A fentiekben összefoglaltuk a polgári jog érvénytelenség jellemzőit. Témánk szempontjából érdemes röviden kitérni arra, hogy a közszerződések tekintetében a közjog, közigazgatási jog az érvénytelenséget milyen értelemben használja, mi a tartalma, és találunk-e közös pontokat a polgári jogi érvénytelenséggel összehasonlítva. A közjogi szakirodalom alapján megkülönböztethetünk normatív és egyedi aktusokat.1 A normatív aktusok érvényességén Jakab András szerint „annak »bizonyos súlyos hibáktól mentes létezését« értjük”.2 A normatív aktus érvényességének két feltétele van: a létezése és a súlyos hibáktól való mentessége. Utóbbi érdemel kiemelést, melyben az érvényességi kellékeknek való megfelelés jelenti a súlyos hibától való mentességet, mely lehet tartalmi vagy formai.3 Előbbi azt jelenti, hogy az aktus tartalmilag nem áll összhangban a jogforrási hierarchiában felette álló normatív aktus tartalmával, utóbbi pedig azt, hogy nem megfelelő szerv bocsátotta ki, vagy a jogalkotási eljárásban, vagy a kihirdetési eljárásban történt jogszabálysértés.4 A normatív aktus vagy érvényes, vagy nem.5 Az egyedi aktusokkal kapcsolatban a szakirodalom megfogalmazza azt a követelményt, hogy hibátlannak kell lenniük, azaz csak a hibátlan aktus alkalmas arra, hogy kiváltsa a címzett jogi helyzetében azt a változást, amiért kibocsátották. Patyi András kiemeli, hogy akkor lesz hibátlan az aktus, ha mind a törvényességi, mind az alkalmassági (célszerűségi) követelményeknek megfelel, és bármelyik elem hiánya hibás aktust eredményez.6 A törvényességi követelmények kapcsán ki kell emeljük, hogy az eljárási követelmények esetén tolerancia érvényesül, azaz van olyan jogsértés, amely nem eredményezi az aktus hibáját.7 Ha az aktus hibája lényeges, akkor érvénytelen lesz, ami azt jelenti, hogy nem alkalmas jogi következmények kiváltására. Az érvénytelen aktusok vagy semmis aktusok, vagy pedig olyan aktusok, amelyeknek az érvénytelensége orvosolható.8 A semmis aktus két típusú lehet: nem létező aktus vagy megsemmisítendő aktus. Utóbbi esetben mindaddig nem tekinthető egy közigazgatási aktus érvénytelennek, amíg az arra jogosult szerv nem semmisíti meg.9 Az 1/2019. Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozat a közigazgatási döntés semmisségéről kimondja, hogy a polgári jogi semmisség anyagi jogi kategória, és a közigazgatási eljárási jogban a semmisség eljárásjogi jogfogalom, amely a hatósági döntésekhez kapcsolódik (3.2. pont).