A Ptk. 6:95. §-a szerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása. A Ptk. ezen szabályának arra vonatkozó értelmezése, hogy mi történik akkor, ha a szerződés polgári jogi kógens normába ütközik, egyértelmű. Nem ilyen egyszerű a helyzet azonban akkor, ha más jogszabály rendelkezéseibe ütközik a szerződés. A Ptk. tilos szerződésekre alkalmazandó szabályának megalkotása során a jogalkotó a II. világháború előtti bírói gyakorlatra támaszkodott.1 A Ptk. alapján a más jogszabályba ütköző szerződéses rendelkezés vizsgálatánál az alábbiakat kell figyelembe venni. 1) a norma diszpozitív vagy kógens rendelkezésbe ütközik, mely esetben nyilvánvalóan csak a kógens szabály sérelme eredményezi a semmisséget. 2) A továbbiakban a szankciót kell vizsgálni. 2a) Több törvény rendelkezik arról, hogy valamely normasértés semmisséget eredményez: például az alább majd elemzés tárgyát képező közbeszerzési törvény, vagy a részvények forgalomba hozatalára vonatkozó tőkepiaci szabályok,2 vagy a nemzeti vagyon értékesítésekor a tulajdonjog átruházására irányadó jogszabályok megsértése.3 2b) Más a helyzet akkor, ha a norma nem tartalmazza az előbbi kitételt, és tartalmaz más jogkövetkezményt a jogsértéshez. A Ptk. szerint ezekben az esetekben a szerződés akkor is semmis, ha – a más jogkövetkemény alkalmazása mellett – a jogszabály célja kifejezetten a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása. A Ptk. indokolása szerint ezeket az eseteket az adott norma célja szerinti értelmezéssel lehet megoldani. Vizsgálni kell a norma célját, vagyis azt, hogy az adott tilalom megszegése esetére a jogalkotó célja a szerződés célzott joghatásának a megvonása.4 Olyan tilalom, mely nem ezt célozza, nem eredményezheti a szerződés semmisségét. Utóbbira példák azok az előírások, melyek csak az egyik szerződő félre vonatkozóan tartalmaznak valamilyen közigazgatási feltételt (például vállalkozói igazolvány).5