Auer Ádám (szerk.)

Közszerződési jogi koncepciók

Tanulmányok a közszerződések köréből


A közigazgatási jog hatálya alá tartozó szerződések

A tételesjog által közigazgatási szerződésnek tekintett szerződéstípusok közül az általános közigazgatási rendtartásban (Ákr.) szabályozott hatósági szerződés1 az, amely talán a legtöbb vitát váltja ki, és leginkább táptalaját jelenti a polgári jogászok ellenérzéseinek. Kétségtelen, hogy a legújabb jogfejlődés eredményeként létrejött közigazgatási szerződés a hatósági szerződés, amely közhatalmi aktust helyettesít, és olyan közigazgatási cselekvésre vonatkozik, ahol a szerződő közigazgatási szerv akár közhatalmi jogkörében eljárva egyoldalú aktust is kibocsáthatna, de a végrehajtandó közfeladat eredményesebben hajtható végre szerződéses konstrukcióban. Azokban az esetekben, amikor a jogszabály megengedi (esetleg kötelezővé teszi) a közigazgatás olyan hatósági szerződést köt, amellyel úgy érhet el többet egy egyoldalú kötelező aktusnál, hogy az nem csupán számára, hanem az ügyfél számára is kedvezőbb. A mögöttes közhatalmi jogkör miatt a polgári jogászok nem is tekintik ezt valódi szerződésnek, mert a közhatalmi jogkör mindig erősebb pozíciót biztosít a közigazgatási szervnek. Ugyanakkor nem igaz, hogy ebben ne lenne a másik félnek mozgástere: dönthet úgy, hogy nem megy bele a szerződéses konstrukcióba, és a vállalt kötelezettségeiben is van választása. De abban mindenképpen igaza van a hatósági szerződés kritikusainak, hogy ez nem a piaci viszonyok logikáját tükrözi, talán célszerűbb lenne ezt nem szerződésnek, hanem például hatósági megállapodásnak nevezni és élesebben elkülöníteni a többi szerződéstől, mivel ez az egyetlen olyan szerződésünk, melynek a célja a közhatalom gyakorlása. De éppen ez a szerződés mutatja meg, hogy a közigazgatás a szerződésre mint speciális feladat-végrehajtási eszközre, technikára tekint.

Közszerződési jogi koncepciók

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 849 2

A közszerződések újabb és újabb jelenségei töretlenül növekednek, a különböző megállapodások, köz- és magánjogi vegyes elemekkel átszőtt szerződések és azok egyedi változatai is egyre elterjedtebbek. E témakör hazai tudományos feldolgozása olyan ponthoz érkezett, ahol az egyes jogági szakterületek felvetettek problémákat, kidolgoztak álláspontokat, így egy olyan fórum életre hívása tűnik indokoltnak, amely alkalmas ezen eredmények megvitatására, közös álláspontok kialakítására.

A tanulmánykötet két részből áll. Az első részben koncepcionális, dogmatikai és átfogóbb kérdéseket tárgyaló, míg a kötet második részében egy-egy speciális problémát elemző írások kaptak helyet. A vitában mindkét iránynak helye van. Ki kell jelölni egy dogmatikai, egységes értelmezési keretet, amely iránytűként szolgál a szakágazati megoldásokhoz. A közszerződések témaköre túllépett azon a szinten, hogy egységesen kezelhető területként feldolgozható legyen. A közpolitikai és gazdasági környezet, a szakjogági tradíciók és jogi paradigmák több utat jelölnek ki a téma tárgyalásának, így helye lehet a koncepcióalkotást követően annak, hogy egyes jogintézmények szintjén történjen meg a problémák feltérképezése és megoldása. A helyzet azonban nem statikus, mert a technológiai fejlődés (például okos szerződés) olyan nyomást helyez az állami jogalkotókra, mely a hathatós megoldást egy viszonylag szűk határidő alatt követeli meg. Az adekvát jogi válasz hiánya ugyanis versenyhátrányt, nemzetgazdasági visszaesést jelenthet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/auer-kozszerzodesi-jogi-koncepciok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave