Gárdos-Orosz Fruzsina

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után


Alkotmánybíráskodás, alkotmánybíróság és a 21. század intézményi kihívásai Európában

Bár az Egyesült Államokban az alkotmányossági felülvizsgálatnak nagy hagyománya volt már a híres, 1803-ban született Marbury v. Madison ügy1 óta, Európában és később szerte a világban csak a második világháborút követően terjedt el, hogy az államok alkotmánybíróságokat hozzanak létre, annak érdekében, hogy kikényszerítsék és ellenőrizzék az alkotmányuk érvényesülését.2 Az alkotmánybíróságokat legtöbbször maguk az alkotmányok létesítették, és egyben meg is határozták azokat a hatásköröket, amelyek gyakorlására az alkotmány érvényesülésének ellenőrzése – és esetleg kikényszerítése során – az alkotmánybíróság felhatalmazást kap.

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 865 2

Magyarországon a demokratikus rendszerváltás óta működő Alkotmánybíróság a 2011. évi Alaptörvény szövege szerint is a jogállami berendezkedés őre.

Az elmúlt években az alkotmányozó hatalom és a jogalkotó azonban gyakran változtatta az alkotmánybíráskodásra vonatkozó szabályokat. Mind ezzel, mind az ebben a szabályozási környezetben működő Alkotmánybíróság döntéseivel kapcsolatban alapvető szakmai kritikák fogalmazhatók meg. A könyv azt mutatja be, hogyan alakult át az alkotmányos környezet, milyen nehézségekkel szembesült az Alkotmánybíróság és hogyan oldotta meg a rá bízott feladatot 2010 óta. A könyv amellett érvel, hogy Magyarországon az intézmény klasszikus jogi funkciója alapvetően változott meg az Alaptörvény rendszerében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gardos-orosz-az-alkotmanybiraskodas-atalakulasa-magyarorszagon-2010-utan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave