Hegyi Klára

Török berendezkedés Magyarországon


Kettős birtoklás, kettős igazgatás

A hódoltsági magyar adóztatás csak leírásakor kezelhető önálló jelenségként, a kettős uralom élesen elváló alkotóelemeként. A valóságban ezernyi szállal kapcsolódott a nemesség hódoltsági jelenlétének másik fő területéhez: igazgató-szervező tevékenységéhez. A magyar befolyásnak ez az utóbbi szférája talán kevésbé látványos, ám összehasonlíthatatlanul sokrétűbb, mint az adószedés.1 A magyar–török viszony nagypolitikai szintjét alkotó államközi tárgyalásoktól a hódoltsági községi élet legalsó szintjéig mindenütt érezhető; a hódoltsági adózóktól beszedhető jövedelmek fölötti harcon kívül minden olyan kérdés beletartozik, amely másfél évszázad politikai és hatalmi alkudozásai során felmerült. Alapja ugyanaz, ami az adószedésé: a magyar nemesség a török terület minden rögére fenntartotta birtokjogát, s ez egyben azt is jelentette, hogy vele együtt ragaszkodott minden más földesúri jogához is.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 750 1

„Végső soron a magyarországi török berendezkedés belső hézagaival és gyengeségeivel együtt is nagypolitikai realitás, szilárd katonai uralom, kemény adóztatás és nyomasztó idegen elnyomás – ezek az erős oldalai biztosították, hogy másfél évszázadon át megfeleljen a birodalom érdekeinek, és ellássa északnyugati határának védelmét. Gyengeségei viszont Magyarország számára váltak létfontosságúvá: a katonai összeomlás után úgy tűnt el, hogy nem hagyott jóvátehetetlen torzulást maga után. Magyarország megmenekült a Balkán sorsától."

Hivatkozás: https://mersz.hu/hegyi-torok-berendezkedes-magyarorszagon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave