Gárdos-Orosz Fruzsina

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után


Az „alkotmányos hagyomány” szerepe az Alaptörvény identitásában

Az Alkotmánybíróság értelmezési gyakorlatát elsősorban az Alaptörvény szövege alakítja. A 2012. január 1-jén hatályba lépett új Alaptörvény 2022-ben hatályos állapota számos helyen utal az alkotmányos hagyományokra; az értelmezési alapelvek esetében is láthattuk ezt. Magyarországon az Alkotmánybíróság 1990. január 1-jei megalakulását követően az Alkotmánybíróság által kialakított, illetve külföldi és nemzetközi gyakorlatokból átvett legfontosabb mércéje az ún. szükségesség-arányosság teszt volt, amellyel az AB folyamatosan vizsgálta a jogkorlátozások alkotmányosságát, többé-kevésbé a német Bundesverfassungsgericht joggyakorlatának mintájára. Ezt a megközelítést az Alaptörvény kodifikálta az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében.1 Az alkotmányértelmezésre vonatkozó másik fontos általános szabályt azonban az Alaptörvény R) cikkének (3) bekezdése jelenti, miszerint az Alaptörvény rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy többek között összhangban legyen a Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival. Ugyanezen cikk (4) bekezdése kimondja, hogy „Magyarország alkotmányos identitásának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”.2

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 865 2

Magyarországon a demokratikus rendszerváltás óta működő Alkotmánybíróság a 2011. évi Alaptörvény szövege szerint is a jogállami berendezkedés őre.

Az elmúlt években az alkotmányozó hatalom és a jogalkotó azonban gyakran változtatta az alkotmánybíráskodásra vonatkozó szabályokat. Mind ezzel, mind az ebben a szabályozási környezetben működő Alkotmánybíróság döntéseivel kapcsolatban alapvető szakmai kritikák fogalmazhatók meg. A könyv azt mutatja be, hogyan alakult át az alkotmányos környezet, milyen nehézségekkel szembesült az Alkotmánybíróság és hogyan oldotta meg a rá bízott feladatot 2010 óta. A könyv amellett érvel, hogy Magyarországon az intézmény klasszikus jogi funkciója alapvetően változott meg az Alaptörvény rendszerében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gardos-orosz-az-alkotmanybiraskodas-atalakulasa-magyarorszagon-2010-utan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave