Auer Ádám (szerk.)

Közszerződési jogi koncepciók

Tanulmányok a közszerződések köréből


A megkerülhetetlen (rossz) kérdés: a jogválasztás kérdése

A közigazgatás szerződéseinek jogági elhelyezése azóta érzékeny pontja a diskurzusnak, mióta a közigazgatás szerződéseket köt, illetve mióta az általa kötött szerződések újabb és újabb területeken jelennek meg. Könyvtárnyi (ehelyütt nem ismétlendő) szakirodalma van annak, hogy miért indokolt a magánjogban vagy a közjogban elhelyezni ezeket a szerződéseket, és a szerzők számos érvet sorakoztatnak fel a másik tábor indokainak a megkérdőjelezésére. A civiljog versus közjog vitában a választóvonal leginkább ott húzódik, hogy melyik jogág képes leginkább megvédeni a szerződő felek érdekeit. A civiljogászok a közigazgatással szerződő fél érdekeire helyezik a hangsúlyt, és azzal érvelnek, hogy a magánjog érdek-kiegyensúlyozó funkciója és eszközrendszere alkalmas arra, hogy a fegyveregyenlőséget biztosítsa a szerződő feleknek, hiszen az államban nem lehet megbízni, a közigazgatással szemben álló mindig kiszolgáltatottabb, a polgári jog klasszikus garanciarendszere és a jogvita esetén a polgári per alkalmas arra, hogy kiegyensúlyozza a felek között megbillenő mérleget. Ezt az álláspontot elsősorban az ordoliberális elveket követő német jogdogmatika és az ahhoz számtalan szállal kötődő magyar polgári jogi dogmatikai is képviseli. Ezen álláspont szerint a közigazgatás szerződései felett gyakorolt magánjogi kontroll biztosítja, hogy az állam ne uralja a piacot, ne élhessen vissza a helyzetével. A civiljogi megközelítés rendelkezik egy csaknem behozhatatlannak tűnő érvvel: a szerződési jog római jog óta kimunkált, szofisztikált megoldásai szinte mindenre megoldást kínálnak, vagy kínáltak eleddig. Joggal hivatkozhatnak a hívei arra, hogy nincs még egy olyan jogintézmény, amely csaknem kétezer év alatt olyan kifinomult, az elmélet és a gyakorlat által is alakított gyémánt lenne, mint a szerződési jog. Miért lenne tehát szükség egy új, hasonló funkciójú megoldásra? A szerződési jog valóban a civiljog egyik gyönyörűen csiszolt gyémántja. Azonban ahogyan a gyémántcsiszolásban is számos technika és minta van, a polgári jog is többféle szerződési konstrukciót kínál a felhasználóknak.

Közszerződési jogi koncepciók

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 849 2

A közszerződések újabb és újabb jelenségei töretlenül növekednek, a különböző megállapodások, köz- és magánjogi vegyes elemekkel átszőtt szerződések és azok egyedi változatai is egyre elterjedtebbek. E témakör hazai tudományos feldolgozása olyan ponthoz érkezett, ahol az egyes jogági szakterületek felvetettek problémákat, kidolgoztak álláspontokat, így egy olyan fórum életre hívása tűnik indokoltnak, amely alkalmas ezen eredmények megvitatására, közös álláspontok kialakítására.

A tanulmánykötet két részből áll. Az első részben koncepcionális, dogmatikai és átfogóbb kérdéseket tárgyaló, míg a kötet második részében egy-egy speciális problémát elemző írások kaptak helyet. A vitában mindkét iránynak helye van. Ki kell jelölni egy dogmatikai, egységes értelmezési keretet, amely iránytűként szolgál a szakágazati megoldásokhoz. A közszerződések témaköre túllépett azon a szinten, hogy egységesen kezelhető területként feldolgozható legyen. A közpolitikai és gazdasági környezet, a szakjogági tradíciók és jogi paradigmák több utat jelölnek ki a téma tárgyalásának, így helye lehet a koncepcióalkotást követően annak, hogy egyes jogintézmények szintjén történjen meg a problémák feltérképezése és megoldása. A helyzet azonban nem statikus, mert a technológiai fejlődés (például okos szerződés) olyan nyomást helyez az állami jogalkotókra, mely a hathatós megoldást egy viszonylag szűk határidő alatt követeli meg. Az adekvát jogi válasz hiánya ugyanis versenyhátrányt, nemzetgazdasági visszaesést jelenthet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/auer-kozszerzodesi-jogi-koncepciok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave