Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia
Irodalom
- Sedlis, S. P.: Mechanisms of ventricular arrhythmias in acute ischemia and reperfusion. Cardiovasc. Clin., 1992, 22: 3–18.
- Davies, M. J., Thomas, A.: Thrombosis and acute coronary artery lesions in sudden cardiac ischemic death. N. Engl. J. Med., 1984, 310: 1137–1140.
- Epstein, S. E., Quyyumi, A. A., Bonow, R. O.: Sudden cardiac death without warning. N. Engl. J. Med., 1989, 321: 320–323.
- Neely, J. R., Rovetto, M. J., Oram, J. F.: Myocardial utilization of carbohydrate and lipids. Prog. Cardiovasc. Dis., 1972, 15: 289–329.
- Arnsdorf, M. F., Sawicki, G. J.: The effects of lysophosphatidylcholine, a toxic metabolite of ischemia, on the components of cardiac excitability in sheep Purkinje fibers. Circ. Res., 1981, 49: 16–30.
- Corr, P. B., Creer, M. H., Yamada, K. A. et al.: Prophylaxis of early ventricular fibrillation by inhibition of acylcarnitine accumulation. J. Clin. Invest., 1989, 83: 927–36.
- Cascio, W. E., Johnson, T. A., Gettes, L. S.: Electrophysiologic changes in ischemic ventricular myocardium: I. Influence of ionic, metabolic, and energetic changes. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1995, 6: 1039–1062.
- Kleber, A. G.: Resting membrane potential, extracellular potassium activity and intracellular sodium activity during acute global ischemia in isolated perfused guinea pig hearts. Circ. Res., 1983, 52: 442–450.
- Hill, J. L., Gettes, L. S.: Effect of acute coronary artery occlusion on local nyocardial extracellular K+ activity in swine. Circulation, 1980, 61: 768–778.
- Dominguez, G., Fozzard, H. A.: Influence of extracellular K+ concentration on cable properties and excitability of sheep cardiac Purkinje fibers. Circ. Res., 1970, 26: 565–574.
- Ehlert, F. A., Goldberger, J. J.: Cellular and pathophysiological mechanisms of ventricular arrhythmias in acute ischemia and infarction. P.A.C.E, 1997, 20: 966–975.
- Downar, E., Janse, M. J., Durrer, D.: The effect of acute coronary occlusion on subepicardial transmembrane potentials in the intact porcine heart. Circulation, 1977, 56: 217–224.
- Kleber, A. G., Janse, M. J., Van Capelle, F. J. L. et al.: Mechanism and time course of ST and TQ segment changes during acute regional myocardial ischemia in the pig heart determined by extracellular and intracellular recordings. Circ. Res., 1978, 42: 603–613.
- Lazzara, R., El-Sherif, N., Hope, R. R. et al.: Ventricular arrhythmias and electrophysiological consequences of myocardial ischemia and infarction. Circ. Res., 1978, 42: 740–749.
- Wojtczak, J.: Contractures and increase in internal longitudinal resistance of cow ventricular muscle induced by hypoxia. Circ. Res., 1979, 44: 88–95.
- Saffitz, J. E., Lerner, D. L., Yamada, K. A.: Gap junction distribution and regulation in the heart. In: Zipes, D. P., Jalife, J. (eds) Cardiac Electrophysiology: From Cell to Bedside, 4th Edition. Philadelphia, Saunders, 2004, 181–191.
- Holland, R. P., Brooks, H.: The QRS complex during myocardial ischemia: an experimental analysis in the porcine heart. J. Clin. Invest., 1976, 57: 541–550.
- Kaplinsky, E., Ogawa, S., Balke, C. W. et al.: Two periods of early ventricular arrhythmia in the canine acute myocardial infarction model. Circulation, 1979, 60: 397–403.
- Kleber, A. G., Reigger, C. B., Janse, M. J.: Electrical uncoupling and increase of extracellular resistance after induction of ischemia in isolated, aretrially perfused rabbit papillary muscle. Circ. Res., 1987, 61: 271–279.
- Carmeliet, E.: Cardiac ionic currents and acute ischemia: from channels to arrhythmias. Physiol. Rev., 1999, 79: 917–1017.
- Yan, G. X., Joshi, A., Guo, D. et al.: Phase 2 reentry as a trigger to initiate ventricular fibrillation during early acute myocardial ischemia. Circulation, 2004, 110: 1036–1041.
- Wu, J., Zipes, D. P.: Mechanisms of initiation of ventricular tachyarrhythmias. In: Zipes, D. P., Jalife, J. (eds) Cardiac Electrophysiology: From Cell to Bedside, 4th Edition. Philadelphia, Saunders, 2004, 380–389.
- Zaitsev, A. V.: Mechanisms of ischemic ventricular fibrillation: who’s the killer? In: Zipes, D. P., Jalife, J. (eds) Cardiac Electrophysiology: From Cell to Bedside. 4th Edition. Philadelphia, Saunders, 2004, 399–406.
- Tenczer, J., Littmann, L., Rohla, M. et al.: The effects of overdrive pacing and lidocaine on atrioventricular junctional rhythm in man: the role of abnormal automaticity. Circulation, 1985, 72: 480–486.
- Xing, D., Martins, J. B.: Triggered activity due to delayed afterdepolarizations in sites of focal origin of ischemic ventricular tachycardia. Am. J. Physiol. Heart. Circ. Physiol., 2004, 287: H2078–2084.
- Canyon, S. J., Dobson, G. P.: Protection against ventricular arrhythmias and cardiac death using adenosine and lidocaine during regional ischemia in the in vivo rat. Am. J. Physiol. Heart. Circ. Physiol., 2004, 287: H1286–295.
- De Ferrari, G.. M., Schwartz, P. J.: Autonomic nervous system and arrhythmias. Ann. N. Y. Acad. Sci., 1990, 601: 247–262.
- Terzic, A., Pucéat, M., Vassort, G. et al.: Cardiac α1-adrenoceptors: an overview. Pharmacol. Rev., 1993, 45: 147–175.
- Ando, M., Katare, R. G., Kakinuma, Y. et al.: Efferent vagal nerve stimulation protects heart against ischemia-induced arrhythmias by preserving connexin43 protein. Circulation, 2005, 112: 164–170.
- Hartikainen, J., Kuikka, J., Mantysaari, M. et al.: Sympathetic reinnervation after acute myocardial infarction. Am. J. Cardiol., 1996, 77: 5–9.
- Chen, L. S., Chen, P. S.: Nerve sprouting and cardiac arrhythmias. In: Zipes, D. P., Jalife, J. (eds) Cardiac Electrophysiology: From Cell to Bedside. 4th Edition. Philadelphia, Saunders, 2004, 299–305.
- Bigger, J. T., Dresdale, F. J., Heissenbuttel, R. H. et al.: Ventricular arrhythmias in ischemic heart disease: mechanism, prevalence, significance, and management. Prog. Cardiovasc. Dis., 1977, 19: 255–300.
- Pogwizd, S. M., Corr, P. B.: Reentrant and nonreentrant mechanisms contribute to arrhythmogenesis during early myocardial ischemia: results using three-dimensional mapping. Circ. Res., 1987, 61: 352–371.
- Wu, G., Littmann, L., Svenson, R. H. et al.: Computerized three-dimensional activation mapping study of spontaneous ventricular arrhythmias during acute myocardial ischemia in dogs: evidence against macroreentrant mechanism. J. Electrocardiol., 1995, 28: 115–130.
- Coronel, R., Wilms-Schopman, F. J. G., DeGroot, J. R.: Origin of ischemia-induced phase 1b ventricular arrhythmias in pig hearts. J. Am. Coll. Cardiol., 2002, 39: 166–176.
- Hansen, P. R.: Myocardial reperfusion injury: experimental evidence and clinical relevance. Eur. Heart. J., 1995, 16: 734–740.
- Littmann, L., Svenson, R. H., Gallagher, J. J. et al.: Modification of sinus node function by epicardial laser irradiation in dogs. Circulation, 1990, 81: 350–359.
- Grauer, L. E., Gershen, B. J., Orlando, M. M. et al.: Bradycardia and its complications in the prehospital phase of acute myocardial infarction. Am. J. Cardiol., 1973, 32: 607–611.
- Mark, A. L.: The Bezold-Jarisch reflex revisited: clinical implications of inhibitory reflexes originating in the heart. J. Am. Coll. Cardiol., 1983, 1: 90–102.
- Yu, P. N.: The acute phase of myocardial infarction. Cardiovasc. Clin., 1975, 7: 45–56.
- Yusuf, S., Peto, R., Lewis, J. et al.: Beta blockade during and after myocardial infarction: an overview of the randomized trials. Prog. Cardiovasc. Dis., 1985, 27: 335–371.
- The T. I. M. I. Study Group: Comparison of invasive and conservative strategies after treatment with intravenous tissue plasminogen activator in acute myocardial infarction. Results of the Thrombolysis in Myocardial Infarction (T. I. M. I.) Phase II Trial. N. Engl. J. Med., 1989, 320: 618–627.
- C. O. M. M. I. T. Collaborative Group. Early intravenous then oral metoprolol in 45 852 patients with acute myocardial infarction: randomised placebo-controlled trial. Lancet, 2005, 366: 1622–1632.
- James, T. N.: Myocardial infarction and atrial arrhythmias. Circulation, 1961, 24: 761–776.
- Hod, H., Lew, A. S., Keltai, M. et al.: Early atrial fibrillation during evolving myocardial infarction: a consequence of impaired left atrial perfusion. Circulation, 1987, 75: 146–150.
- Brearley, W. D. Jr., Taylor, L. III, Littmann, L.: Acute myocardial infarction with precordial ST segment elevation: where is the culprit? Heart. Lung., 2006, 35: 427–429.
- Sakata, K., Kurihara, H., Iwamori, K. et al.: Clinical and prognostic significance of atrial fibrillation in acute myocardial infarction. Am. J. Cardiol., 1977, 80: 1522–1527.
- Wong, C. K., White, H. D., Wilcox, R. G. et al.: New atrial fibrillation after acute myocardial infarction independently perdicts death: the GUSTO-III experience. Am. Heart. J., 2000, 140: 878–885.
- Konecke, L. L., Knoebel, S. B.: Nonparoxysmal junctional tachycardia complicating acute myocardial infarction. Circulation, 1972, 45: 367–374.
- Peters, R. W.: Heart block in acute myocardial infarction. In: Francis GS, Alpert JS (eds). Modern Coronary Care. Little, Brown and Company, 1990, 177–193.
- Bilbao, F. J., Zabalza, I. E., Vilanova, J. R. et al.: Atrioventrucular block in posterior acute myocardial infarction: a clinicopathologic correlation. Circulation, 1987, 75: 733–736.
- Feigl, D., Ashkenazy, J., Kishon, Y.: Early and late atrioventricular block in acute inferior myocardial infarction. J. Am. Coll. Cardiol., 1984, 4: 35–38.
- Dubois, C., Pierard, L. A., Smeets, J. P. et al.: Long-term prognostic significance of atrioventricular block in inferior acute myocardial infarction. Eur. Heart. J., 1989, 10: 816–820.
- Berger, P. B., Ryan, T. J.: Inferior myocardial infarction: high-risk subgroups. Circulation, 1990, 81: 401–411.
- Tans, A. C., Lie, K. I., Durrer, D.: Clinical setting and prognostic significance of high degree atrioventricular block in acute inferior myocardial infarction: a study of 144 patients. Am. Heart. J., 1980, 99: 4–8.
- Bertolet, B. D., McMurtrie, E. B., Hill, J. A. et al.: Theophylline for the treatment of atrioventricular block after myocardial infarction. Ann. Intern. Med., 1995, 123: 509–511.
- Ritter, W. S., Atkins, J. M., Blomquist, C. G. et al.: Permanent pacing in patients with transient trifascicular block during acute myocardial infarction. Am. J. Cardiol., 1976, 38: 205–208.
- Lamas, G. A., Muller, J. E., Turi, Z. G. et al.: A simplified method to predict occurrence of complete heart block during acute myocardial infarction. Am. J. Cardiol., 1986, 57: 1213–1219.
- Roth, A., Miller, H. I., Glick, A. et al.: Rapid resolution of new right bundle branch block in acute anterior myocardial infarction patients after thrombolytic therapy. P.A.C.E, 1993, 16: 13–18.
- Antman, E. M., Anbe, D. T., Armstrong, P. W. et al.: ACC/AHA guidelines for the management of patients with ST-elevation myocardial infarction: executive summary. J. Am. Coll. Cardiol., 2004, 44: 671–719.
- Gregoratos, G., Abrams, J., Epstein, A. E. et al.: ACC/AHA/NASPE 2002 guideline update for implantation of cardiac pacemakers and antiarrhythmic devices: summary article. Circulation, 2002, 106: 2145–2161.
- Rothfeld, E. L., Zucker, I. R., Parsonnet, V. et al.: Idioventricular rhythm in acute myocardial infarction. Circulation, 1968, 37: 203–209.
- Gorgels, A. P. M., Vos, M. A., Letsch, I. S. et al.: Usefulness of the accelerated idioventricular rhythm as a marker for myocardial necrosis and reperfusion during thrombolytic therapy in acute myocardial infarction. Am. J. Cardiol., 1988, 61: 231–235.
- Newby, K. H., Thompson, T., Stebbins, A. et al, for the GUSTO Investigators: Sustained ventricular arrhythmias in patients receiving thrombolytic therapy: incidence and outcomes. Circulation, 1998, 98: 2567–2573.
- Al-Khafib, S. M., Granger, C. B., Huang, Y. et al.: Sustained ventricular arrhythmias among patients with acute coronary syndromes with no ST-segment elevation: incidence, predictors, and outcomes. Circulation, 2002, 106: 309–312.
- Rahimi, K., Watzlawek, S., Thiele, H. et al.: Incidence, time course, and predictors of early malignant ventricular arrhythmias after non-ST-segment elevation myocardial infarction in patients with early invasive treatment. Eur. Heart. J., 2006, 27: 1706–1711.
- Dekker, L. R., Bezzina, C. R., Henriques, J. P. et al.: Familial sudden death is an important risk factor for primary ventricular fibrillation: a case-control study in acute myocardial infarction patients. Circulation, 2006, 114: 1140–1145.
- Kaikkonen, K. S., Kortelainen, M. L., Linna, E. et al.: Family history and the risk of sudden cardiac death as a manifestation of an acute coronary event. Circulation, 2006, 114: 1462–1467.
- Mont L, Cinca J, Blanch P, et al.: Predisposing factors and prognostic value of sustained monomorphic ventricular tachycardia in the arly phase of acute myocardial infarction. J. Am. Coll. Cardiol., 1996, 28: 1670–1676.
- Henkel, D. M., Witt, B. J., Gersch, B. J. et al.: Ventricular arrhythmias after acute myocardial infarction: a 20-year community study. Am. Heart J., 2006, 151: 806–812.
- Volpi, A., Cavalli, A., Santoro, L. et al, on behalf of the GISSI-2 Investigators.: Incidence and prognosis of early primary ventricular fibrillation in acute myocardial infarction. Am. J. Cardiol., 1998, 82: 265–271.
- Littman, L., Rennyson, S. L.: Elektrical storm: clinical manifestations and management. Minerva Med., 2007, 98: 489–501.
- Halkin, A., Roth, A., Lurie, I. et al.: Pause-dependent torsade de pointes following acute myocardial infarction: a variant of the acquired long QT syndrome. J. Am. Coll. Cardiol., 2001, 38: 1168–1174.
- Teo, K. K., Yusuf, S., Furberg, C. D.: Effects of prophylactic antiarrhythmic drug therapy in acute myocardial infarction: an overview of results from randomized controlled trials. JAMA, 1993, 270: 1589–1595.
- Ryden, L., Ariniego, R., Arnman, K. et al.: A double-blind trial of metoprolol in acute myocardial infarction: effects on tachyarrhythmias. N. Engl. J. Med., 1983, 308: 614–618.
- Sadowski, Z. P., Alexander, J. H., Skrabucha, B. et al.: Multicenter randomized trial and systematic overview of lidocaine in acute myocardial infarction. Am. Heart. J., 1999, 137: 792–798.
- The 2005 International Consensus on Cardiopulmonary Resuscitation (CPR) and Emergency Cardiovascular Care (ECC) Science with Treatment Recommendations. Circulation, 2005, 112: III. 1–136.
- Zipes, D. P., Camm, A. J., Borggrefe, M. et al.: ACC/AHA/ESC 2006 guidelines for management of patients with ventricular arrhythmias and the prevention of sudden cardiac death: executive summary. J. Am. Coll. Cardiol., 2006, 48: 1064–1108.
- Bansch, D., Oyang, F., Antz, M. et al.: Successful catheter ablation of electrical storm after myocardial infarction. Circulation, 2003, 108: 3011–3016.
- Callans, D. J., Josephson, M. E.: Ventricular tachycardia in patients with coronary artery disease. In: Zipes, D. P., Jalife, J. (eds) Cardiac Electrophysiology: From Cell to Bedside. 4th Edition. Philadelphia, Saunders, 2004, 569–574.
- Josephson, M. E.: Clinical Cardiac Electrophysiology: Techniques and Interpretations. 2nd Edition. Philadelphia, Lea & Febiger, 1993.
- Zheng, Z. J., Croft, J. B., Giles, W. H. et al.: Sudden cardiac death in the United States, 1989 to 1998. Circulation, 1998, 104: 2158–2163.
- Littmann, L., Svenson, R. H., Gallagher, J. J. et al.: High grade entrance and exit block in an area of healed myocardial infarction associated with ventricular tachycardia with successful laser photoablation of the anatomic substrate. Am. J. Cardiol., 1989, 64: 122–124.
- De Bakker, J. M. T., van Capelle, F. J. L., Janse, M. J. et al.: Reentry as a cause of ventricular tachycardia in patients with chronic ischemic heart disease: electrophysiologic and anatomic correlation. Circulation, 1988, 77: 589–606.
- Littmann, L., Svenson, R. H., Gallagher, J. J. et al.: Functional role of the epicardium in postinfarction ventricular tachycardia: observations derived from computerized epicardial activation mapping, entrainment, and epicardial laser photoablation. Circulation, 1991, 83: 1577–1591.
- Svenson, R. H., Littmann, L., Colavita, P. G. et al.: Laser photoablation of ventricular tachycardia: correlation of diastolic activation times and photoablation effects on cycle length and termination – observations supporting a macroreentrant mechanism. J. Am. Coll. Cardiol., 1992, 19: 607–613.
- Rothman, S. A., Hsia, H. H., Cossu, S. F. et al.: Radiofrequency catheter ablation of postinfarction ventricular tachycardia: long-term success and the significance of inducible nonclinical arrhythmias. Circulation, 1997, 96: 3499–3508.
- Svenson, R. H., Littmann, L., Gallagher, J. J. et al.: Termination of ventricular tachycardia with epicardial laser photocoagulation: a clinical comparison with patients undergoing successful endocardial photocoagulation alone. J. Am. Coll. Cardiol., 1990, 15: 163–170.
- Levine, J. H., Massumi, A., Scheinman, M. M. et al.: Intravenous amiodarone for recurrent sustained hypotensive ventricular tachyarrhythmias. J. Am. Coll. Cardiol., 1996, 27: 67–75.
- Stevenson, W. G.: Ventricular tachycardia after myocardial infarction: from arrhythmia surgery to catheter ablation. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1995, 6: 942–950.
- Sosa, E., Scanavacca, M., d’Avila, A. et al.: Nonsurgical transthoracic epicardial catheter ablation to treat recurrent ventricular tachycardia occurring late after myocardial infarction. J. Am. Coll. Cardiol., 2000, 35: 1442–1449.
- Bayes de Luna, A. B., Coumel, P., Leclercq, J. F.: Ambulatory sudden cardiac death: mechanisms of production of fatal arrhythmia on the basis of data from 157 cases. Am. Heart J., 1989, 117: 151–159.
- Luu M, Stevenson WG, Stevenson LW, et al.: Diverse mechanisms of unexpected cardiac arrest in advanced heart failure. Circulation, 1989, 80: 1675–1680.
- Mehta, D., Curwin, J., Gomes, J. A. et al.: Sudden death in coronary artery disease: acute ischemia versus myocardial substrate. Circulation, 1997, 96: 3215–3223.
- Maggioni, A. P., Zuanetti, G., Franzosi, M. G. et al.: Prevalence and prognostic significance of ventricular arrhythmias after acute myocardial infarction in the fibrinolytic era: GISSI-2 results. Circulation, 1993, 87: 312–322.
- Domanski, M. J., Exner, D. V., Borkowf, C. B. et al.: Effect of angiotensin converting enzyme inhibition on sudden cardiac death in patients following acute myocardial infarction. A meta-analysis of randomized clinical trials. J. Am. Coll. Cardiol., 1999, 33: 598–604.
- Jánosi, A., Ghali, J. K., Herlitz, J. et al.: Metoprolol CR/XL in postmyocardial infarction patients with chronic heart failure: experiences from MERIT-HF. Am. Heart J., 2003, 146: 721–728.
- Naccarelli, G. V., Lukas, M. A.: Carvedilol’s antiarrhythmic properties: therapeutic implications in patients with left ventricular dysfunction. Clin. Cardiol., 2005, 28: 165–173.
- Amiodarone Trials Meta-Analysis Investigators. Effect of prophylactic amiodarone on mortality after acute myocardial infarction and in congestive heart failure: meta-anlysis of individual data from 6500 patients in randomised trials. Lancet, 1997, 350: 1417–1424.
- Lauer, M. R.: Dofetilide: is the treatment worse than the disease? J. Am. Coll. Cardiol., 2001, 37: 1106–1110.
- Echt, D. S., Liebson, P. R., Mitchell, L. B. et al.: Mortality and morbidity in patients receiving encainide, flecainide, or placebo. The Cardiac Arrhythmia Suppression Trial. N. Engl. J. Med., 1991, 324: 781–788.
- Waldo, A. L., Camm, A. J., deRuyter, H. et al.: for the SWORD investigators. Effect of d-sotalol on mortality in patients with left ventricular dysfunction after recent and remote myocardial infarction. Lancet, 1996, 348: 7–12.
- Kelly, P., Ruskin, J. N., Vlahakes, G. J. et al.: Surgical coronary revascularization in survivors of prehospital cardiac arrest: its effect on inducible ventricular arrhythmias and long-term survival. J. Am. Coll. Cardiol., 1990, 15: 267–273.
- The Antiarrhythmics versus Implantable Defibrillators (AVID) Investigators. A comparison of antiarrhythmic-drug therapy with implantable defibrillators in patients resuscitated from near-fatal ventricular arrhythmias. N. Engl. J. Med., 1997, 337: 1576–1583.
- Connolly, S. J., Gent, M., Roberts, R. S. et al.: Canadian Implantable Defibrillator Study (CIDS): a randomized trial of the implantable cardioverter defibrillator against amiodarone. Circulation, 2000, 101: 1297–1302.
- Kuck, K. H., Cappato, R., Siebels, J. et al.: Randomized comparison of antiarrhythmia drug therapy with implantable defibrillators in patients resuscitated from cardiac arrest: The Cardiac Arrest Study Hamburg (CASH). Circulation, 2000, 102: 748–754.
- Moss, A. J., Hall, W. J., Cannom, D. S. et al.: Improved survival with an implanted defibrillator in patients with coronary disease at high risk for ventricular arrhythmia. Multicenter Automatic Defibrillator Implantation Trial Investigators. N. Engl. J. Med., 1996, 335: 1933–1940.
- Buxton, A. E., Lee, K. L., Fisher, J. D. et al.: A randomized study of the prevention of sudden death in patients with coronary artery disease. Multicenter Unsustained Tachycardia Trial Investigators. N. Engl. J. Med., 1999, 341: 1882–1890.
- Moss, A. J., Zareba, W., Hall, W. J. et al.: Prophylactic implantation of a defibrillator in patients with myocardial infarction and reduced ejection fraction. N. Engl. J. Med., 2002, 346: 877–883.
- Bardy, G. H., Lee, K. L., Mark, D. B. et al.: Amiodarone or an implantable cardioverter-defibrillator for congestive heart failure. N. Engl. J. Med., 2005, 352: 225–237.
- Solomon, S. D., Zelenkofske, S., McMurray, J. J. V. et al.: Sudden death in patients with myocardial infarction and left ventricular dysfunction, heart failure, or both. N. Engl. J. Med., 2005, 352: 2581–2588.
- Hohnloser, S. H., Kuck, K. H., Dorian, P. et al.: Prophylactic use of an implantable cardioverter-defibrillator after acute myocardial infarction. N. Engl. J. Med., 2004, 351: 2481–2488.
- Wilber, D. J., Zareba, W., Hall, J. et al.: Time dependence of mortality risk and defibrillator benefit after myocardial infarction. Circulation, 2004, 109: 1082–1084.
- Goldenberg, I., Moss, A. J., McNitt, S. et al.: Relations among renal function, risk of sudden cardiac death, and benefit of the implanted cardiac defibrillator in patients with ischemic left ventricular dysfunction. Am. J. Cardiol., 2006, 98: 485–490.
- Robin, J., Weinberg, K., Tiongson, J. et al.: Renal dialysis as a risk factor for appropriate therapies and mortality in implantable cardioverter-defibrillator recipients. Heart Rhythm., 2006, 3: 1196–1201.
- Singh, S. N., Poole, J., Anderson, J. et al.: Role of amiodarone or implantable cardioverter/defibrillator in patients with atrial fibrillation and heart failure. Am. Heart J., 2006, 152: 974.e7–11.
- Moss, A. J.: Implantable cardioverter defibrillator therapy: the sickest patients benefit the most. Circulation, 2000, 101: 1638–1640.
- Hohnloser, S. H., Ikeda, T., Bloomfield, D. M. et al.: T-wave alternans negative coronary patients with low ejection and benefit from defibrillator implantation. Lancet, 2003, 362: 125–126.
- Chow, T., Kereiakes, D. J., Bartone, C. et al.: Microvolt T-wave alternans identifies patients with ischemic cardiomyopathy who benefit from implantable cardioverter-defibrillator therapy. J. Am. Coll. Cardiol., 2007, 49: 50–58.
- Goldenberg, I., Moss, A. J., McNitt, S. et al.: Inverse relationship of blood pressure levels to sudden cardiac mortality and benefit of the implantable cardioverter-defibrillator in patients with ischemic left ventricular dysfunction. J. Am. Coll. Cardiol., 2007, 49: 1427–1433.
- Moss, A. J.: Everyone with an ejection fraction less than or equal to 30% should receive an implantable cardioverter-defibrillator. Circulation, 2005, 111: 2542–2548.
- Buxton, A. E.: Not everyone with an ejection fraction ≤ 30% should receive an implantable cardioverter-defibrillator. Circulation, 2005, 111: 2537–2542.
- Stevenson, L. W., Desai, A. S.: Selecting patients for discussion of the ICD as primary prevention for sudden death in heart failure. J. Card. Failure, 2006, 12: 407–412.
- Stevenson, L. W.: Implantable cardioverter-defibrillators for primary prevention of sudden death in heart failure: are there enough bangs for the bucks? Circulation, 2006, 114: 101–103.
- Butler, J., Leon, A.: The elusive scourge of sudden cardiac death: is rational decision making possible? Should there be standards of risks and predictions in medicine? J. Am. Coll. Cardiol., 2007, 49: 1434–1435.
Tartalomjegyzék
- KLINIKAI SZÍV-ELEKTROFIZIOLÓGIA ÉS ARITMOLÓGIA
- Impresszum
- Előszó a második kiadáshoz
- Előszó az első kiadáshoz
- Foreword
- 1. A hazai szív-elektrofiziológia és aritmológia rövid története
- 2. A szív ingerképző és ingerületvezető rendszerének strukturális és funkcionális összefüggései
- 3. A szív ioncsatornáinak molekuláris biológiája
- Az ioncsatornák általános tulajdonságai
- Feszültségfüggő nátrium- (Nav-) csatornák
- Feszültségfüggő calcium- (Cav-) csatornák
- Káliumcsatornák
- A K+-csatornák szerkezeti felépítése
- A Kv-csatornák járulékos alegységei
- Az egyes K+-áramok molekuláris determinánsai
- A tranziens kifelé irányuló áram (transient outward current), Ito1
- A késői K+ egyenirányító áram ultragyors komponense, IKur
- A késői K+ egyenirányító áram gyors komponense, IKr
- A késői K+ egyenirányító áram lassú komponense, IKs
- A befelé egyenirányító K+-áram (inward rectifyer K+ current), IK1
- Az acetylcholin-aktivált K+-áram, IKAch
- Az ATP-érzékeny K+-áram, IKATP
- A kétpórusú K+ csatornák, K2P
- A tranziens kifelé irányuló áram (transient outward current), Ito1
- A K+-csatornák szerkezeti felépítése
- A hiperpolarizáció-aktivált, ciklikus nukleotid kapuzott (hyperpolarization-activated cyclic nucleotid-gated, HCN-) csatorna
- Irodalom
- 4. A szívritmuszavarok keletkezésének celluláris elektrofiziológiai alapjai
- A szív celluláris elektrofiziológiai jellemzői
- Membránáramok és ioncsatornák
- Gyors nátriumáram (INa)
- Kalciumáram (ICa)
- Káliumáramok
- Egyéb áramok
- „Lassú válasz” típusú akciós potenciálok
- Celluláris elektropatológiai jelenségek a szívben és szerepük az arrhythmiák keletkezésében
- Következtetés
- Irodalom
- 5. Arrhythmiák mechanizmusa
- 6. Noninvazív módszerek a klinikai arrhythmiák diagnosztikájában
- Elektrokardiográfia, arrhythmiamonitorozás, terheléses EKG, szívfrekvencia-variabilitás
- Jelátlagolásos EKG
- Testfelületi EKG térképezés (surface mapping)
- Intraoesophagealis szív-elektrofiziológiai módszerek
- T-hullám-alternáns
- A T-hullám-alternáns története
- A T-hullám-alternáns fiziológiai alapjai és mechanizmusai
- A T-hullám mikrovoltos váltakozásának mérési módszerei
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns klasszifikációja
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns a klinikai vizsgálatok tükrében
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns és invazív szív-elektrofiziológiai vizsgálati eredmények összehasonlítása malignus kamrai ritmuszavarokban
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns alkalmazása nem szelektált populációban
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns a postinfarctusos rizikó felmérésében
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns balkamra-diszfunkcióban
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns kongesztív szívelégtelenségben
- Az alacsonyabb kockázatú betegek azonosítása a magas kockázatú csoporton belül
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns és a nem ischaemiás cardiomyopathia
- 5. A mikrovolt-T-hullám-alternáns és a hosszú-QT-szindróma
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns hypertrophiás cardiomyopathiában
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns és invazív szív-elektrofiziológiai vizsgálati eredmények összehasonlítása malignus kamrai ritmuszavarokban
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns és az antiarrhythmiás gyógyszerek
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns klinikai használata
- A mikrovolt-T-hullám-alternáns jövője
- Irodalom
- A T-hullám-alternáns története
- A QT-diszperzió
- Bevezetés
- A QT-diszperzió patofiziológiája
- A QT-távolság mérése és a QT-diszperzió meghatározása
- A QT-diszperzió klinikai alkalmazása
- A QT-diszperzió egészségesekben, normális értékek
- A QT-diszperzió szívbetegségekben
- A betegség progressziójával kapcsolatos korreláció
- Az alapbetegség kezelésének hatása a QT-diszperzióra
- A QT-diszperzió prognosztikai értéke
- Postinfarctusos vizsgálatok
- A klinikai szív-elektrofiziológiai vizsgálat eredménye és a QT-diszperzió
- Szívelégtelenség
- Bal kamrai hypertrophia és hypertrophiás cardiomyopathia
- Hosszú-QT-szindróma
- A QT-diszperzió egészségesekben, normális értékek
- A gyógyszerek hatása a QT-diszperzióra és a kamrai tachycardia rizikójára
- A QT-diszperzió jövője
- Irodalom
- Bevezetés
- Implantabilis loop rekorder
- 7. Az intracardialis klinikai szív-elektrofiziológiai vizsgálat módszerei
- Az elektrofiziológiai vizsgálat célja és technikája
- Az intracardialis elektrogram
- Intracardialis ingerlési technikák
- Az invazív szív-elektrofiziológiai vizsgálat indikációi (a Kardiológus Szakmai Kollégium ajánlása alapján)
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi bradyarrhythmia vagy annak gyanúja esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi tisztázatlan etiológiájú megszédüléssel, eszméletvesztéssel járó rosszullétek esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi tisztázatlan eredetű palpitációk esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi keskeny QRS-complexus tachycardia esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi széles QRS-complexus tachycardia esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi WPW-szindrómában
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi kamrai extrasystolék, nem tartós kamrai tachycardia esetén
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi abortált szívhalált követően
- Elektrofiziológiai vizsgálat indikációi bradyarrhythmia vagy annak gyanúja esetén
- Irodalom
- Az elektrofiziológiai vizsgálat célja és technikája
- 8. Képalkotó eljárások az elektrofiziológiában
- Egyszerű röntgenátvilágítás, angiográfia és egyéb technikák
- Röntgensugárzás-védelem és a képminőségre vonatkozó ajánlások
- A szív-röntgenátvilágítás: vetületek és nevezéktan
- Az egyes szívüregek röntgenanatómiája
- Intracardialis echokardiográfia
- A laesio kialakításának monitorizálása
- Posztablatiós képalkotás, megjósolható a PV-stenosis
- Phased-array ICE és a pitvari flutter ablatiója
- Bal kamrai ablatio ICE-kontroll mellett
- Transseptalis punkció
- A pitvar mechanikus funkciójának echokardiográfiás értékelése
- A phased-array ICE használatának ajánlott protokollja
- Az ICE más és újabb felhasználási lehetőségei
- Összefoglalás
- Posztablatiós képalkotás, megjósolható a PV-stenosis
- Térképező eljárások az elektrofiziológiai műtőben
- Fejlett katéteres térképezési és navigációs rendszerek
- CARTO – elektroanatómiai térképezés
- EnSite – érintkezés nélküli térképezés (non-contact mapping)
- EnSite NavX – elektroanatómiai eljárás
- LocaLisa – katéter-helymeghatározás
- RPM – pozicionáló és térképező rendszer
- STEREOTAXIS – mágneses navigáció, távirányított ablatio
- A térképezési rendszerek felhasználása az egyes ritmuszavarokban
- Fokális tachycardiák
- Érintkezés nélküli térképezés fokális tachycardiákban
- Fejlett katéteres térképezési és navigációs rendszerek
- Reentry tachycardia
- Reentry arrhythmiák
- Irodalom
- Egyszerű röntgenátvilágítás, angiográfia és egyéb technikák
- 9. A sinuscsomó működése és betegségei
- Történelmi áttekintés
- A sinuscsomó idegi szabályozása
- A sinuscsomó betegségeinek osztályozása
- A sinuscsomó alulműködésének okai
- A sinuscsomó-betegség tünetei
- Diagnosztika és vizsgálómódszerek sinuscsomó-betegségben
- Az elektrofiziológiai vizsgálat szerepe sinuscsomó-betegségben
- A sinuscsomó alulműködésének előfordulása és prognózisa
- Bradycardia kezelése
- Sinuscsomó reentry tachycardia
- Inappropriate sinustachycardia és posturalis orthostatikus tachycardia
- Irodalom
- Történelmi áttekintés
- 10. Pitvar-kamrai és intraventricularis ingerületvezetési zavarok
- 11. Pitvari tachyarrhythmiák
- A normális sinusimpulzus
- Inappropriate sinustachycardia (IST)
- IST – összefoglalás
- Sinuscsomó-reentry tachycardia (SNRT)
- SNRT – összefoglalás
- Pitvari extrasystolék (PES)
- Pitvari tachycardia (AT)
- Fokális pitvari tachycardia (FAT)
- Akut kezelés
- Krónikus kezelés
- Definitív kezelés
- Macroreentry pitvari tachycardia (MRAT)
- Terápia
- AT – összefoglalás
- Irodalom
- A normális sinusimpulzus
- 12. Junctionalis ritmusok
- 13. Pitvari flattern
- Bevezetés
- Klinikum
- EKG-diagnosztika
- A típusos pitvari flattern mechanizmusa
- A típusos flattern kezelése
- Elektrofiziológiai vizsgálat pitvari flattern esetén
- Entrainment
- Entrainment mapping
- Katéterablatio
- Antiarrhythmiás gyógyszeres kezelés és CTI-ablatio
- Atípusos pitvari flattern, atípusos pitvari macroreentry tachycardia
- Posztoperatív pitvari flattern
- Atípusos pitvari macroreentry komplex congenitalis szívbetegség korrekciós műtéte után
- Atípusos macroreentry tachycardia pitvari heg nélkül
- Bal pitvari macroreentry
- II. típusú flattern
- Pitvari fibrilloflattern
- Atípusos pitvari flattern elektrofiziológiai vizsgálata és katéterablatiója
- Katéterablatio
- Irodalom
- Bevezetés
- 14. Pitvarfibrilláció
- Definíció, EKG-kép
- Epidemiológia
- Mechanizmus
- Hemodinamikai következmények
- Thromboemboliás szövődmények
- Klinikai megjelenési formák, osztályozás
- Klinikai vizsgálatok
- Pitvarfibrilláció kezelése
- Pitvarfibrilláció megszüntetése
- A sinusritmus fenntartása
- Gyógyszeres kezelés
- Nonfarmakológiai kezelés
- A szívfrekvencia-szabályozás gyógyszeres lehetőségei
- A szívfrekvencia-szabályozás nem gyógyszeres lehetőségei
- A thromboembolia megelőzése
- Irodalom
- Definíció, EKG-kép
- 15. Atrioventricularis nodalis reentry tachycardia
- 16. Wolff–Parkinson–White-szindróma és variánsai. Atrioventricularis járulékos ingerületvezető pályák jelenlétén alapuló tachycardiák
- Történeti áttekintés
- Terminológia
- A WPW-szindróma előfordulása
- Anatómia és fiziológia
- EKG-kép
- Elkülönítő diagnózis
- Bypasskötegek lokalizációja
- Atrioventricularis járulékos kötegek elektrofiziológiai tulajdonságai
- Tachycardiák WPW-szindrómában
- Pitvarfibrilláció, pitvari flattern WPW-szindrómában
- Egyéb járulékos kötegek – atrioventricularis reentry variánsok
- A betegek kivizsgálása
- Kezelés
- A tachycardiák megszüntetése
- A tachycardia megelőzése
- A katéterablatio tünettel rendelkező betegeken
- A katéterablatio tünetmentes betegeken
- Hogyan történhet a tünetmentes WPW-s beteg rizikójának a megállapítása a hirtelen halál szempontjából?
- A tünetmentes WPW-s betegek profilaktikus ablatiójának eredményei
- Tünetmentes WPW-s betegek speciális csoportja
- A katéterablatio tünettel rendelkező betegeken
- A tachycardiák megszüntetése
- Irodalom
- Történeti áttekintés
- 17. Az akut szívizom-ischaemia és -infarctus elektrofiziológiai és aritmológiai aspektusai
- Bevezető
- Az ischaemiás myocardium elektrofiziológiája
- A szívizom-ischaemia metabolikus vonatkozásai
- A szívizom-ischaemiához társuló ionvándorlások
- A szívizom-ischaemiához társuló metabolikus és ioneltérések elektrofiziológiai következményei
- Az ischaemiás ritmuszavarok patomechanizmusa
- Az autonóm beidegzés szerepe az ischaemiához társuló arrhythmiák patogenezisében
- Az akut coronariaelzáródást követő elektrofiziológiai változások és arrhythmiák időbeli sorrendje
- A szívizom-ischaemia metabolikus vonatkozásai
- Az acut myocardialis infarctushoz társuló arrhythmiák klinikai spektruma
- Irodalom
- Bevezető
- 18. Kamrai ritmuszavarok
- Kamrai extrasystolék, parasystolék, akcelerált idioventricularis ritmus
- Kamrai tachycardia
- Definíció
- A kamrai tachycardiák osztályozása
- Anamnézis, panaszok
- Fizikális vizsgálat során észlelhető eltérések
- Műszeres vizsgálatok
- Kamrai tachycardia EKG-képe
- Széles QRS-t létrehozó tachycardiák típusai
- Kamrai tachycardiák néhány fontosabb klinikai megjelenési formája
- Az invazív klinikai eletkrofiziológiai vizsgálatok szerepe a kamrai tachycardiák felismerésében és kezelésben
- A kamrai tachycardiák kezelése
- Kamrai tachycardia, hirtelen halál primer és szekunder prevenciós kezelése
- Definíció
- Irodalom
- 19. A veleszületett ioncsatorna-betegségek és cardiomyopathiák genetikája, valamint azok klinikai vonatkozásai
- 20. Gyermekszív-elektrofiziológia és aritmológia
- Bevezetés
- Szívritmuszavarok egészséges gyermekekben
- Hirtelen szívhalál látszólag ép szíven
- Szív-elektrofiziológiai vizsgálatok sajátosságai gyermekkorban
- Supraventricularis tachycardiák
- Kamrai ritmuszavarok
- Kamrai arrhythmiák etiológiája
- Kamrai tachycardiák tünetei és klinikai diagnózisa
- Veleszületett szívbetegséghez társuló kamrai arrhythmiák
- Myocarditis és cardiomyopathiák
- Myocardialis tumorok
- Coronaria-rendellenességek és myocardialis infarctus
- Gyógyszer okozta kamrai arrhythmia
- Elektromyopathiák
- Strukturálisan és funkcionálisan ép szíven fellépő kamrai arrhythmiák
- Kamrai arrhythmiák és sport
- Kockázatbecslés és terápia kamrai arrhythmiákban
- Kamrai arrhythmiák etiológiája
- Ritmuszavarok veleszületett szívbetegekben
- Katéterablatio sajátosságai gyermekkorban
- Pitvar-kamrai vezetési zavarok
- Az eszközös terápia gyermekkori sajátosságai
- Magzati ritmuszavarok
- Irodalom
- Bevezetés
- 21. A szerzett hosszú-QT-szindróma és a torsades de pointes kamrai tachycardia
- A hosszú-QT-szindróma formái
- Szerzett hosszú-QT-szindrómát és torsades de pointes kamrai tachycardiát kiváltó gyógyszerek és anyagok
- Szerzett hosszú-QT-szindrómára és torsades de pointes kamrai tachycardiára hajlamosító kórképek és tényezők
- A torsades de pointes kamrai tachycardia patomechanizmusa
- A repolarizációs rezerv
- A szerzett hosszú-QT-szindróma és a torsades de pointes kamrai tachycardia kezelése
- Irodalom
- A hosszú-QT-szindróma formái
- 22. A syncope diagnosztikája és terápiája
- A syncope mechanizmusa
- Az artériás nyomás gyors adaptációja
- Az artériás nyomás adaptációja függőleges testhelyzetben
- A szívritmus és az artériás nyomásadaptáció összefüggései
- A syncope epidemiológiája – morbiditás
- A syncope prognózisa
- A syncope klasszifikációja
- Cardialis syncopék
- Orthostaticus hypotensio
- Neuralisan közvetített syncope-szindrómák
- Vasovagalis syncope (közönséges ájulás)
- Carotis sinus syncope
- Drop attak és carotis sinus syncope
- Szituációs syncopék
- Neurológiai és pszichiátriai eredetű eszméletvesztések
- A syncope diagnosztikája
- A syncopés beteg alapvizsgálatai
- Anamnézis
- A fizikális vizsgálat jelentősége a syncope diagnosztikájában
- Laboratóriumi vizsgálatok
- 12-elvezetéses EKG
- Az első lépcső, az alapvizsgálatok összegzése
- A második lépcsős célzott vizsgálatok
- Echokardiográfia
- Terheléses EKG-vizsgálat
- EKG-monitorozás (noninvazív és invazív)
- Elektrofiziológiai vizsgálatok
- Billenthető asztalon végzett orthostatikus (head-up tilt table) teszt
- Carotis sinus masszázs
- Neurológiai/pszichiátriai konzílium
- Adenozinteszt
- Coronarographia-angiokardiográfia
- A kétlépcsős stratégia diagnosztikus ereje
- A kórházi felvétel elbírálása
- A syncope kezelése
- Anamnézis
- A neuralisan mediált reflex syncope szindrómák kezelése
- A cardialis eredetű syncopék kezelése
- A syncopeellátás jövője
- Irodalom
- A syncope mechanizmusa
- 23. Hirtelen halál
- Definíció
- A hirtelen halál okai
- A hirtelen halál klinikuma
- A hirtelen halált okozó arrhythmiák
- A hirtelen halál mechanizmusa
- Szívelégtelenség és a hirtelen halál
- Hirtelen halál gyerek és fiatal felnőtt korban
- Seattle-ban végzett vizsgálat – kórházon kívüli hirtelen halál – resuscitatio
- Diagnosztikus vizsgálatok
- Hirtelen halál – prognózis
- A kamrai tachyarrhythmiák krónikus kezelése
- Meghatározások
- Gyógyszeres kezelés
- Katéterablatio (1)
- Kamrai arrhythmia és hirtelen szívhalál speciális klinikai állapotokban (1)
- Billentyűhibák
- Metabolikus és gyulladásos állapotok (1)
- Genetikus arrhythmia szindrómák (1)
- Ritmuszavarok strukturálisan normális szívben (1)
- Kamrai arrhythmiák és hirtelen szívhalál speciális populációban (1)
- Meghatározások
- Irodalom
- Definíció
- 24. Az antiarrhythmiás gyógyszerek klinikai alkalmazásának farmakológiai alapjai
- Az antiarrhythmiás hatások klasszifikációja
- I. osztályú antiarrhythmiás hatás
- I/A hatástípus
- I/B hatástípus
- I/C hatástípus
- II. osztályú antiarrhythmiás hatás
- III. osztályú antiarrhythmiás hatás
- IV. osztályú antiarrhythmiás hatás
- Az akut szívizom-ischaemia elektrofiziológiai következményei
- Az antiarrhythmiás szerek közvetlen hatása a szívizom kontraktilitására
- Egyéb celluláris szintű antiarrhythmiás hatások
- Az antiarrhythmiás szerek hatása a késői utódepolarizációra
- Az adenozin- és a muscarin-receptorok izgatása
- Az antiarrhythmiás gyógyszerek hatása az automáciára
- Az ingerületvezetés biztonságának javítása
- Endogén antiarrhythmiás anyagok
- Összefoglalás
- Irodalom
- Az antiarrhythmiás hatások klasszifikációja
- 25. Klinikai tachycardiák transzkatéteres ablatiós módszerei
- 26. A pitvarfibrilláció ablatiós kezelése
- Bevezetés
- A bal pitvar és a pulmonalis vénák funkcionális anatómiája
- Patofiziológiai megfontolások
- Jelenlegi ablatiós módszerek
- Az ablatio végpontjai
- Pre- és posztablatiós kezelés és antikoaguláció
- A pitvarfibrilláció sebészi kezelése
- A beavatkozáshoz köthető korai és késői szövődmények
- Hatékonyság rövid- és hosszútávon
- Összefoglalás
- Irodalom
- Bevezetés
- 27. Kamrai tachycardiák ablatiós és intenzív kezelése
- Idiopathiás kamrai tachycardiák katéterablatiós kezelése
- A postinfarctusos kamrai tachycardia katéterablatiós kezelése
- Bevezetés
- Patomechanizmus
- A postinfarctusos kamrai tachycardia katéterablatiós kezelése
- Ablatiós módszerek
- Endocardialis ablatió
- Epicardialis ablatio
- Tawara-szár-reentry kamrai tachycardia
- A heg-reentry alapú kamrai tachycardiák
- Epicardialis eredetű VT ablatiója
- Heg eredetű VT-k cardiomyopathiákban
- Ablatiós terápia incessant monomorf vagy polimorf kamrai tachycardiák vagy korai incessant postinfarctusos kamrai tachycardiák esetén
- Ablatiós módszerek
- Irodalom
- Bevezetés
- Elektromos vihar, incessant kamrai arrhythmiák intenzív ellátása
- 28. Külső elektromos cardioversio és defibrilláció
- 29. A klinikai tachyarrhythmiák kezelése beültethető cardioverter-defibrillátorral
- 30. Klinikai arrhythmiák pacemakerkezelése
- Bevezetés
- A pacemakerkezelés története
- A pacemaker beültetését megelőző diagnosztikus vizsgálatok
- Ideiglenes pacemaker
- A pacemaker felépítése
- Pacemakertípusok
- Pacemakerfunkciók
- Üzemmód
- Alapfrekvencia (basic rate, lower rate interval)
- Hysteresis (refined pacing)
- Éjszakai program (night program, rest program)
- Refrakter periódus
- Pitvar-kamrai átvezetési késleltetés (fix és frekvenciafüggő)
- Pitvar-kamrai hysteresis és egyéb kamrai ingerlést csökkentő algoritmusok
- Üres periódus (blanking)
- Biztonsági pitvar-kamrai késleltetés (safety delay, ventricular safety pacing)
- Interferencia üzemmód
- Impulzusamplitúdó és jelszélesség
- Automatikus ingerlési küszöb meghatározás (auto capture, automatic threshold measurement)
- Szenzitivitás
- Felső határfrekvencia (upper tracking rate)
- Automatikus üzemmódváltás (mode switch)
- Mágnes üzemmód (magnet mode)
- Frekvenciaválasz (rate adaptation, rate responsive pacemaker)
- Antitachycardia-funkció
- Frekvenciasimítás (rate smoothing, ventricular response pace, flywheel)
- Statisztika funkció
- Intracardialis elektrogram, jelek mérése
- Noninvazív elektrofiziológiai vizsgálat
- Távmonitorozás
- Üzemmód
- Pacemakerimplantáció indikációi
- Pacemaker beültetése
- A pacemakerkezelés szövődményei
- A pacemakerműködés zavarai
- Irodalom
- Bevezetés
- 31. Szívelégtelenség reszinkronizációs kezelése
- Intraventricularis vezetési zavar szívelégtelenségben
- Történeti áttekintés
- Reszinkronizációs eszköz működése
- Reszinkronizációs klinikai vizsgálatok
- Reszinkronizációs kezelés indikációi
- A responder betegek kiválasztása
- Reszinkronizációs eszköz beültetése
- A terápiás választ befolyásoló tényezők
- A reszinkronizációs kezelés szövődményei
- Utánkövetés
- Gazdaságossági kérdések, távlati lehetőségek
- Irodalom
- Intraventricularis vezetési zavar szívelégtelenségben
- 32. Arrhythmiák sebészi kezelése
- Műtéti indikációk
- AV-nodalis reentry tachycardia
- Wolff–Parkinson–White-szindróma
- Pitvari ritmuszavarok
- A) Ectopias pitvari tachycardia
- B) Pitvari flutter és pitvarfibrilláció
- A pitvarfibrilláció megszüntetésének célja
- A pitvarfibrilláció kezelésének lehetőségei
- A pitvarfibrilláció sebészi kezelése
- Maze-műtétek
- Módosított Cox-Maze-III-műtét
- A Maze-műtétek hátrányai
- Alternatív vagy ablatiós műtéti eljárások
- Cryoablatio
- Intraoperatív rádiófrekvenciás (RF-) ablatio
- Endocardialis RF ablatio
- Epicardialis RF ablatio
- Indikációk, kontraindikációk
- Beteganyag (ACC/AHA ajánlás jelenleg még nincs)
- Az RF ablatiós hatékonysága
- A) Ectopias pitvari tachycardia
- Kamrai tachycardia és fibrilláció
- Irodalom
- Műtéti indikációk
- 33. Fontosabb multicentrikus klinikai arrhythmiatanulmányok
- Rövidítések jegyzéke
- Tárgymutató
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 748 7
A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.
Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero