9: 1364–1368.
- Hammill, S. C. et al.: Accessory atrioventricular pathways that conduct only in the antegrade direction. Circulation, 1980, 62: 1335.
- Harnischfeger, W. W.: Heredity occurrence of the pre-excitation (Wolff–Parkinson–White syndrome) with re-entry mechanism and concealed conduction. Circulation, 1959, 19: 28.
- Hiss, R. G., Lamb, L. E.: Electrocardiographic findings in 122,043 individuals. Circulation, 1962, 25: 947.
- Holzmann, M., Scherf, D.: Über Elektrokardiogramme mit verkürtzer Vorhof – Kammer-Distanz undpositiven P-Zacken. Z. Klin. Med., 1932, 121: 404.
- Jackman, W. M. et al.: Treatment of supraventricular tachycardia due to atrioventricular nodal reentry by radiofrequency catheter ablation of slow-pathway conduction. N. Eng. J. Med., 1992, 327: 313–318.
- Jackman, W. M. et al.: Ablation ofright atriofascicular (Mahaim) accessory pathways. In: Zipes, D. P. (ed.) Catheter Ablation of Arrhythmias. New York, Futura Publishing Company Inc. 1994, 187–210.
- Jackman, W. M. et al.: Direct endocardial recording from an accessory atrioventricular pathway: Localization of the site ofblock, effect of antiarrhythmic drugs, and attempt at nonsurgical ablation. Circulation, 1983, 68: 906.
- Jackman, W. M. et al.: Accessory pathways: branching networks and tachycardia (Abstr.). Circulation, 1985, 72(Suppl Ill): 271.
- Jackman, W. M. et al.: Catheter ablation of accessory atrioventricular pathways (Wolff–Parkinson– White syndrome) by radiofrequency current. N. Engl. J. Med., 1991, 324: 1605–1611.
- James, T. N.: Heuristic thoughts on the Wolff–Parkinson–White syndrome. In: Advances in Electrocardiography. Schlant, R. C., Hurst, J. W. (eds) Grune and Stratton. New York, 1972, 259.
- Josephson, M. E.: Preexcitation syndromes. In: Josephson, M. E. (ed.) Clinical Cardiac Electrophysiology: Techniques and Interpretations. Lea and Febiger, Philadelphia, 1993, 311–416.
- Josephson, M. E.:Supraventricular tachycardias. In: Josephson, M. E. (ed.)Clinical Cardiac Electrophysiology: Techniques and Interpretations. Lea and Febiger, Philadelphia, 1993, 181–274.
- Josephson, M. E., Horowitz, L. N., Kastor, J. A.: Supraventricular tachycardia in mitral valve prolapse. Circulation, 1978, 57: 111.
- Kerr, C. R., Gallagher, J. J., German, L. D.: Changes in ventriculoatrial intervals with bundle branch aberration during reciprocating tachycardia in patients with accessory atrioventricular pathways. Circulation, 1982, 66: 196–201.
- Klein, G. J. et al.: Ventricular fibrillation in the Wolff–Parkinson–White syndrome. N. Engl. J. Med., 1979, 301: 1080.
- Klein, G. J. et al.: „Nodoventricular” accessory pathway: Evidence for a distinct accessory atrioventricular pathway with atrioventricular node-like properties. J. Am. Coli. Cardiol., 1988, 11: 1035–1040.
- Klein, G. J., Hackel, D. B., Gallagher, J. J.: Anatomie substrate of impaired antegrade conduction over an accessory atrioventricular pathway in the Wolff–Parkinson–White syndrome. Circulation, 1980, 61: 1249.
- Klein, L. S. et al.: Radiofrequency catheter ablation of Mahaim fibers at the tricuspid annulus. Circulation, 1993, 87: 738–747.
- Klein, G. J. et al.: Atypical patterns of retrograde conduction over accessory atrioventricular pathways in the Wolff–Parkinson–White syndrome. Circulation, 1979, 60: 1477.
- Kuck, K. R. et al.: Sites of conduction block in accessory atrioventricular pathways: basis for concealed accessory pathways. Circulation, 1990, 82: 407–417.
- Kuck, K. et al.: Ablation of septal accessory pathways. In: Catheter Ablation of Arrhythmias. ZIPES, D. P. (ed.) Futura Publishing Company, Inc., Armonk, N. Y., 1994, 231–257.
- Kuck, K. H., Schluter, M., Geiger, M. et al.: Radiofrequency current catheter ablation of accessory atrioventricular pathways. Lancet, 1991, 337: 1557–1561.
- Leitch, J. et al.: New concepts on nodoventricular accessory pathways. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1990, 1: 220–230.
- Leitch, J. W., Klein, G. J., Yee, R. et al.: Prognostic value of electrophysiology testing in asymptomatic patients with Wolff–Parkinson–White pattern. Circulation, 1990, 82: 1718–1723.
- Lerman, B. B., Josephson, M. E.: Automaticity of the Kent bundle: Confirrnation by phase 3 and phase 4 block. J. Am. Coll. CardioI., 1985, 5: 996.
- Levine, S. A., Beeson, P. B.: The Wolff–Parkinson–White syndrome, with paroxysms ofventricular tachycardia. Am. Heart J., 1941, 22: 401–409.
- Liebman, J. et al.: Electrocardiographic body surf ace potential mapping in the Wolff–Parkinson–White syndrome: noninvasive deterrnination of the ventricular insertion sites of accessory atrioventricular connections. Circulation, 1991, 83: 886–901.
- Lunel, A. A. V.: Significance of annulus fibrosus of heart in relation to AV-conduction and ventricular activation in cases of Wolff-Parkinson-White Syndrome. Br. Heart. J., 1972, 34: 1263.
- Mandel, W. J. et al.: Comparative electrophysiologic features of the WPW syndrome in the pediatric and adult patient. Am. J. CardioI., 1974, 33: 155.
- Mann, R. B. et al.: Accessory left atrioventricular connection in Type A Wolff–Parkinson–White Syndrome. The Johns Hopkins Medical Journal, 1973, 32: 242.
- McLeiland, J. et al.: Direct recordings ofright atriofascicular accessory pahway (Mahaim) potentials at the tricuspid annulus (abst). PACE, 1992, 15: 547.
- Miles, W. M. et al.: The preexcitation index: An aid in deterrnining the mechanism of supraventricular tachycardia and localizing accessory pathways. Circulation, 1986, 74: 493–500.
- Mines, G. R.: On circulation excitations in heart muscles and their possible relation to tachycardia and fibrillation. Proc. Trans. R. Soc. Can., 1914, 8: 43–53.
- Montoya, P. T., Brugada, P., Smeets, J. et al.: Ventricular fibrillation in the Wolff–Parkinson–White syndrome. Eur. Heart J., 1991, 12: 144–150.
- Mubger, T. M. et al.: A population study of the natural history of Wolff–Parkinson–White syndrome in Olmsted County, Minnesota, 1953–1989. Circulation, 1993, 87: 866–873.
- Murdock, C. J. et al.: Characteristics of accessory pathways exhibiting decremental conduction. Am. J. CardioI., 1991, 67: 506.
- Narula, O. S.: Electrophysiologic evaluation ofaccessory conduction pathways. In: Narula, O. S. (ed.) His Bundle Electrocardiography and Clinical Electrophysiology. FA Davis Company, Philadelphia, 1975, 313–342.
- Narula, O. S., Runge, M., Samet, P.: Second-degree Wenckebach type A-V black due to block within the atriurn. Br. Heart J., 1972, 34: 1127.
- Ohnell, R. F.: Pre-excitation, a cardiac abnorrnality, pathophysiological, pathoanatomical and clinical studies of excitatory spread phenomenon bearing upon the problem of the WPW (Wolff–Parkinson– White) eIectrocardiograrn and paroxysmal tachycardia. Acta Med. Scand., 1944, (Suppl)152: 79–81.
- O’Nunain, S. et al.: A comparison of intravenous propafenone and tlecainide in the treatment of tachycardias associated with the Wolff–Parkinson–White syndrome. PACE, 1991, 14: 2028.
- Packer, D. L., Gallagher, H., Prystowsky, E. N.: Physiological substrate for antidrornic reciprocating tachycardia. Prerequisite characteristics of the accessory pathway and atrioventricular conduction system. Circulation, 1992, 85: 574–588.
- Pappone, C., Santinelli, V., Rosanio, S. et al.: Usefulness of invasive electrophysiologic testing to stratify the risk of arrhythmic events in asymptomatic patients with Wolff–Parkinson–White pattern: results from a large prospective long-term follow-up study. J. Am. Coll. Cardiol., 2003, 41: 239–244.
- Pappone, C., Santinelli, V., Manguso, F. et al.: A randomized study of prophylactic catheter ablation in asymptomatic patients with Wolff–Parkinson–White syndrome. N. Engl. J. Med., 2003, 349: 1803–1811.
- Pappone, C., Manguso, F., Santinelli, R. et al.: Radiofrequency ablation in children with asymptomatic Wolff–Parkinson–White syndrome. N. Engl. J. Med., 2004, 351: 1197–1205.
- Plumb, V. J.: Catheter ablation of the accessory pathways of the Wolff–Parkinson–White syndrome and its variants. Prog. Cardiovasc. Dis., 1995, 37: 295–306.
- Prinzmetal, M. et al.: Accelerated Conduction.The Wolff–Parkinson–White Syndrome and Related Conditions. Grune and Stratton, New York, 1952.
- Prystowsky, E. N. et al.: Electrophysiologic assessment of the atrioventricular conduction system after surgical correction ofventricular preexcitation. Circulation, 1979, 59: 789–796.
- Puech, P., Grolleau, R., Cinca, J.: Reciprocating tachycardia using a latent leftsided accessory pathway. Diagnostic approach by conventional ECG. In: Reentrant Arrhythmias. Mechanisms and Treatment. KULBERTUS, H. E. (ed.) University Park Press, Baltimore, 1976.
- Regős L., Nádas I., Antalóczy Z.: A WPW syndroma trifascicularis szemlélete. Magy. Belorv. Arch., 1978, 31: 143–152.
- Rinne, C. et al.: Relation between clinical presentation and induced arrhythmias in the Wolff–Parkinson–White syndrome. Am. J. CardioI., 1987, 60: 576.
- Rosenbaum, F. F., Hecht, H. H., Wilson, F. N: The potential variations of the thorax and esophagus in anomalous atrioventricular excitation (Wolff–Parkinson–White syndrome). Am. Heart J., 1945, 29: 281–326.
- Rosenberg, H. S. et al.: Atrio-ventricular communication in the Wolff–Parkinson–White Syndrome. Am. J. Clin. Path., 1971, 56: 79.
- Sandoe, E., Sigurd, B.: Pre-excitation. In: Sandoe, E., Sigurd, B. (eds) Arrhythmia – A Guide to Clinical Electrocardiology. Verlags GmbH, Bingen, 1991, 188–211.
- Schamroth, L.: The Wolff–Parkinson–White syndrome. In: An Introduction to Electrocardiography. Schamroth, L. (ed.) Blackwell Scientific PublicaIions, 1990, 288–306.
- Scheinman, M. M.: NASPE survey on catheter ablation. PACE, 1995, 18: 1474–1478.
- Schiebler, G. L., Adams, P., Anderson, R. C.: Wolff–Parkinson–White (pre-excitation) syndrome in infancy and childhood. Univ. Minn. Med. Bull., 1958, 30: 94.
- Scheinman, M. M., Huang S.: The 1998 NASPE prospective catheter ablation registry. Pacing Clin. Electrophysiol., 2000, 23: 1020–1028.
- Schiebler, G. L., Adams, P., JR., Anderson, R. T. C.: The Wolff–Parkinson–White syndrome in infants and children. A review and a report of 28 cases. Pediatr., 1959, 24: 535.
- Segers, M., Leguime, J., Denolin, H.: L’activation ventriculaire précoce de certains coeurs hyper excitables. Etude de I’onde de I’electrocardiogramme. Cardiologia, 1944, 8: 113.
- Sellers, T. D., Bashore, T. M., Gallagher, J. J.: Digitalis in the pre-excitation syndrome. Analysis during atrial fibrillation. Circulation, 1977, 56(2): 260.
- Sellers, T. D. Jr. et al.: Retrograde atrial preexcitation following prernature ventricular beats during re ciprocating tachycardia in the Wolff–Parkinson–White syndrome. Eur. J. CardioI., 1976, 4: 283–294.
- Sharma, A. D. et al.: Atrial fibrillation in patients with Wolff–Parkinson–White syndrome: lncidence after surgical ablation of the accessory pathway. Circulation, 1985, 71: 161.
- Sherf, L., James, T. N.: A new electrocardiographic conceptsynchronized sinoventricular conduction. Dis. Chest., 1969, 55: 127.
- Sung, R. I., Castellanos, A.: Preexcitation syndrome. In: Castellanos, A. (ed.) Cardiac Arrhythmias: Mechanisms and Management. FA David Company, Philadelphia, 1980, 103–112.
- Swiderski, J., Lees, M. H., Nadas, A. S.: The Wolff–Parkinson–White syndrome in infancy and childhood. Br. Heart. J., 1962, 24: 561.
- Timmermans, C., Smeets, J. L., Rodriquez, L. M. et al.: Aborted sudden death in the Wolff– Parkinson– White syndrome. Am. J. Cardiol., 1995, 76: 492–494.
- Tchou, P. J. et al: Electrophysiologic evidence for an ectopic node-His like atrioventricular conduction system in an atriofascicular pathway (abst). PACE, 1992, 15: 51.
- Tchou, P. et al.: Atriofascicular connection or a nodoventricular Mahaim fiber? Electrophysiological elucidation of the pathway and associated reentrant circuit. Circulation, 1988, 77: 837–848.
- Tenczer J. és mtsai: Paroxysmalis supraventricularis tachycardia patomechanizmusának klinikai elektrofiziológiai vizsgálata. Orv. Hetil., 1979, 20: 2533.
- Tonkin, A. M., Wagner, G. S., Gallagher, J. J.: Initial forces of ventricular depolarisation in the Wolff–Parkinson–White syndrome. Analysis based upon location of the accessory pathway by epicardial mapping. Circulation, 52: 1030–1036.
- Veress, G.: Analysis ofre-entry mechanism in a patient with concealed Wolff–Parkinson–White syndrome. Act. Med. Hung., 1994, 50: 43–54.
- Vidaillet, I. H. Jr. et al.: Familial occurrence of accessory atrioventricular pathways (preexcitation synd rome). N. Eng. J. Med., 1987, 317: 65.
- Wallace, A. G. et al.: Symposium on electrophysiologic correlates of clinical arritmias. 3. Wolff– Parkinson–White syndrome: a new look. Am. J. CardioI., 1971, 28: 509.
- Ward, D. E., Camm, A. J.: Ventriculo-atrial conduction over accessory pathways exhibiting decremental properties. Eur. Heart J., 1982, 3: 267.
- Warner, A. O., McKusick, V. A.: Wolff–Parkinson–White syndrome: a genetic study. Clin. Res., 1958, 6: 18.
- Wathen, M. et al.: Initiation of atrial fibrillation in the Wolff–Parkinson–White syndrome. The importance of the accessory pathway. Am. Heart J., 1993, 125: 753.
- Wedd, A. M.: Paroxysmal tachycardia with reference to nomotopic tachycardia and the role of the extrinsic cardiac nerves. Arch. Intem Med., 1921, 27: 571–590.
- Wellens, H. J. et al: Effect of drugs in the Wolff–Parkinson–White syndrome. Am. J. Cardiol., 1980, 46: 665.
- Wellens, H. J. J. et al.: Effect of isoproterenol on the anterograde refractory period of the accessory path way in patients with the Wolff–Parkinson–White syndrome. Am. J. CardioI., 1982, 50: 180.
- Wellens, H. J. J., Durrer, D.: Pattem ofventriculo-atrial conduction in the Wolff–Parkinson– White syndrome. Circulation, 1974, 49: 22.
- Wellens, H. J. J., Durrer, D.: Relation between the refractory period of the accessory pathway and vent ricular frequency during atrial tibrillation in patients with the Wolff–Parkinson–White syndrome. Am. J. CardioI., 1974, 33: 178.
- Wellens, H. J. J. et al.: The electrocardiogram in patients with multiple accessory atrioventricular pathways. J. Am. Coli. CardioI., 1990, 16: 745–751.
- Wellens, H. J. J .et al.: Second degree block during reciprocal atrioventricular nodal tachycardia. Circulation, 1976, 53: 595.
- Wilson, F. N.: A case in which the vagus influenced the form of the ventricular complex of the electrocardiogram. Arch. Intem Med., 1915, 16: 1008–1027.
- Wolff, L.: Anomalous atrioventricular excitation. Circulation, 1959, 19: 14–27.
- Wolff, L., Parkinson, J., White, P. D.: Bundle branch block with short P-R interval in healthy young people prone to paroxysmal tachycardia. Am. Heart J., 1930, 5: 685–704.
- Wood, F. C., Wolferth, C. C., Geckeler, G. D.: Histologic demonstration of accessory muscular connections between auricle and ventric1e in a case of short P-R interval and prolonged QRS complexes. Am. Heart J., 1943, 25: 454.
- Wu, D. et al.: Clinical electrocardiographic and electrophysiological observations in patients with paroxysmal supraventricular tachycardia. Am. J. Cardiol., 1978, 41: 1045–1051.
- Yamada, K. et al.: Body surf ace isopotential mapping in Wolff–Parkinson–White syndrome: noninvasive method to determine the localization of the accessory atrioventricular pathway. Am. Heart J., 1975, 90: 721–734.
- Yee, R., Klein, G. J.: Syncope in the Wolff–Parkinson–White syndrome: Incidence and electrophysiologic correlates. PACE, 1984, 7: 381.
- Yee, R., Klein, G. J., Guiraudon, G. M.: The Wolff–Parkinson–White syndrome. In: Cardiac Electrophysiology. From Cell to Bedside. Zipes, D. P., Jalife, J.(eds) WB Saunders Co., Philadelphia, 1995, 1199–1214.
- Zipes, D. P. et al.: Guidelines for clinical intracardiac electrophysiological and catheter ablation procedure. ACC/AHA Task force report. J. Am. Coli. CardioI., 1995, 26: 555–573.
- Zipes, D. P., Miles, W. M, Klein, L. S.: Mechanisms of cardiac arrhythmias in patients. In: Catheter Ablation of Arrhythmias. Zipes, D. P. (ed.) Futura Publishing Company, Inc. Armonk, NY, 1994, 1–60.
- Zipes, D. P., Ackerman, M. J., Estes, N. A. et al.: Task Force 7: arrhythmias. J. Am. Coll. Cardiol., 2005, 45: 1354–1363.
Tartalomjegyzék
- KLINIKAI SZÍV-ELEKTROFIZIOLÓGIA ÉS ARITMOLÓGIA
- Impresszum
- Előszó a második kiadáshoz
- Előszó az első kiadáshoz
- Foreword
- 1. A hazai szív-elektrofiziológia és aritmológia rövid története
- 2. A szív ingerképző és ingerületvezető rendszerének strukturális és funkcionális összefüggései
- 3. A szív ioncsatornáinak molekuláris biológiája
- Az ioncsatornák általános tulajdonságai
- Feszültségfüggő nátrium- (Nav-) csatornák
- Feszültségfüggő calcium- (Cav-) csatornák
- Káliumcsatornák
- A K+-csatornák szerkezeti felépítése
- A Kv-csatornák járulékos alegységei
- Az egyes K+-áramok molekuláris determinánsai
- A tranziens kifelé irányuló áram (transient outward current), Ito1
- A késői K+ egyenirányító áram ultragyors komponense, IKur
- A késői K+ egyenirányító áram gyors komponense, IKr
- A késői K+ egyenirányító áram lassú komponense, IKs
- A befelé egyenirányító K+-áram (inward rectifyer K+ current), IK1
- Az acetylcholin-aktivált K+-áram, IKAch
- Az ATP-érzékeny K+-áram, IKATP
- A kétpórusú K+ csatornák, K2P
- A tranziens kifelé irányuló áram (transient outward current), Ito1
- A K+-csatornák szerkezeti felépítése
- A hiperpolarizáció-aktivált, ciklikus nukleotid kapuzott (hyperpolarization-activated cyclic nucleotid-gated, HCN-) csatorna
- Irodalom
- 4. A szívritmuszavarok keletkezésének celluláris elektrofiziológiai alapjai
- A szív celluláris elektrofiziológiai jellemzői
- Membránáramok és ioncsatornák
- Gyors nátriumáram (INa)
- Kalciumáram (ICa)
- Káliumáramok
- Egyéb áramok
- „Lassú válasz” típusú akciós potenciálok
- Celluláris elektropatológiai jelenségek a szívben és szerepük az arrhythmiák keletkezésében
- Következtetés
- Irodalom
- 5. Arrhythmiák mechanizmusa
- 6. Noninvazív módszerek a klinikai arrhythmiák diagnosztikájában
- Elektrokardiográfia, arrhythmiamonitorozás, terheléses EKG, szívfrekvencia-variabilitás
- Jelátlagolásos EKG
- Testfelületi EKG térképezés (surface mapping)
- Intraoesophagealis szív-elektrofiziológiai módszerek
- T-hullám-alternáns
- A T-hullám-alternáns története
- A T-hullám-alternáns fiziológiai alapjai és mechanizmusai
- A T-hullám mikrovoltos váltakozásának mérési módszerei
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns klasszifikációja
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns a klinikai vizsgálatok tükrében
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns és invazív szív-elektrofiziológiai vizsgálati eredmények összehasonlítása malignus kamrai ritmuszavarokban
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns alkalmazása nem szelektált populációban
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns a postinfarctusos rizikó felmérésében
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns balkamra-diszfunkcióban
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns kongesztív szívelégtelenségben
- Az alacsonyabb kockázatú betegek azonosítása a magas kockázatú csoporton belül
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns és a nem ischaemiás cardiomyopathia
- 5. A mikrovolt-T-hullám-alternáns és a hosszú-QT-szindróma
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns hypertrophiás cardiomyopathiában
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns és invazív szív-elektrofiziológiai vizsgálati eredmények összehasonlítása malignus kamrai ritmuszavarokban
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns és az antiarrhythmiás gyógyszerek
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns klinikai használata
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns jövője
- Irodalom
- A T-hullám-alternáns története
- A QT-diszperzió
- Bevezetés
- A QT-diszperzió patofiziológiája
- A QT-távolság mérése és a QT-diszperzió meghatározása
- A QT-diszperzió klinikai alkalmazása
- A QT-diszperzió egészségesekben, normális értékek
- A QT-diszperzió szívbetegségekben
- A betegség progressziójával kapcsolatos korreláció
- Az alapbetegség kezelésének hatása a QT-diszperzióra
- A QT-diszperzió prognosztikai értéke
- Postinfarctusos vizsgálatok
- A klinikai szív-elektrofiziológiai vizsgálat eredménye és a QT-diszperzió
- Szívelégtelenség
- Bal kamrai hypertrophia és hypertrophiás cardiomyopathia
- Hosszú-QT-szindróma
- A QT-diszperzió egészségesekben, normális értékek
- A gyógyszerek hatása a QT-diszperzióra és a kamrai tachycardia rizikójára
- A QT-diszperzió jövője
- Irodalom
- Bevezetés
- Implantabilis loop rekorder
- 7. Az intracardialis klinikai szív-elektrofiziológiai vizsgálat módszerei
- Az elektrofiziológiai vizsgálat célja és technikája
- Az intracardialis elektrogram
- Intracardialis ingerlési technikák
- Az invazív szív-elektrofiziológiai vizsgálat indikációi (a Kardiológus Szakmai Kollégium ajánlása alapján)
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi bradyarrhythmia vagy annak gyanúja esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi tisztázatlan etiológiájú megszédüléssel, eszméletvesztéssel járó rosszullétek esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi tisztázatlan eredetű palpitációk esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi keskeny QRS-complexus tachycardia esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi széles QRS-complexus tachycardia esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi WPW-szindrómában
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi kamrai extrasystolék, nem tartós kamrai tachycardia esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi abortált szívhalált követően
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi bradyarrhythmia vagy annak gyanúja esetén
- Irodalom
- Az elektrofiziológiai vizsgálat célja és technikája
- 8. Képalkotó eljárások az elektrofiziológiában
- Egyszerű röntgenátvilágítás, angiográfia és egyéb technikák
- Röntgensugárzás-védelem és a képminőségre vonatkozó ajánlások
- A szív-röntgenátvilágítás: vetületek és nevezéktan
- Az egyes szívüregek röntgenanatómiája
- Intracardialis echokardiográfia
- A laesio kialakításának monitorizálása
- Posztablatiós képalkotás, megjósolható a PV-stenosis
- Phased-array ICE és a pitvari flutter ablatiója
- Bal kamrai ablatio ICE-kontroll mellett
- Transseptalis punkció
- A pitvar mechanikus funkciójának echokardiográfiás értékelése
- A phased-array ICE használatának ajánlott protokollja
- Az ICE más és újabb felhasználási lehetőségei
- Összefoglalás
- Posztablatiós képalkotás, megjósolható a PV-stenosis
- Térképező eljárások az elektrofiziológiai műtőben
- Fejlett katéteres térképezési és navigációs rendszerek
- CARTO – elektroanatómiai térképezés
- EnSite – érintkezés nélküli térképezés (non-contact mapping)
- EnSite NavX – elektroanatómiai eljárás
- LocaLisa – katéter-helymeghatározás
- RPM – pozicionáló és térképező rendszer
- STEREOTAXIS – mágneses navigáció, távirányított ablatio
- A térképezési rendszerek felhasználása az egyes ritmuszavarokban
- Fokális tachycardiák
- Érintkezés nélküli térképezés fokális tachycardiákban
- Fejlett katéteres térképezési és navigációs rendszerek
- Reentry tachycardia
- Reentry arrhythmiák
- Irodalom
- Egyszerű röntgenátvilágítás, angiográfia és egyéb technikák
- 9. A sinuscsomó működése és betegségei
- Történelmi áttekintés
- A sinuscsomó idegi szabályozása
- A sinuscsomó betegségeinek osztályozása
- A sinuscsomó alulműködésének okai
- A sinuscsomó-betegség tünetei
- Diagnosztika és vizsgálómódszerek sinuscsomó-betegségben
- Az elektrofiziológiai vizsgálat szerepe sinuscsomó-betegségben
- A sinuscsomó alulműködésének előfordulása és prognózisa
- Bradycardia kezelése
- Sinuscsomó reentry tachycardia
- Inappropriate sinustachycardia és posturalis orthostatikus tachycardia
- Irodalom
- Történelmi áttekintés
- 10. Pitvar-kamrai és intraventricularis ingerületvezetési zavarok
- 11. Pitvari tachyarrhythmiák
- A normális sinusimpulzus
- Inappropriate sinustachycardia (IST)
- IST – összefoglalás
- Sinuscsomó-reentry tachycardia (SNRT)
- SNRT – összefoglalás
- Pitvari extrasystolék (PES)
- Pitvari tachycardia (AT)
- Fokális pitvari tachycardia (FAT)
- Akut kezelés
- Krónikus kezelés
- Definitív kezelés
- Macroreentry pitvari tachycardia (MRAT)
- Terápia
- AT – összefoglalás
- Irodalom
- A normális sinusimpulzus
- 12. Junctionalis ritmusok
- 13. Pitvari flattern
- Bevezetés
- Klinikum
- EKG-diagnosztika
- A típusos pitvari flattern mechanizmusa
- A típusos flattern kezelése
- Elektrofiziológiai vizsgálat pitvari flattern esetén
- Entrainment
- Entrainment mapping
- Katéterablatio
- Antiarrhythmiás gyógyszeres kezelés és CTI-ablatio
- Atípusos pitvari flattern, atípusos pitvari macroreentry tachycardia
- Posztoperatív pitvari flattern
- Atípusos pitvari macroreentry komplex congenitalis szívbetegség korrekciós műtéte után
- Atípusos macroreentry tachycardia pitvari heg nélkül
- Bal pitvari macroreentry
- II. típusú flattern
- Pitvari fibrilloflattern
- Atípusos pitvari flattern elektrofiziológiai vizsgálata és katéterablatiója
- Katéterablatio
- Irodalom
- Bevezetés
- 14. Pitvarfibrilláció
- Definíció, EKG-kép
- Epidemiológia
- Mechanizmus
- Hemodinamikai következmények
- Thromboemboliás szövődmények
- Klinikai megjelenési formák, osztályozás
- Klinikai vizsgálatok
- Pitvarfibrilláció kezelése
- Pitvarfibrilláció megszüntetése
- A sinusritmus fenntartása
- Gyógyszeres kezelés
- Nonfarmakológiai kezelés
- A szívfrekvencia-szabályozás gyógyszeres lehetőségei
- A szívfrekvencia-szabályozás nem gyógyszeres lehetőségei
- A thromboembolia megelőzése
- Irodalom
- Definíció, EKG-kép
- 15. Atrioventricularis nodalis reentry tachycardia
- 16. Wolff–Parkinson–White-szindróma és variánsai. Atrioventricularis járulékos ingerületvezető pályák jelenlétén alapuló tachycardiák
- Történeti áttekintés
- Terminológia
- A WPW-szindróma előfordulása
- Anatómia és fiziológia
- EKG-kép
- Elkülönítő diagnózis
- Bypasskötegek lokalizációja
- Atrioventricularis járulékos kötegek elektrofiziológiai tulajdonságai
- Tachycardiák WPW-szindrómában
- Pitvarfibrilláció, pitvari flattern WPW-szindrómában
- Egyéb járulékos kötegek – atrioventricularis reentry variánsok
- A betegek kivizsgálása
- Kezelés
- A tachycardiák megszüntetése
- A tachycardia megelőzése
- A katéterablatio tünettel rendelkező betegeken
- A katéterablatio tünetmentes betegeken
- Hogyan történhet a tünetmentes WPW-s beteg rizikójának a megállapítása a hirtelen halál szempontjából?
- A tünetmentes WPW-s betegek profilaktikus ablatiójának eredményei
- Tünetmentes WPW-s betegek speciális csoportja
- A katéterablatio tünettel rendelkező betegeken
- A tachycardiák megszüntetése
- Irodalom
- Történeti áttekintés
- 17. Az akut szívizom-ischaemia és -infarctus elektrofiziológiai és aritmológiai aspektusai
- Bevezető
- Az ischaemiás myocardium elektrofiziológiája
- A szívizom-ischaemia metabolikus vonatkozásai
- A szívizom-ischaemiához társuló ionvándorlások
- A szívizom-ischaemiához társuló metabolikus és ioneltérések elektrofiziológiai következményei
- Az ischaemiás ritmuszavarok patomechanizmusa
- Az autonóm beidegzés szerepe az ischaemiához társuló arrhythmiák patogenezisében
- Az akut coronariaelzáródást követő elektrofiziológiai változások és arrhythmiák időbeli sorrendje
- A szívizom-ischaemia metabolikus vonatkozásai
- Az acut myocardialis infarctushoz társuló arrhythmiák klinikai spektruma
- Irodalom
- Bevezető
- 18. Kamrai ritmuszavarok
- Kamrai extrasystolék, parasystolék, akcelerált idioventricularis ritmus
- Kamrai tachycardia
- Definíció
- A kamrai tachycardiák osztályozása
- Anamnézis, panaszok
- Fizikális vizsgálat során észlelhető eltérések
- Műszeres vizsgálatok
- Kamrai tachycardia EKG-képe
- Széles QRS-t létrehozó tachycardiák típusai
- Kamrai tachycardiák néhány fontosabb klinikai megjelenési formája
- Az invazív klinikai eletkrofiziológiai vizsgálatok szerepe a kamrai tachycardiák felismerésében és kezelésben
- A kamrai tachycardiák kezelése
- Kamrai tachycardia, hirtelen halál primer és szekunder prevenciós kezelése
- Definíció
- Irodalom
- 19. A veleszületett ioncsatorna-betegségek és cardiomyopathiák genetikája, valamint azok klinikai vonatkozásai
- 20. Gyermekszív-elektrofiziológia és aritmológia
- Bevezetés
- Szívritmuszavarok egészséges gyermekekben
- Hirtelen szívhalál látszólag ép szíven
- Szív-elektrofiziológiai vizsgálatok sajátosságai gyermekkorban
- Supraventricularis tachycardiák
- Kamrai ritmuszavarok
- Kamrai arrhythmiák etiológiája
- Kamrai tachycardiák tünetei és klinikai diagnózisa
- Veleszületett szívbetegséghez társuló kamrai arrhythmiák
- Myocarditis és cardiomyopathiák
- Myocardialis tumorok
- Coronaria-rendellenességek és myocardialis infarctus
- Gyógyszer okozta kamrai arrhythmia
- Elektromyopathiák
- Strukturálisan és funkcionálisan ép szíven fellépő kamrai arrhythmiák
- Kamrai arrhythmiák és sport
- Kockázatbecslés és terápia kamrai arrhythmiákban
- Kamrai arrhythmiák etiológiája
- Ritmuszavarok veleszületett szívbetegekben
- Katéterablatio sajátosságai gyermekkorban
- Pitvar-kamrai vezetési zavarok
- Az eszközös terápia gyermekkori sajátosságai
- Magzati ritmuszavarok
- Irodalom
- Bevezetés
- 21. A szerzett hosszú-QT-szindróma és a torsades de pointes kamrai tachycardia
- A hosszú-QT-szindróma formái
- Szerzett hosszú-QT-szindrómát és torsades de pointes kamrai tachycardiát kiváltó gyógyszerek és anyagok
- Szerzett hosszú-QT-szindrómára és torsades de pointes kamrai tachycardiára hajlamosító kórképek és tényezők
- A torsades de pointes kamrai tachycardia patomechanizmusa
- A repolarizációs rezerv
- A szerzett hosszú-QT-szindróma és a torsades de pointes kamrai tachycardia kezelése
- Irodalom
- A hosszú-QT-szindróma formái
- 22. A syncope diagnosztikája és terápiája
- A syncope mechanizmusa
- Az artériás nyomás gyors adaptációja
- Az artériás nyomás adaptációja függőleges testhelyzetben
- A szívritmus és az artériás nyomásadaptáció összefüggései
- A syncope epidemiológiája – morbiditás
- A syncope prognózisa
- A syncope klasszifikációja
- Cardialis syncopék
- Orthostaticus hypotensio
- Neuralisan közvetített syncope-szindrómák
- Vasovagalis syncope (közönséges ájulás)
- Carotis sinus syncope
- Drop attak és carotis sinus syncope
- Szituációs syncopék
- Neurológiai és pszichiátriai eredetű eszméletvesztések
- A syncope diagnosztikája
- A syncopés beteg alapvizsgálatai
- Anamnézis
- A fizikális vizsgálat jelentősége a syncope diagnosztikájában
- Laboratóriumi vizsgálatok
- 12-elvezetéses EKG
- Az első lépcső, az alapvizsgálatok összegzése
- A második lépcsős célzott vizsgálatok
- Echokardiográfia
- Terheléses EKG-vizsgálat
- EKG-monitorozás (noninvazív és invazív)
- Elektrofiziológiai vizsgálatok
- Billenthető asztalon végzett orthostatikus (head-up tilt table) teszt
- Carotis sinus masszázs
- Neurológiai/pszichiátriai konzílium
- Adenozinteszt
- Coronarographia-angiokardiográfia
- A kétlépcsős stratégia diagnosztikus ereje
- A kórházi felvétel elbírálása
- A syncope kezelése
- Anamnézis
- A neuralisan mediált reflex syncope szindrómák kezelése
- A cardialis eredetű syncopék kezelése
- A syncopeellátás jövője
- Irodalom
- A syncope mechanizmusa
- 23. Hirtelen halál
- Definíció
- A hirtelen halál okai
- A hirtelen halál klinikuma
- A hirtelen halált okozó arrhythmiák
- A hirtelen halál mechanizmusa
- Szívelégtelenség és a hirtelen halál
- Hirtelen halál gyerek és fiatal felnőtt korban
- Seattle-ban végzett vizsgálat – kórházon kívüli hirtelen halál – resuscitatio
- Diagnosztikus vizsgálatok
- Hirtelen halál – prognózis
- A kamrai tachyarrhythmiák krónikus kezelése
- Meghatározások
- Gyógyszeres kezelés
- Katéterablatio (1)
- Kamrai arrhythmia és hirtelen szívhalál speciális klinikai állapotokban (1)
- Billentyűhibák
- Metabolikus és gyulladásos állapotok (1)
- Genetikus arrhythmia szindrómák (1)
- Ritmuszavarok strukturálisan normális szívben (1)
- Kamrai arrhythmiák és hirtelen szívhalál speciális populációban (1)
- Meghatározások
- Irodalom
- Definíció
- 24. Az antiarrhythmiás gyógyszerek klinikai alkalmazásának farmakológiai alapjai
- Az antiarrhythmiás hatások klasszifikációja
- I. osztályú antiarrhythmiás hatás
- I/A hatástípus
- I/B hatástípus
- I/C hatástípus
- II. osztályú antiarrhythmiás hatás
- III. osztályú antiarrhythmiás hatás
- IV. osztályú antiarrhythmiás hatás
- Az akut szívizom-ischaemia elektrofiziológiai következményei
- Az antiarrhythmiás szerek közvetlen hatása a szívizom kontraktilitására
- Egyéb celluláris szintű antiarrhythmiás hatások
- Az antiarrhythmiás szerek hatása a késői utódepolarizációra
- Az adenozin- és a muscarin-receptorok izgatása
- Az antiarrhythmiás gyógyszerek hatása az automáciára
- Az ingerületvezetés biztonságának javítása
- Endogén antiarrhythmiás anyagok
- Összefoglalás
- Irodalom
- Az antiarrhythmiás hatások klasszifikációja
- 25. Klinikai tachycardiák transzkatéteres ablatiós módszerei
- 26. A pitvarfibrilláció ablatiós kezelése
- Bevezetés
- A bal pitvar és a pulmonalis vénák funkcionális anatómiája
- Patofiziológiai megfontolások
- Jelenlegi ablatiós módszerek
- Az ablatio végpontjai
- Pre- és posztablatiós kezelés és antikoaguláció
- A pitvarfibrilláció sebészi kezelése
- A beavatkozáshoz köthető korai és késői szövődmények
- Hatékonyság rövid- és hosszútávon
- Összefoglalás
- Irodalom
- Bevezetés
- 27. Kamrai tachycardiák ablatiós és intenzív kezelése
- Idiopathiás kamrai tachycardiák katéterablatiós kezelése
- A postinfarctusos kamrai tachycardia katéterablatiós kezelése
- Bevezetés
- Patomechanizmus
- A postinfarctusos kamrai tachycardia katéterablatiós kezelése
- Ablatiós módszerek
- Endocardialis ablatió
- Epicardialis ablatio
- Tawara-szár-reentry kamrai tachycardia
- A heg-reentry alapú kamrai tachycardiák
- Epicardialis eredetű VT ablatiója
- Heg eredetű VT-k cardiomyopathiákban
- Ablatiós terápia incessant monomorf vagy polimorf kamrai tachycardiák vagy korai incessant postinfarctusos kamrai tachycardiák esetén
- Ablatiós módszerek
- Irodalom
- Bevezetés
- Elektromos vihar, incessant kamrai arrhythmiák intenzív ellátása
- 28. Külső elektromos cardioversio és defibrilláció
- 29. A klinikai tachyarrhythmiák kezelése beültethető cardioverter-defibrillátorral
- 30. Klinikai arrhythmiák pacemakerkezelése
- Bevezetés
- A pacemakerkezelés története
- A pacemaker beültetését megelőző diagnosztikus vizsgálatok
- Ideiglenes pacemaker
- A pacemaker felépítése
- Pacemakertípusok
- Pacemakerfunkciók
- Üzemmód
- Alapfrekvencia (basic rate, lower rate interval)
- Hysteresis (refined pacing)
- Éjszakai program (night program, rest program)
- Refrakter periódus
- Pitvar-kamrai átvezetési késleltetés (fix és frekvenciafüggő)
- Pitvar-kamrai hysteresis és egyéb kamrai ingerlést csökkentő algoritmusok
- Üres periódus (blanking)
- Biztonsági pitvar-kamrai késleltetés (safety delay, ventricular safety pacing)
- Interferencia üzemmód
- Impulzusamplitúdó és jelszélesség
- Automatikus ingerlési küszöb meghatározás (auto capture, automatic threshold measurement)
- Szenzitivitás
- Felső határfrekvencia (upper tracking rate)
- Automatikus üzemmódváltás (mode switch)
- Mágnes üzemmód (magnet mode)
- Frekvenciaválasz (rate adaptation, rate responsive pacemaker)
- Antitachycardia-funkció
- Frekvenciasimítás (rate smoothing, ventricular response pace, flywheel)
- Statisztika funkció
- Intracardialis elektrogram, jelek mérése
- Noninvazív elektrofiziológiai vizsgálat
- Távmonitorozás
- Üzemmód
- Pacemakerimplantáció indikációi
- Pacemaker beültetése
- A pacemakerkezelés szövődményei
- A pacemakerműködés zavarai
- Irodalom
- Bevezetés
- 31. Szívelégtelenség reszinkronizációs kezelése
- Intraventricularis vezetési zavar szívelégtelenségben
- Történeti áttekintés
- Reszinkronizációs eszköz működése
- Reszinkronizációs klinikai vizsgálatok
- Reszinkronizációs kezelés indikációi
- A responder betegek kiválasztása
- Reszinkronizációs eszköz beültetése
- A terápiás választ befolyásoló tényezők
- A reszinkronizációs kezelés szövődményei
- Utánkövetés
- Gazdaságossági kérdések, távlati lehetőségek
- Irodalom
- Intraventricularis vezetési zavar szívelégtelenségben
- 32. Arrhythmiák sebészi kezelése
- Műtéti indikációk
- AV-nodalis reentry tachycardia
- Wolff–Parkinson–White-szindróma
- Pitvari ritmuszavarok
- A) Ectopias pitvari tachycardia
- B) Pitvari flutter és pitvarfibrilláció
- A pitvarfibrilláció megszüntetésének célja
- A pitvarfibrilláció kezelésének lehetőségei
- A pitvarfibrilláció sebészi kezelése
- Maze-műtétek
- Módosított Cox-Maze-III-műtét
- A Maze-műtétek hátrányai
- Alternatív vagy ablatiós műtéti eljárások
- Cryoablatio
- Intraoperatív rádiófrekvenciás (RF-) ablatio
- Endocardialis RF ablatio
- Epicardialis RF ablatio
- Indikációk, kontraindikációk
- Beteganyag (ACC/AHA ajánlás jelenleg még nincs)
- Az RF ablatiós hatékonysága
- A) Ectopias pitvari tachycardia
- Kamrai tachycardia és fibrilláció
- Irodalom
- Műtéti indikációk
- 33. Fontosabb multicentrikus klinikai arrhythmiatanulmányok
- Rövidítések jegyzéke
- Tárgymutató
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 748 7
A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.
Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero