Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József (szerk.)

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia


Irodalom

  1. Bkhtar, M. et al.: Wide QRS complex tachycardia: Reappraisal of a common clinical problem. Ann. Intern. Med., 1988, 109: 905.
  2. Akhtar, M.: Clinical spectrum of ventricular tachycardia. Circulation, 1990, 82: 1561–1573.
  3. Andries, E. W., Brugada, J., Brugada, P.: An algorithm for diagnosing wide QRS complex tachycardia. Primary Cardiol., 1992, 18: 29–46.
  4. Belhassen, B., Rotmensch, H. H., Laniado, S.: Response of recurrent sustained ventricular tachycardia to verapamil. Br. Heart J., 1981, 46: 679.
  5. Blanck, Z. et al.: Bundle branch reentrant ventricular tachycardia: Cumulative experience in 48 patients. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 1993, 4: 253–262.
  6. Borbola, J.: A kamrai tachycardiák klinikai elektrofiziológiája és diagnosztikája. Magy. Belorv. Arch., 1994, 47: 95–100.
  7. Buxton, A. E. et al.: Right ventricular tachycardia: Clinical and electrophysiologic characteristics. Circulation, 1983, 68: 917–927.
  8. Connoly, S. J.: Metaanalysis of antiarrhytmic drug trials. Am. J. Cardiol., 1999, 84: 90R–93R.
  9. Coumel, P.: Diagnostic significance of the QRS wave form in patients with ventricular tachycardia. Cardiol. Clin., 1987, 5: 527.
  10. Domanszki, M. J.: Sudden cardiac death prevention: Antiarrhythmic drugs and the implantable cardioverter-defibrillator. J. Internat. Cardiol., 1995, 8: 9–15.
  11. Fazekas T.: Klinikai arrhythmiák gyógyszeres kezelése. Magy. Belorv. Arch., 1994, 47: 101–106.
  12. Fazekas T., Smeets, J. L. R., Wellens, H. J. J.: Az antiaritmiás gyógyszerek aritmogén hatása. A proaritmiák korszerű klinikai szemlélete. Orv. Hetil., 1991, 132: 2243–2248.
  13. Fontaine, G. et al.:Arrhythmogenic right ventricular dysplasia. In: Cardiac Electrophysiology. Zipes, P. D., Jalife, J. (eds) WB Saunders, Philadelphia, 1990, 754–769.
  14. Freedman, R. A., Mason, J. W.: Sustained ventricular tachycaria: Clinical aspects. In: Cardiac Pacing and Electrophysiology. El-Sherif, N., Samet, P. (eds) WB Saunders, Philadelphia, 1991, 13: 247–264.
  15. Fromer, M., Shenasa, M.: A critical repraisal of serial electrophysiologic drug testing for sustained ventricular tachycardia. Am. Heart J., 1987, 114: 1537–1543.
  16. Jazayeri, M. R., Akhtar, M.: Wide QRS Complex tachycardia: Electropysiological mechanism and electrocardiographic fcatures. In: Cardiac Electrophysiology. Zipes, P. Jalife, J. D., (eds) WB Saunders, Philadelphia, 1990, 977–989.
  17. Josephson, M. E., Gottlieb, C. D.: Ventricular tachycardias associated with coronary artery disease. In: Cardiac Electrophysiology. Zipes, P. D., Jelife, J. (eds) WB Saunders, Philadelphia, 1990, 571–580.
  18. Josephson, M. E., Wellens, H. J. J: Tachycardias: Mechanisms, Diagnosis, Treatment. Lea & Febiger, Philadelphia, 1984.
  19. Josephson, M. E., Harken, A. H., Horowitz, L. N.: Endocardial excision: A new surgical technique for the treatment of recurrent ventricular tachycardia. Circulation, 1979, 60: 1430–1439.
  20. Kadish, A. H., Morady, F.: Torsades de pointes. In: Cardiac Electrophysiology. Zipes, P. D., Jelife, J. (eds) WB Saunders, Philadelphia, 1990, 605–810.
  21. Kastor, J. A., Horowitz, L. N., Harkes, A. H.: Clinical electrophysiology of ventricular tachycardia. N. Engl. J. Med., 1981, 304: 1004–1019.
  22. Kastor, J. A.: Ventricular tachycardia. Clin. Cardiol., 1989, 12: 586–599.
  23. Klein, L. S., Mcles, W. M.: Ablative therapy for ventricular arrhythmias. Progr. Cardiovasc. Dis., 1995, 37: 225–242.
  24. Lewis, T.: Single and successive extrasystoles. Lancet, 1909, 1: 382–391.
  25. Littmann, L. et al.: Functional role of the epicardium in postinfarction ventricular tachycardia: Observations derived from computerized epicardial activation mapping, entrainment, and epicardial laser photoablation. Circulation, 1991, 83: 1577–1591.
  26. Littmann, L. et al.: High grade entrance and exit block in an area of healed myocardial infarction associated with ventricular tachycardia with successful laser photoablation of the anatomic substrate. Am. J. Cardiol., 1989, 64: 122–124.
  27. Littmann, L. et al.: Verapamillal kezelt kamrai tachycardia. Orv. Hetil., 1988, 129: 247–250.
  28. Lown, B., Temte, J. V., Arter, W. J.: Ventricular tachyarrhythmias. Circulation, 1973, 47: 1364–1379.
  29. Marcus, F. I., Fontaine, G. H., Guiraudon, G.: Right ventricular dysplasia: A report of 24 adult cases. Circulation, 1982, 65: 384.
  30. Mason, J. W., on Behalf of the ESVEM Investigators: A randomized comparison of electrophysiologic study to electrocardiographic monitoring for prediction of antiarrhythmic drug efficacy in patients with ventricular tachyarrhythmias. N. Engl. J. Med., 1993, 329: 445–51.
  31. Mason, J. W., on Behalf of the ESVEM Investigators: A comparison of seven antiarrhythmic drugs in patients with ventricular tachyarrhythmias. N. Engl. J. Med., 1993, 329: 452–458.
  32. Miller, J. M.: Recognition of ventricular tachycardia. In: Cardiac Electrophysiology. Zipes, P. D., Jalife, J. (eds) WB Saunders, Philadelphia, 1990, 990–1008.
  33. Mont, L. et al.: The electrocardiographic, clinical, and electrophysiologic spectrum of idiopathic monomorphic ventricular tachycardia. Am. Heart J., 1992, 124: 746–753.
  34. Pagé, P. L. et al.: Surgical treatment of ventricular tachycardia: Regional cryoablation guided by computerized epicardial and endocardial mapping. Circulation, 1989, 80(suppl I): 1124–1134.
  35. Palileo, E. V., Ashley, W. W., Swirn, S.: Exercise provocable right ventricular outflow tract tachycardia. Am. Heart J., 1982, 104: 185.
  36. Podrid, P. J.: Antiarrhythmic drugs. Current Opinion in Cardiol., 1992, 7: 8–14.
  37. Rabinowitz, A. J., Maloney, J. D.: Survivors of sudden cardiac death: A rational approach to evaluation and therapy of patients surviving ventricular fibrillation. Cleveland Clin. J. Med., 1992, 59: 166–172.
  38. Rahilly, G. T., Prystowsky, E. N., Zipes, D. P.: Clinical and electrophysiologic findings in patients with repetitive monomorphic ventricular tachycardia and othervise normal electrocardiogram. Am. J. Cardiol., 1982, 50: 459.
  39. Roden, D. M.: The Long QT syndrome and torsade de pointes: Basic and clinical aspects. In: Cardiac Pacing and Electrophysiology. El-Sherif,  N., Samet, P. (eds) WB Saunders, Philadelphia, 1991, 14: 265–284.
  40. Schwartz, P. J., Locati, E., Priori, G.: The long QT-syndrome. In: Cardiac Electrophysiology. Zipes, P. D., Jelife, J. (eds) WB Saunders, Philadelphia, 1990, 589–605.
  41. Shenasa, M. et al.: Ventricular tachycardia. Lancet, 1993, 25–32.
  42. Singh, B. N.: Choice and change in drug therapy of cardiac arrhythmias: Technique versus drug specific responses in evaluation of efficacy. Am. J. Cardiol., 1993, 72: 114F–124F.
  43. Steinbeck, G. et al.: A comparison of electrophysiologic-guided antiarrhythmic therapy with betablocker therapy in patients with symptomatic, sustained ventricular tachyarrhythmias. N. Engl. J. Med., 1992, 327: 987–992.
  44. Steward, R. B., Bardy,  G. H., Greene, H. L.: Wide complex tachycardia: Misdiagnosis and outcome after emergent therapy. Ann. Intern. Med., 1986, 104: 766.
  45. Svensonm R, H, et al.: Application of lasers for arrhythmia ablation. In: Cardiac Electrophysiology: From Cell to Bedside. Zipes, D. P., Jalife, J. (eds) WB Saunders, Philadelphia, 1990, 986–997.
  46. Swerdlow, C. D., Winkle, R. A., Mason, J. W.: Determinants of survival in patients with ventricular tachyarrhythmias. N. Engl. J. Med., 1983, 308: 1436–1442.
  47. The CASCADE Investigators: The Cascade Study — Randomized antiarrhythmic drug therapy in survivors of cardiac arrest in Seattle. Am. J. Cardiol., 1993, 72: 280–287.
  48. Wellens, H. J., Bar, F. W., Lie, K. I.: The value of the electrocardiogram in the differential diagnosis of a tachycardia with a widened QRS complex. Am. J. Med., 1978, 64: 27.
  49. Wellens, H. J. J., Brugada, P.: The approach to the patient with ventricular tachycardia. ACC Learning Center Highlights, 1989, 4: 9–13.
  50. Wellens, H. J. J., Brugada, P., Stevenson, W. G.: Programmed electrical stimulation: Its role in the management of ventricular arrhythmias in coronary artery disease. Prog. Cardiovas. Dis., 1986, 24: 165–180.
  51. Wilber, D. J., Davis, M. J., Rosenbaum, M.: Incidence and determinants of multiple morphologically distinct sustained ventricular tachycardias. J. Am. Coll. Cardiol., 1987, 10: 583.
  52. Zimmerman, M.: Antiarrhythmic therapy for ventricular arrhythmias. J. Cardiovasc. Pharmacol., 1991, 17(Suppl 6): S59–S64.
  53. Zipes, D. P.: The implantable cardioverter defibrillator revolution continues. Mayo Clin. Proc., 1994, 69: 395–396.
  54. Zipes, D. P. et al.: ACC/AHA/ESC guidlines for management of patients with ventricular arrhythmias and prevention of sudden cardiac death – executive summary. Eur. Heart J., 2006, 27: 2099–2140.

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 748 7

A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave