Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József (szerk.)

Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Irodalom

  1. IMPACT Research Group. International Mexiletine and Placebo Antiarrhythmic Coronary Trial. Report on arrhythmia and other findings. J. Am. Coll. Cardiol., 1984, 4: 1148–1163.
  2. The Cardiac Arrhythmia Suppression Trial (CAST) Investigators. Preliminary report: effect of encainide and flecainide on mortality in a randomized trial of arrhythmia suppression after myocardial infarction. N. Engl. J. Med., 1989, 321: 406–412.
  3. Scheinmann, M. M. et al.: Catheter-induced ablation of the atrioventricular junction to control refractory supraventricular arrhythmias. JAMA, 1982, 248: 851–855.
  4. Gallagher, J. J. et al.: Catheter technique for closed chest ablation of the antrioventricular system. A therapeutic alternative for the treatment of refractory supraventricular arrhythmias. N. Engl. J. Med., 1982, 306: 194–200.
  5. Polgár P. és mtsai: Zárt mellkas mellett végzett terápiás His-köteg-roncsolás. Orv. Hetil., 1986, 127: 1749–1764.
  6. Polgár P.: A klinikai tachycardiák transzkatéteres ablatiós kezelése. In: Fazekas, Papp, Tenczer: Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia. Akadémiai Kiadó, 1999, 536–545.
  7. Bardy, G. H. et al.: Some factors affecting bubble formation with catheter mediated defibrillator pulses. Circulation, 1986, 73: 525–538.
  8. Haines, D. E.: The biophysics and pathophysiology of lesion formation during radiofrequency catheter ablation. In: Zipes, D. P., Jalife, J.: Cardiac electrophysiology from cell to bedside. 4th ed. Saunders, Philadelphia, 2004, 1018–1027.
  9. Ndrepepa, G., Estner, H.: Ablation of cardiac arrhythmias – energy sources and mechanisms of lesion formation. In: Schmitt, C., Deisenhofer, I., Zrenner, B.: Catheter ablation of cardiac arrhythmias. Steinkopf Verlag, Darmstadt, 2006, 35–53.
  10. Csanádi Z.: Klinikai tachyarrhythmiák rádiófrekvenciás ablatiója. In: Fazekas, Papp, Tenczer: Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999, 546–583.
  11. Wittkampf, F. H., Simmers, T. A., Hauer, N. N. et al.: Myocardial temperature response during radiofrequency catheter ablation. Pacing Clin. Electrophysiol., 1995, 18: 307–317.
  12. Haines, D. E., Watson, D. D., Verow, A. F.: Electrode radius predicts lesion radius during radiofrequency energy heating: Validation of a proposed thermodynamic model. Circ. Res., 1990, 67: 124–129.
  13. Wagshal, A. B., Crystal, E., Katz, A.: Patterns of accelerated junctional rhythm during slow pathway catheter ablation for atrioventricular nodal reentrant tachycardia: Temperature dependence, prognostic value, and insights into the nature of the slow pathway. J. Cardiovasc. Electrophys., 2000, 11: 244–254.
  14. Tsai, C. E., Tai, C. T., Yu, W. C. et al.: Is 8-mm more effective than 4-mm tip electrode catheter for ablation of typical atrial flutter? Circulation, 1999, 100: 768–771.
  15. Haines, D. E., Verow, A. F.: Observations on electrode-tissue interface temperature and effect on electrical impedance during radiofrequency ablation of ventricular myocardium. Circulation, 1999, 99: 319–325.
  16. Fuller, I. A., Wood, M. A.: Intramural coronary vasculature prevents transmural radiofrequency lesion formation: implication for linear ablation. Circulation, 2003, 107: 1797–1803.
  17. d’Avila, A., Houghtaling, C., Gutierrez, P. et al.: Catheter ablation of ventricular epicardial tissue: a comparison of standard and cooled tip radiofrequency energy. Circulation, 2004, 109: 2363–2369.
  18. Haines, D.: Biophysics of ablation: application of technology. J. Cardiovasc. Electrophys., 2004, 15: S2–S11.
  19. Nakagawa, H., Yamanashi, W. S., Pitha, J. V. et al.: Comparison of in vivo tissue temperature profile and lesion geometry for radiofrequency ablation with a saline-irrigated electrode versus temperature control in a canine thigh muscle preparation. Circulation, 1995, 91: 2264–2273.
  20. Da Costa, A., Cucherat, M., Pichon, N. et al.: Comparison of efficacy of cooled tip and 8-mm tip catheters for radiofrequency catheter ablation of the cavotricuspid isthmus: a meta-analysis. Pacing Clin. Electrophysiol., 2005, 28: 1081–1087.
  21. Schreieck, J., Zrenner, B., Kumpmann, J. et al: Prospective randomized comparison of closed cooled tip versus 8 mm-tip catheters for radiofrequency ablation of typical atrial flutter. J. Cardiovasc. Electrophys., 2002, 13: 980–985.
  22. Ge, Y. Z., Shao, P. Z., Goldberger, J. et al.: Cellular electrophysiological changes induced in vitro by radiofrequency current: comparison with electrical ablation. Pacing Clin. Electrophysiol., 1995, 18: 323–333.
  23. Haines, D. E.: Pathophysiology of radiofrequency lesion formation and the role of new energy modalities. In: Zipes, D. P., Haissaguerre, M. (szerk.) Catheter Ablation of Arrhythmias. 2nd ed. Futura Publishing Inc, Armonk, NY, 67–88.
  24. Csanádi, Z.: Supraventricularis tachycardiák (mechanizmus, diagnosis, therápia). In: Temesvári, Keltai: Kardiológia. Melánia Kiadó, 2007, 331–347.
  25. Csanádi Z.: Supraventricularis tachycardiák mechanizmusai és ablatiós kezelése. Orvosképzés, 2008, 83: 189–191.
  26. Baust, J. G., Gage, A. A.: The molecular basis of cryosurgery. BJU Int., 2005, 95: 1187–1191.
  27. Gage, A. A., Baust, J.: Mechanisms of tissue injury in cryosurgery. Cryobiology, 1998, 37: 171–186.
  28. Skanes, A. C., Yee, R., Krahn, A. D. et. al.: Cryoablation and cardiac arrhythmias. Card. Electrophysiol. Rev., 2002, 6: 1319–1323.
  29. Gill, W., Fraser, J., Carter, D. C.: Repeated freeze-thaw cycles of cryosurgery. Nature, 1968, 219: 410–413.
  30. Mazur, P.: Cryobiology: the freezing of biologycal systems. Science, 1970, 16: 939–949.
  31. Khairy, P., Chauvet, P., Lehmann, J. et al.: Lower incidence of thrombus formation with cryoenergy versus radiofrequency catheter ablation. Circulation, 2003, 107: 2045–2050.
  32. Friedman, P. L., Dubuc, M., Green, M. S. et al.: Cathter cryoablation of supraventricular tachycardia: results of the multicenter prospective „frosty” trial. Heart Rythm., 2004, 1: 129–138.
  33. Kardos, A., Paprika, D., Foldesi, C., Szili-Török, T. et al: Ice mapping during tachycardia in close proximity to the AV node is safe and offers advantages for transcatheter ablation procedures. Acta Cardiol., 2007, 62: 587–591.
  34. Zrenner, B., Dong, J., Schreieck, J. et al.: Transvenous cryoablation versus radiofrequency ablation of the slow pathway for the treatment of atrioventricular nodal reentrant tachycardia: a prospective randomized pilot study. Eur. Heart J., 2004, 25: 2226–2231.
  35. Tse, H. F., Reek, S., Timmermans, C. et al.: Pulmonary vein isolation using transvenous catheter cryoablation for treatment of atrial fibrillation without risk of pulmonary vein stenosis. J. Am. Coll. Cardiol., 2003, 42: 752–758.
  36. Manusama, R., Timmermans, C., Limon, F. et al.: Catheter-based cryoablation permanently cures patients with common atrial flutter. Circulation, 2004, 109: 1636–1639.
  37. Kimman, G. J., Szili-Torok, T., Jordaens, L. J. et al.: One-year follow-up in a prospective, randomized study comparing radiofrequency and cryoablation of arrhythmias in Koch’s triangle: clinical symptoms and event recording. Europace, 2006, 8: 592–595.
  38. Neumann, T., Vogt, J., Schumacher, B. et al.: Circumferential pulmonary vein isolation with the cryoballoon technique: results from a prospective 3-center study. J. Am. Coll. Cardiol., 2008, 52(4): 273–278.
  39. Karolyi, L., Spitzer, S. G., Geller, L., Kiss, O., Lászik, A., Sótonyi, P., Merkely, B.: Isthmus ablation with a novel microwave catheter in dogs. IEEE Eng. Med. Biol. Mag., 2005, 24: 45–50.
  40. Chan, J. Y., Fung, J. W., Yu, C. M. et al.: Preliminary results with percutaneous transcatheter microwave ablation of typical atrial flutter. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2007, 18: 286–289.
  41. Klein, G., Oswald, H., Gardiwal, A. et al.: Efficacy of pulmonary vein isolation by cryoballoon ablation in patients with paroxysmal atrial fibrillation. Heart Rhythm., 2008, 5: 802–806.
  42. Schmidt, B., Antz, M., Ernst, S. et al.: Pulmonary vein isolation by high-intensity focused ultrasound: first-in-man study with a steereable balloon catheter. Heart Rhythm., 2007, 4: 575–584.
  43. Reddy, V. Y., Neuzil, P., d’Avila, A. et al.: Balloon catheter ablation to treat paroxysmal atrial fibrillation: what is the level of pulmonary venous isolation? Heart Rhythm., 2008, 5(3): 353–360.
  44. Phillips, K. P., Schweikert, R. A., Saliba, W. I. et al.: Anatomic location of pulmonary vein electrical disconnection with balloon-based catheter ablation. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2008, 19(1): 14–18.
  45. Ndrepepa, G.: Three dimensional electoraantomic mapping systems. In: Schmitt, C., Deisenhofer, I., Zrenner, B.: Catheter ablation of cardiac arrhythmias. Steinkopf Verlag, Darmstadt, 2006, 55–76.
  46. Kautzner, J., Pedersen, A. K., Peichl, P.: Electro-aantomical mapping of the heart. An illustrated guide to the use of the CARTOTM system. Remedica, London, 2006.
  47. Friedmann, P. A.: Novel mapping techniques for cardiac electrophysiology. Heart, 2002, 87: 575–582.
  48. Mihálcz A., Tahin T., Szili-Török T.: Elektroanatómiai térképező rendszerek a ritmuszavarok katéterablációs kezelésében. Orv. Hetil., 2008, 149: 1155–1160.
  49. Epstein, L. M., Mitchell, M. A., Smith, T. W. et al.: Comparative study of fluoroscopy and intracardiac echocardiographic guidance for the creation of linear atrial lesions. Circulation, 1998, 1796–1801.
  50. Olgin, J. E., Kalman, J. M., Chin, M. et al.: Electrophysiological effects of long linear atrial lesions placed under intracardiac ultrasound guidance. Circulation, 1997, 96: 2715–2721.
  51. Mitchell, J. F., Gillam, L. D., Sanzobrino, B. W. et al.: Intracardiac ultrasound imaging during transseptal catheterization. Chest, 1995, 108: 104–108.
  52. Faddis, M. N., Blume, W., Finney, J. et al.: Novel, magnetically guided catheter for endocardial mapping and radiofrequency catheter ablation. Circulation, 2002, 106: 2980–2985.
  53. Ernst, S., Quyang, F., Kuch, K. H. et al.: Initial experience with remote catheter ablation using a novel magnetic navigation system: magnetic remote catheter ablation. Circulation, 2004, 109: 1472–1475.
  54. DiBiase, L., Fahmy, T. S., Natale, A. et al.: Remote magnetic navigation: human experience in pulmonary vein ablation. J. Am. Coll. Cardiol., 2007, 50: 868–874.
  55. Arya, A., Kottkamp, H., Hindricks, G.: Initial clinical experience with a remote magnetic catheter navigation system for ablation of cavotricuspid isthmus-dependent right atrial flutter. Pacing Clin. Electrophysiol., 2008, 31: 597–603.
  56. Csanadi Z., Klein G. J., Downar E., Waxman M. B.: Pitvar-kamrai járulékos kötegek kezelése radiofrekvenciás ablációval. Orv. Hetil. 1996, 137: 2621–2628.
  57. Csanádi Z.: Pitvar-kamrai csomó reentry tachycardiák kezelése a „lassú pálya” rádiófrekvenciás ablációjával. Card. Hung., (Suppl.) 1997,  5: 23–32.
  58. Csanádi Z., Pump Á., Borbola J., Székely Á.: A szív elektrofiziológiai vizsgálat indikációi és a katéter abláció. In: Kardiológiai útmutató. A Kardiológiai Szakmai Kollégium Irányelvei. I. köt. Medition, Budapest, 2002, 125–132.
  59. Török Zs, Csanádi Z, Sághy L, Csanády M.: Idiopathiás bal kamrai tachycardia kezelése rádiófrekvenciás ablációval. Card. Hung., 2002., 32(4): 233–237.
  60. Csanádi Z., Fazekas T., Varró A.: A pitvarfibrilláció kezelésének nem farmakológiai lehetőségei. Orv. Hetil., 2003, 144: 1279–1289.
  61. Shalganov, T. N., Vatasescu, R., Paprika, D., Környei, L., Ványi, J., Gellér, L., Szilágyi, Sz., Traykov, V. B., Balabanski, T. L., Szili-Török, T.: A simple algorithm for defining the mechanism and the chamber of origin in atrial tachycardias. J. Electrocardiol., 2006, 39: 369–376.
  62. Herzku, C., Kun, C., Edes, I., Csanadi, Z.: Radiofrequency catheter ablation of premature ventricular complexes improved left ventricular function in a non-responder to cardiac resynchronization therapy. Europace, 2007, 5: 285–288.
  63. Pap, R., Makai, A., Sághy, L.: Post-incisonal right atrial tachycardia eliminated by a single radiofrequency lesion. J. Interv. Card. Electrophysiol., 2007, 2: 73–76.
  64. Merkely, B., Geller, L., Roka, A.: Electrophysiologic practice in Hungary. Heart Rhythm., 2007, 8: 1123.
  65. Gellér L., Szilágyi Sz., Srej M., Hegedűs P., Róka A., Merkely B.: Bal posterolateralis járulékos köteg sikeres transaortikus ablációja mechanikus mitralis műbillentyűs betegnél. Cardiol. Hung., 2007, 37: 182–185.
  66. Gellér L., Szilágyi Sz., Róka A., Gajdácsi J., Andrássy G., Merkely B.: Pitvari flattern lineáris isthmus ablációja vena cava superior persistens esetén. Cardiol. Hung., 2007, 37: 38–42.
  67. Pap, R., Traykov, V. B., Makai, A., Bencsik, G., Forster, T., Sághy, L.: Ablation of posteroseptal and left posterior accessory pathways guided by left atrium-coronary sinus musculature activation sequence. J. Cardiovasc. Electrophysiol., 2008, 7: 653–658.
  68. Gellér L., Szilágyi Sz., Zima E., Magyar A., Mihalik Cs., Srej M., Merkely B.: Fallot-tetralogia műtéti korrekciója után kialakult kamrai tachycardia radiofrekvenciás ablációja. Cardiol. Hung., 2008, 38: 62–65.
  69. Gellér L.: A kamrai tachycardiák katéterablációs kezelése. Orvosképzés, 2008, 83: 191–194.
Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 748 7

Orvostudomány

A Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia első kiadását a szívritmuszavarok patofiziológiájában, farmakológiájában, diagnosztikájában és gyógyításában kiemelkedően jártas hazai szakírók vetették papírra. Az aritmiában szenvedő betegek optimális ellátásához nélkülözhetetlen, az idő tájt rendelkezésre álló elméleti és klinikai tudnivalókat átfogóan ismertető kézikönyv iránti olvasói érdeklődés és a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának Nívódíja bizonyította, hogy a szerzők és a szerkesztők erőfeszítései nem voltak haszontalanok. Egy évtized az élettudományok fejlődésének jelenlegi tempóját figyelembe véve nagyon hosszú idő. Az elektrofiziológia és (a)ritmológia mind a mai napig a szívgyógyászat egyik legdinamikusabban fejlődő technicizálódó ága, melynek vertikuma egyre nagyobb: a szívizom szabályos ritmikáját megzavaró, nemritkán öröklődő patobiokémiai eltérések felismerésétől az új típusú, innovatív gyógyszerek hozzáértő alkalmazásán keresztül az egyre kifinomultabb invazív terápiás eljárásokig ível. Ennélfogva idő- és szükségszerűvé vált a lényegbevágóan új diagnosztikai / képalkotó módszerek, gyógyszeres és instrumentális kezelési módozatok, valamint a nagy mintaszámú, randomizált, kontrollcsoportos arrhythmiavizsgálatok eredményein nyugvó és a szakmai tudományos irányelvek főbb útmutatásait visszatükröző ismeretek friss, kézikönyvbe foglalt szintézise: a tudományág fejlődésével lépést tartó jelen, második, új fejezetek beépítésével és a régebbiek újraírásával, felülvizsgálatával gazdagított kiadás megírása, összeállítása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fazekas-merkely-papp-tenczer-klinikai-sziv-elektrofiziologia-es-aritmologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave