Kultúrafinanszírozás
Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Magyarország kormányzati kiadásai kultúrára
Tartalomjegyzék
- Kultúrafinanszírozás az Európai Unió tagállamaiban és Magyarországon
- Impresszum
- Köszönetnyilvánítás
- Bevezetés
- 1. Kultúrafinanszírozás elméletben és a gyakorlatban
- Bevezetés
- 1.1. A kultúra fogalmának értelmezése
- 1.2. A kulturális javak gazdasági sajátosságai
- 1.3. A kulturális szektor statisztikai mutatókkal történő elemezhetősége
- 1.4. A kultúrpolitika meghatározása és eszközrendszere
- 1.5. Kultúrafinanszírozási formák a gyakorlatban
- 1.5.1. A kulturális szféra különféle koordinációs típusai
- 1.5.2. Közvetlen állami szerepvállalás a kultúrafinanszírozásban
- 1.5.3. Az állami támogatások rendszere a gyakorlatban
- 1.5.4. Közvetlen állami szerepvállalás – lottónyeremények
- 1.5.5. Közvetett állami szerepvállalás – adókedvezmények
- 1.5.6. Nonprofit szervezetek
- 1.5.7. Szponzoráció
- 1.5.8. Adományozás, filantrópia, mecenatúra
- 1.5.9. A háztartások mint a kulturális szektor finanszírozói
- 1.5.1. A kulturális szféra különféle koordinációs típusai
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések és feladatok
- Kulcsszavak
- Függelék
- Felhasznált irodalom
- Bevezetés
- 2. Az állam szerepe a kultúrafinanszírozásban
- Bevezetés
- 2.1. Az állam és a piac
- 2.2. A kormányzati kiadások típusai
- 2.3. A fiskális decentralizáció
- 2.4. A decentralizáció formái a kulturális szektorban
- 2.5. A privatizáció mint a magánszektor bevonásának sajátos formája a kultúrafinanszírozásba
- 2.6. Az uniós tagállamok kultúrafinanszírozásának komparatív elemzése
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések és feladatok
- Kulcsszavak
- Felhasznált irodalom
- Bevezetés
- 3. Kultúrafinanszírozás az uniós tagállamok gyakorlatában
- Bevezetés
- 3.1. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Magyarország kulturális szektorának összehasonlító elemzése
- 3.2. Franciaország, a koordinált kultúrafinanszírozási szemléletet legtisztábban alkalmazó uniós tagállam
- 3.2.1. A francia kultúrpolitika fejlődése az 1930-as évektől napjainkig
- 3.2.2. A közvetlen állami szerepvállalás a francia kultúrafinanszírozásban
- 3.2.3. Az önkormányzatok szerepe a francia kultúrafinanszírozásban
- 3.2.4. A szponzoráció gyakorlata Franciaországban
- 3.2.5. Az adókedvezmények rendszere Franciaországban
- 3.2.6. Franciaország kulturális szektorának foglalkoztatáspolitikája
- 3.2.1. A francia kultúrpolitika fejlődése az 1930-as évektől napjainkig
- 3.3. Nagy-Britannia, a liberális kultúrafinanszírozási szemléletet legtisztábban alkalmazó uniós tagállam
- 3.3.1. Nagy-Britannia kultúrpolitikájának fejlődése az 1940-es évektől napjainkig
- 3.3.2. A közvetlen állami szerepvállalás Nagy-Britannia kultúrafinanszírozásában
- 3.3.3. Az önkormányzatok szerepe Nagy-Britannia kultúrafinanszírozásában
- 3.3.4. A szponzoráció gyakorlata Nagy-Britanniában
- 3.3.5. Az adókedvezmények rendszere Nagy-Britanniában
- 3.3.6. Nagy-Britannia kulturális szférájának foglalkoztatáspolitikája
- 3.3.1. Nagy-Britannia kultúrpolitikájának fejlődése az 1940-es évektől napjainkig
- 3.4. Németország, a fiskális és kulturális föderalizmust alkalmazó uniós tagállam
- 3.4.1. A német kultúrpolitika fejlődése az 1920-as évektől napjainkig
- 3.4.2. A közvetlen állami szerepvállalás a német kultúrafinanszírozásban
- 3.4.3. A tartományok és az önkormányzatok szerepe a német kultúrafinanszírozásban
- 3.4.4. A nonprofit szektor szerepe Németországban
- 3.4.5. A szponzoráció és az adókedvezmények rendszere Németországban
- 3.4.6. Németország kulturális szektorának foglalkoztatáspolitikája
- 3.4.1. A német kultúrpolitika fejlődése az 1920-as évektől napjainkig
- 3.5. Magyarország mint a koordinált és liberális szemléletet együttesen alkalmazó uniós tagállam
- 3.5.1. Magyarország kultúrpolitikájának fejlődése az 1940-es évek közepétől napjainkig
- 3.5.2. A közvetlen állami szerepvállalás Magyarország kultúrafinanszírozásában
- 3.5.3. Az önkormányzatok szerepe a magyar kultúrafinanszírozásban
- 3.5.4. A szponzoráció gyakorlata Magyarországon
- 3.5.5. Az adókedvezmények rendszere Magyarországon
- 3.5.6. Magyarország kulturális szférájának foglalkoztatáspolitikája
- 3.5.1. Magyarország kultúrpolitikájának fejlődése az 1940-es évek közepétől napjainkig
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések és feladatok
- Kulcsszavak
- Felhasznált irodalom
- Bevezetés
- 4. Az Európai Unió kultúrpolitikája és kultúrafinanszírozása
- Bevezetés
- 4.1. Az Európai Unió kultúrpolitikájának kettőssége
- 4.2. Az Európai Unió kultúrpolitikájának fejlődéstörténete
- 4.3. Az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott jogrendszerek bemutatása
- 4.4. Az angolszász (common law) és a polgári (civil law) jogrendszerek szerepe az Európai Unió kultúrpolitikájának formálódásában
- 4.5. Az Európai Unió kultúrafinanszírozása
- Összefoglalás
- Ellenőrző kérdések és feladatok
- Kulcsszavak
- Felhasznált irodalom
- Bevezetés
- Zárszó
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2015
ISBN: 978 963 059 340 3
Tóth Ákos könyve
mindeddig a legkomolyabb vállalkozás a kultúrafinanszírozás témakörében magyar
nyelven írt munkák közül. Az olvasó éppúgy megismerheti belőle a
kultúrafinanszírozás elméleti kérdéseit, mint gyakorlati problémáit. Külön
erénye a kötetnek, hogy a magyar kultúrafinanszírozás helyzetét összehasonlító
nézőpontból, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország példáival összevetve
tárgyalja és kitér az Európai Unió szupranacionális szintű szabályozására is. A
könyv okfejtése és következtetései világosak, a szerző hozzásegít bennünket
ahhoz, hogy e sokszor zűrzavarosnak ítélt területen tisztán lássunk. Mindezért
Tóth Ákos kitűnő könyvét nemcsak a kultúrával foglalkozó szakembereknek, hanem
a kultúra gazdasági háttere iránt érdeklődő laikus olvasóknak is örömmel
ajánlom. Bozóki András politológus, egyetemi tanár, CEU Közép-Európai Egyetem Bármilyen területre igaz, hogy a
hazai gazdaságpolitikusok akkor követnek el végzetes hibát, ha egy külföldi
gyakorlatot változtatás nélkül, sémaszerűen alkalmaznak itthon, vagy ha
elvakult újítási vágytól égve gyökeresen újat próbálnak meg kitalálni. Sajnos
az ilyen „egyszerű megoldások" kudarcaira általában csak az adott
társadalmi szféra tönkretétele után jönnek rá. Kutató közgazdászok és gyakorló
szakemberek közös felelőssége megpróbálni a kérdések bonyolultságát és
összetettségét bemutatni, valamint szakmai diskurzusokon keresztül hatni a
döntéshozókra. Ez a felelősség nyilvánul meg Tóth Ákos kellő szakszerűséggel és
részletességgel megírt könyvében, amely kiváló kiindulási pont a
kultúrafinanszírozás főbb kérdéseinek megismeréséhez. Ez a tankönyvként is
használható munka értően és érthetően mutatja be a kultúrafinanszírozás
elméleti alapjait, valamint az Európai Unióban honos gyakorlatokat. A hasznos
példák és az esettanulmányok szerepeltetése mellett külön érdeme a szerzőnek,
hogy összefüggésében elemzi a különböző országok kultúrafinanszírozással
összefüggő történelmi gyökereit és azok intézményrendszerét. Jó szívvel ajánlom
Tóth Ákos könyvét a kultúra különböző szegmenseiben tevékenykedőknek,
kultúrpolitikai döntéshozóknak, illetve mindazoknak, akik gazdasági és
társadalmi válságok idején sem feledkeznek meg arról, hogy a kultúra
fenntartásában mindannyian érdekeltek vagyunk. Komáromi György gazdasági igazgató, Radnóti Színház főiskolai tanár, Nemzetközi Üzleti Főiskola
Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-kulturafinanszirozas//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero