Az elmúlt években a szakirodalom sokat foglalkozott az alkotmányjogi panasz jogintézményével a gyakorlati tudnivalók és az elméleti háttér szintjén egyaránt, sőt összehasonlító vizsgálatok is megjelentek a témában. Mindezek alapján mégis nehéz megítélni, hogy a rendes bírósági jogvédelmen túl milyen jellegű és hatékonyságú jogorvoslatot biztosít az alkotmányjogi panasz. A jogszabály megkülönbözteti persze a bírói döntéssel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszokat aszerint, hogy az indítványozónak merült-e fel kifogása az ügyében alkalmazott jogszabály alkotmányosságával szemben, vagy magával a bírósági döntési folyamattal, az eljárással vagy a jogértelmezéssel kapcsolatban. Mégis közös pont, hogy az alkotmányjogi panasz eljárásban az indítványozó a rendes bírósági döntés megsemmisítését kéri. Sikeres panasz esetén az eljárás eredménye a bírósági határozat megsemmisítése lesz. Az alkotmányjogi panasz jogintézménye tehát egyedülálló abból a szempontból, hogy a bírósági döntés megsemmisítéséhez vezet, mégsem minősül teljesen egyedi döntésnek, mert az újabb, ám az Alkotmánybíróság által is megerősített felfogások szerint az alkotmánybírósági határozat és végzés rendelkező része mellett annak indokolása is erga omnes hatályú.