MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Török berendezkedés Magyarországon
Az arab országok
A Közel-Kelet meghódításából Szelim szultán úgy tért haza, hogy csak helyőrségeket hagyott hátra, még az igazgatás legmagasabb szintjeit is korábbi mameluk előkelők és törzsi főnökök kezén hagyta. Az 1520-as szultánváltozás szeparatista mozgalmakat váltott ki (1520–21: Damaszkusz, 1523–24: Kairó), amelyeknek leverése után I. Szulejmán szultán hozzálátott a török uralom stabilizálásához. A Közel-Kelet birodalomba építésének főszereplője Ibrahim nagyvezír volt, aki 1524–25-ben ideiglenesen Kairóba tette át székhelyét, eszközei pedig a kialakított vilájetek számára készített törvénykönyvek (kánunnámék) akkori és későbbi sorozatai.1
Tartalomjegyzék
- Török berendezkedés Magyarországon
- Impresszum
- A forrásokról
- I. rész. Az Oszmán Birodalom berendezkedése a meghódított országokban
- II. rész. Török berendezkedés Magyarországon
- III. rész. A betelepedők társadalma
- Levéltári jelzetek rövidítései
- Török szómagyarázatok
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 454 750 1
„Végső soron a magyarországi török berendezkedés belső hézagaival és gyengeségeivel együtt is nagypolitikai realitás, szilárd katonai uralom, kemény adóztatás és nyomasztó idegen elnyomás – ezek az erős oldalai biztosították, hogy másfél évszázadon át megfeleljen a birodalom érdekeinek, és ellássa északnyugati határának védelmét. Gyengeségei viszont Magyarország számára váltak létfontosságúvá: a katonai összeomlás után úgy tűnt el, hogy nem hagyott jóvátehetetlen torzulást maga után. Magyarország megmenekült a Balkán sorsától."
Hivatkozás: https://mersz.hu/hegyi-torok-berendezkedes-magyarorszagon//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
