Tóth Ákos

Kultúrafinanszírozás


A kormányzati kiadások típusai

Az alfejezetben Barr (2009) „A jóléti állam gazdaságtana” című művére támaszkodunk. A kormányzati kiadások mindig a közpénzek újraelosztását jelentik. A kormányzati kiadások típusai a következőek (Barr, 2009:256–257):
  1. áruk és szolgáltatások felhasználása, amely magában foglal:
    1. folyó kiadásokat, mint például a kulturális intézményekben dolgozók fizetéseiben megnyilvánuló kormányzati fogyasztást;
    2. tőkekiadásokat, gondoljunk itt az új kulturális intézmények épületeinek felépítésére;
  2. transzferkifizetések, amelyek lehetnek:
    1. lakosoknak kifizetett folyó támogatások, például művészeti ösztöndíjak;
    2. magánszektornak nyújtott beruházási támogatások, mint például a kulturális intézmények beruházási költségeihez való hozzájárulások.
  1. A transzferkifizetések egyik csoportjába tartoznak az ún. explicit transzferek, amelyek körébe az összes kormányzati szektortól származó pénzbeli juttatást soroljuk.
  2. A második csoportot az adókedvezmények jelentik, melyek az ún. implicit költségvetési kiadások. Az adókönnyítés ezen formája további két csoportba sorolható:
    1. az adókedvezmények bizonyos tevékenységeket, folyamatokat támogatnak;
    2. az adójóváírás, mely a hagyományos pénzbeli juttatás közvetlen helyettesítőjeként is felfogható, hiszen előfordulhat, hogy egy gazdag cégvezető megvásárol egy híres festményt saját maga számára. A kép árának megfelelő összeget a vásárló leírhatja az adójából. Így elméletben előállhat az az eset, hogy a festményt vásárló személy éves adója 200 millió forint, míg a festmény megvásárlásával 250 millió forint adójóváírásra jogosult. Elméletben tehát a vásárló kap 50 millió forint transzfert.

Kultúrafinanszírozás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 340 3

Tóth Ákos könyve mindeddig a legkomolyabb vállalkozás a kultúrafinanszírozás témakörében magyar nyelven írt munkák közül. Az olvasó éppúgy megismerheti belőle a kultúrafinanszírozás elméleti kérdéseit, mint gyakorlati problémáit. Külön erénye a kötetnek, hogy a magyar kultúrafinanszírozás helyzetét összehasonlító nézőpontból, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország példáival összevetve tárgyalja és kitér az Európai Unió szupranacionális szintű szabályozására is. A könyv okfejtése és következtetései világosak, a szerző hozzásegít bennünket ahhoz, hogy e sokszor zűrzavarosnak ítélt területen tisztán lássunk. Mindezért Tóth Ákos kitűnő könyvét nemcsak a kultúrával foglalkozó szakembereknek, hanem a kultúra gazdasági háttere iránt érdeklődő laikus olvasóknak is örömmel ajánlom.

 

Bozóki András

politológus, egyetemi tanár, CEU Közép-Európai Egyetem

 

Bármilyen területre igaz, hogy a hazai gazdaságpolitikusok akkor követnek el végzetes hibát, ha egy külföldi gyakorlatot változtatás nélkül, sémaszerűen alkalmaznak itthon, vagy ha elvakult újítási vágytól égve gyökeresen újat próbálnak meg kitalálni. Sajnos az ilyen „egyszerű megoldások" kudarcaira általában csak az adott társadalmi szféra tönkretétele után jönnek rá. Kutató közgazdászok és gyakorló szakemberek közös felelőssége megpróbálni a kérdések bonyolultságát és összetettségét bemutatni, valamint szakmai diskurzusokon keresztül hatni a döntéshozókra. Ez a felelősség nyilvánul meg Tóth Ákos kellő szakszerűséggel és részletességgel megírt könyvében, amely kiváló kiindulási pont a kultúrafinanszírozás főbb kérdéseinek megismeréséhez. Ez a tankönyvként is használható munka értően és érthetően mutatja be a kultúrafinanszírozás elméleti alapjait, valamint az Európai Unióban honos gyakorlatokat. A hasznos példák és az esettanulmányok szerepeltetése mellett külön érdeme a szerzőnek, hogy összefüggésében elemzi a különböző országok kultúrafinanszírozással összefüggő történelmi gyökereit és azok intézményrendszerét. Jó szívvel ajánlom Tóth Ákos könyvét a kultúra különböző szegmenseiben tevékenykedőknek, kultúrpolitikai döntéshozóknak, illetve mindazoknak, akik gazdasági és társadalmi válságok idején sem feledkeznek meg arról, hogy a kultúra fenntartásában mindannyian érdekeltek vagyunk.

 

Komáromi György

gazdasági igazgató, Radnóti Színház

főiskolai tanár, Nemzetközi Üzleti Főiskola

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-kulturafinanszirozas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave