Hegyi Klára

Török berendezkedés Magyarországon


A veszteséges vagy önellátó hódoltság kérdéséhez

Buda eleste és Szulejmán szultán 1543-ban vezetett hadjárata, azaz a területileg egybefüggd budai vilájet létrejötte után a török hatóságok nagy rutinnal kezdtek hozzá az új tartomány katonai és polgári berendezéséhez. 1550-ig tizenegy szandzsákot alakítottak ki. A meghódított centrumokba katonaság és hivatalok kerültek, s már 1545–46-ban elkészültek a meghódított terület népességét, termelőképességét és a várható jövedelmeket felmérő első összeírások. Felelősük a hajdan nagy hatalmú nagyvezír-dinasztia késői leszármazottja, Csandarli Halil bég volt, akinek összeírásai – a magyar diplomáciai forrásokban mindegyre emlegetett „Halul bég defterei” – később örök hivatkozási alapul szolgáltak, amikor a két fél helységek hovatartozásán vitatkozott.1


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 750 1

„Végső soron a magyarországi török berendezkedés belső hézagaival és gyengeségeivel együtt is nagypolitikai realitás, szilárd katonai uralom, kemény adóztatás és nyomasztó idegen elnyomás – ezek az erős oldalai biztosították, hogy másfél évszázadon át megfeleljen a birodalom érdekeinek, és ellássa északnyugati határának védelmét. Gyengeségei viszont Magyarország számára váltak létfontosságúvá: a katonai összeomlás után úgy tűnt el, hogy nem hagyott jóvátehetetlen torzulást maga után. Magyarország megmenekült a Balkán sorsától."

Hivatkozás: https://mersz.hu/hegyi-torok-berendezkedes-magyarorszagon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave