Tóth Ákos

Kultúrafinanszírozás


Magyarország kultúrpolitikájának fejlődése az 1940-es évek közepétől napjainkig

Magyarország mai kulturális intézményrendszere és tipikus kelet-európai társadalmi berendezkedésének gyökerei a 19. századra vezethetőek vissza. Abban az időben a magyar társadalmi tagozódást a szélsőségek jellemezték. A felső, fejlett kultúrával rendelkező társadalmi osztály tagjai a nyugati, fejlett demokráciák szabályai és normái szerint éltek, meghatározó szerepet töltött be életükben a kultúra művelése és fogyasztása. Ők alakították ki a modern demokrácia alapjait. Mivel a társadalom ezen rétege alacsony számban volt képviselve a magyar társadalomban, a kultúra is csak e szűk réteg számára volt elérhető. A népesség nagy része olyan alsóbb társadalmi réteghez tartozott, amelynek nem volt lehetősége a kultúra közvetlen elérésére. Sokan közülük jobbágyi sorban éltek. A kultúrpolitikát ebben az időben két meghatározó irányzat befolyásolta. Az egyik irányvonal Magyarország Nyugat-Európához való szorosabb kötődését és a balkántól való elhatárolódást próbálta erősíteni, míg a másik az I. világháborút követő negatív kulturális hatásokat próbálta tompítani (Inkei, 2007).

Kultúrafinanszírozás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 340 3

Tóth Ákos könyve mindeddig a legkomolyabb vállalkozás a kultúrafinanszírozás témakörében magyar nyelven írt munkák közül. Az olvasó éppúgy megismerheti belőle a kultúrafinanszírozás elméleti kérdéseit, mint gyakorlati problémáit. Külön erénye a kötetnek, hogy a magyar kultúrafinanszírozás helyzetét összehasonlító nézőpontból, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország példáival összevetve tárgyalja és kitér az Európai Unió szupranacionális szintű szabályozására is. A könyv okfejtése és következtetései világosak, a szerző hozzásegít bennünket ahhoz, hogy e sokszor zűrzavarosnak ítélt területen tisztán lássunk. Mindezért Tóth Ákos kitűnő könyvét nemcsak a kultúrával foglalkozó szakembereknek, hanem a kultúra gazdasági háttere iránt érdeklődő laikus olvasóknak is örömmel ajánlom.

 

Bozóki András

politológus, egyetemi tanár, CEU Közép-Európai Egyetem

 

Bármilyen területre igaz, hogy a hazai gazdaságpolitikusok akkor követnek el végzetes hibát, ha egy külföldi gyakorlatot változtatás nélkül, sémaszerűen alkalmaznak itthon, vagy ha elvakult újítási vágytól égve gyökeresen újat próbálnak meg kitalálni. Sajnos az ilyen „egyszerű megoldások" kudarcaira általában csak az adott társadalmi szféra tönkretétele után jönnek rá. Kutató közgazdászok és gyakorló szakemberek közös felelőssége megpróbálni a kérdések bonyolultságát és összetettségét bemutatni, valamint szakmai diskurzusokon keresztül hatni a döntéshozókra. Ez a felelősség nyilvánul meg Tóth Ákos kellő szakszerűséggel és részletességgel megírt könyvében, amely kiváló kiindulási pont a kultúrafinanszírozás főbb kérdéseinek megismeréséhez. Ez a tankönyvként is használható munka értően és érthetően mutatja be a kultúrafinanszírozás elméleti alapjait, valamint az Európai Unióban honos gyakorlatokat. A hasznos példák és az esettanulmányok szerepeltetése mellett külön érdeme a szerzőnek, hogy összefüggésében elemzi a különböző országok kultúrafinanszírozással összefüggő történelmi gyökereit és azok intézményrendszerét. Jó szívvel ajánlom Tóth Ákos könyvét a kultúra különböző szegmenseiben tevékenykedőknek, kultúrpolitikai döntéshozóknak, illetve mindazoknak, akik gazdasági és társadalmi válságok idején sem feledkeznek meg arról, hogy a kultúra fenntartásában mindannyian érdekeltek vagyunk.

 

Komáromi György

gazdasági igazgató, Radnóti Színház

főiskolai tanár, Nemzetközi Üzleti Főiskola

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth-kulturafinanszirozas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave