MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Válts MeRSZ+ -ra!

Pethő Menyhért

Mezőgazdasági növények élettana


A gyökerek „aktív” vízfelvétele

Ha a gyökeret a vízfelvétel passzív szervének tekintjük, s az ozmométer analógiájából indulunk ki, a vízfelvétel során a gyökér szöveteiben a sejtnedv rövid idő után felhígul, a talaj és a gyökér vízpotenciálja közötti különbség megszűnik. Miután azonban a nedves talaj és a száraz légtér vízpotenciálja közötti különbség igen nagy (esetenként 1000 bar), a növény pedig hidat képez a talaj és a légtér között, e nagy vízpotenciál-különbség a növény közbeékelődése révén kiegyenlítődésre törekszik, a talaj-növény-atmoszféra rendszerben egy állandó vízpotenciál-különbség alakul ki. A legnagyobb vízpotenciál-különbség a hajtás és a környező légtér között van. Ennek kiegyenlítése folyamatos, hiszen a légtér csak ritkán telítődik párával. A hajtás tehát a környező légtérbe vizet ad le, vízpotenciálja ezáltal süllyed, s a növényi testben vízpotenciál-gradiens alakul ki. Ez tartja fenn a gyökér megfelelő vízpotenciálját, a folyamatos vízfelvételt mindaddig, amíg a talaj megfelelő vízkészlettel rendelkezik. Ez tehát az az erő, ami normális körülmények között a növényi testben a vízáramot fenntartja. A felső levelek vízpotenciálja negatívabb, hiszen a felső légrétegek párában szegényebbek, míg az állomány belsejében a relatív páratartalom nagyobb, a levegő vízpotenciálja kevésbé negatív. Ha a növényt zárt légtérbe helyezzük, egy idő után a légtér telítődik párával, a légtér és a növény közötti vízpotenciál-különbség kiegyenlítődik (101. ábra). Ilyen körülmények között a növények is telítettek lesznek vízzel, s a fölösleges vizet folyékony halmazállapotban hidatódáikon keresztül adják le. E jelenséget guttációnak nevezzük (102. ábra).

Mezőgazdasági növények élettana

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 05 9831 6

A viszonylag bőséges külföldi és szegényes hazai növényélettani tankönyvek, kézikönyvek mellett alig találkozunk a szántóföldi növénytermesztés és kertészet elméleti megalapozását szolgáló növényélettani munkákkal.

Ezt a hiányt pótolta a jelen munka 1984-es kiadása. A három évtizedes egyetemi oktatói tapasztalatokkal kialakított tematika hangsúlyozottan foglalkozott a termesztett növények szervesanyag-termelésének növényélettani alapjaival.

Az új tudományos eredmények alapján átdolgozott mű hangsúlyos része az anyagcsere-élettan, a bioreguláció, a stresszfiziológia, valamint a termésképzés élettana. A kézikönyv hasznos segítséget nyújt a növényélettan hazai felsőoktatásában, ugyanúgy hasznosíthatják a korábban végzett szakemberek is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/petho-mezogazdasagi-novenyek-elettana//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kedvenceimhez adás

A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
vagy lépj be a meglévővel!

Személyes mappák
Mappába rendezés

A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Személyes mappák
Kivonatszerkesztés

Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Kivonatkészítés
Folyamatos görgetés

Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Folyamatos görgetés
Kivonat
fullscreenclose
printsave