A tanulmány kísérletet tett arra, hogy a közszerződések témakörén belül olyan jogintézményt mutasson be, amely alkalmas a közjogi, közigazgatási jogi és a magánjogi célok elérésére és a közszerződések témakörén belül egy közös gondolkodás elindítására. A szerződés érvénytelenségével a jogrendszer több érdeket is védelemben részesít. Egyrészt a közérdek védelmét (például a tilos szerződés esetén), a gyengébb fél védelmét (például a fogyasztóvédelmi, uzsorás szerződések esetén) vagy a magánjogi szinallagma védelmét (például feltűnő értékaránytalanság, megtévesztés esetén). Az egyes védendő érdekek nem határolhatóak el mereven egymástól, hanem több-kevesebb átfedésben vannak, függően az adott érvénytelenségi októl.1 A közszerződések szabályozásának egyik kérdése, hogy a közérdek védelmét a magánjog tudja-e biztosítani. A szerződés érvénytelensége kapcsán a tilos szerződés érvénytelenségi ok alkalmazása álláspontunk szerint alkalmas erre a feladatra. A tilos szerződés esetén megfogalmazhatóak olyan érvénytelenségi okok (jogszabályban), amelyek be nem tartása a szerződést érvénytelenné, a közjogi egyedi aktust hibássá, semmissé teszi. A jogalkotó és a szabályozási célhoz kötődő akarat kérdése az, hogy ez milyen eszközökkel, vagy ha a tanulmányban bemutatott modelleket vesszük alapul, akkor melyik modellben épül fel. A létrejött szerződés érvénytelenségét eredményezheti valamely feltétel be nem tartása, ha ez expressis verbis kifejezésre jut az ágazati szabályozásban. Ha mérlegelési elem is a szabályozás részét képezi, akkor lehet nevesített jogsértéseket is polgári jogi semmisséggel súlytani. Megadható a mérlegelés a bíróság számára is, és ebben az esetben a jogi szabályozás hiátusát a bírói mérlegelés helyettesítheti, ha a szabályozási céllal nem összeegyeztethetőnek minősül egy-egy szerződéses megoldás. A tilos szerződés modelljei erre széles körben adnak lehetőséget, és egy közszerződési jogi szabályozás esetén a szerződés semmisségének alkalmazásával a közérdek védelme is biztosítható.