Berta Renáta, Adamcsik Orsolya, Galambos Ildikó, Kovács Nikoletta, Maász Gábor, Zrínyi Zita, Tombácz Etelka

Mit is iszunk?

Mikroműanyag-problémák, jelenlegi helyzet


Kommunális szennyvizek

A szennyvíztisztító telepekről ismert, hogy hozzájárulnak az édesvízi és a szárazföldi környezet mikroműanyag- (MP) szennyezéséhez, ám az iszapokban a MP előfordulási gyakoriságáról kevés kutatást végeznek. Ebben a tanulmányban [94] a szerzők célja (i) irodalmi áttekintés az iszapban levő szennyezőanyagok számának és mértékének felméréséről világszerte, (ii) ezen anyagok izolálására és azonosítására használt extrakciós és analitikai technikák meghatározása, és (iii) az iszap ártalmatlanításának és újrafelhasználásának eredményeként a környezetbe került mikroműanyagok sorsának és transzportjának felmérése. Ez a tanulmány rávilágít az iszapok MP-szennyezettségének időbeli és térbeli különbségeire, a talajban alkalmazott biológiai szilárd anyagokkal való kapcsolatára, valamint az emberi és ökológiai egészségre gyakorolt kockázatra. 12 ország (Olaszország, Németország, Finnország, Svédország, Kanada, Írország, Kína, USA, Korea, Skócia, Norvégia és Hollandia) adatait ismertetik. Az iszapban a MP-részecskék mennyiségét a tömegre vonatkoztatott részecskeszámban adják meg. A részecskeszámok jelentősen eltérnek. Például Hollandiában a legalacsonyabb a MP-részecskeszám: 0,45 ± 0,2 db/g száraz iszap, míg Olaszországban a legnagyobb a részecskeszám: 113 ± 57 db/g.

Mit is iszunk?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 850 8

A műanyagok mesterségesen előállított, szintetizált termékek, a múlt században elindított ipari gyártásuk volumene és sokfélesége rohamosan – az ezredfordulón megkétszerezett globális évi terméssel – növekszik. A műanyagtermékek mára már nélkülözhetetlenek a mindennapi életünkben, azonban természetidegen anyagok, a sokféle műanyagtermék több mint száz éve, nagyrészt hulladékként halmozódik a Földön.

A környezetben szétszóródott műanyagdarabok főleg a mechanikai erők és az UV sugárzás hatására aprózódnak, idővel mikro- (5 mm alatti) és még kisebb, nanoműanyag- (1 µm alatti) szemcsékké alakulnak. A levegőben, a vizekben és a talajokon szétszóródnak, beléegezve, lenyelve bekerülnek a táplálékláncba, és a szervezetben mindenhová behatolnak.

A könyv hat fő fejezetében bemutatjuk a mikroműanyagok fontosabb tulajdonságait, tárgyaljuk előfordulásukat különböző típusú vizkben (felszíni víz, ivóvíz – palackozott, illetve csapvíz, és nem ivóvíz – ipari vizek és szennyvíz), ismertetjük a mikro-/nanoműanyagok egészségügyi hatásait, a törvényi szabályozásukat (EU és magyar), a kimutatási lehetőségeket, az analitikai módszereket és végül a mikroszennyező- és mikroműanyag-mentes vízelőállítási technikákat különböző nyersvizek esetén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mit-is-iszunk//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave