A CSM előtt az alkalmazott gyógyszereket az ötszörös felezési idővel ajánlatos abbahagyni. A CSM alatt folyamatos EKG-monitorozást végzünk. A CSM előtt‚ s közvetlenül utána vérnyomást mérünk, ahol adottak a feltételek, a manőver során folyamatosan monitorozzuk azt. A masszázs előtt meg kell hallgatni mindkét oldalon az arteria carotisokat. Az agyi érbetegségben szenvedőkben (carotid bruit), valamint friss szívizominfarktusban ne végezzük a tesztet. A vizsgálat során a beteg a hátán fekszik, fejét semleges helyzetben (a flexio és extensio között) tartja, kicsit elfordítva a vizsgálótól. A kompresszióhoz a középső három ujjat használva kell megkeresni az arteria carotis pulzálást, ami pontosan az állkapocs szöglete alatt található a pajzsporc felső résznek magasságában. Ezután posteromedialis irányban az arteria carotist a nyaki gerinchez kell nyomni, esetleg hosszanti irányba masszírozni, de csak olyan erővel, hogy az arteria carotis keringése ne szűnjön meg. A teljes kompressziót a temporalis arteria pulzációjának eltűnése jelzi. A kompresszió közben figyelni kell az EKG-t, s negatív eredmény esetén a vizsgálat néhány perc múlva nagyobb nyomással megismételhető. A masszázs ideje 5–10 másodpercnél ne legyen hosszabb! A jobb és a bal oldali carotis arteriát csak egymás után szabad megnyomni! Ha fekvő helyzetben nem alakul ki kóros reakció, a CSM-t ülő és álló helyzetben is meg kell ismételni. Atropin intravénás adásával izoláltan vizsgálható a vasodepressoros komponens. A carotis sinus reflex ingerlésére adott válasz nagymértékben függ a CSM technikájától, s mivel a módszert nehéz standardizálni, elfogadott, hogy lehetőleg mindig ugyanaz a személy végezze a CSM-t. A vasodepresszor syncope atropin adása vagy ideiglenes pacemaker-kezelés alkalmazása alatti CSM-zsal igazolható.