Hegyi Klára

Török berendezkedés Magyarországon


Török birtokosok a hódoltság peremén

Térjünk még vissza egy ugrásra Bars megyéhez. Két, száz év eltéréssel készült tahrir-deftere természetesen eltéréseket mutat, csak éppen fordítva, mint ahogy elvárnánk. Az esztergomi szandzsákban 1570-ben összeírt 311 lakott település nagyobb része (61%) már hivatalosan is átalányban adózott (valamivel több, mint egyharmadukat akkor vonták adózás, s azonnal átalányfizetés alá), csak a kisebbség kötelezettségeit állapították meg a felmért terméseredmények alapján. Az összeírás olyan benyomást kelt, mintha az átalányfizetés tiszta pénzbeni summálás lett volna. Az újvári vilájet 1664. évi tahrir-deftere viszont teljes visszakanyarodást mutat a 16. század közepi adókulcshoz és a terméseredményekhez igazodó tizedszedéshez.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 750 1

„Végső soron a magyarországi török berendezkedés belső hézagaival és gyengeségeivel együtt is nagypolitikai realitás, szilárd katonai uralom, kemény adóztatás és nyomasztó idegen elnyomás – ezek az erős oldalai biztosították, hogy másfél évszázadon át megfeleljen a birodalom érdekeinek, és ellássa északnyugati határának védelmét. Gyengeségei viszont Magyarország számára váltak létfontosságúvá: a katonai összeomlás után úgy tűnt el, hogy nem hagyott jóvátehetetlen torzulást maga után. Magyarország megmenekült a Balkán sorsától."

Hivatkozás: https://mersz.hu/hegyi-torok-berendezkedes-magyarorszagon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave