Gárdos-Orosz Fruzsina

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után


Részösszegzés

Ződi Zsolt és Lőrincz Viktor kollégáimmal arra vállalkoztunk, hogy megvizsgáljuk, hogyan volna mérhető jogrendszerünkben az alkotmányjogi panasz jelentősége. Az alkotmányjogi panaszok közül különösen az Abtv. 27. §-a szerinti panaszt vizsgáltuk, mert álláspontunk szerint a rendes bíróságok és az Alkotmánybíróság kapcsolatrendszerében ez a panasz hozta a legnagyobb változást. Mindemellett az adatok tükrében elemeztük az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti panaszeljárás újabb tapasztalatait is, hiszen a két panasz alapvető módon kapcsolódik egymáshoz, és a jogalkotó ezért is biztosította közöttük az átjárhatóságot. Viszonylag csekély azoknak az eseteknek a száma, amelyekben a jogvédelem az alkotmányjogi panasz eljáráson keresztül valósul meg. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a jogvédelem nem valósul meg, viszont a számok azt mutatják, hogy az egyéni jogvédelem szempontjából nem az alkotmányjogi panasz az, ami volumenét tekintve fontos szerepet játszik. Az adatok alapján arra a következtetésre juthatunk, amely inkább azt hangsúlyozza, hogy az objektív jogrend védelme szempontjából lehet nagyobb jelentősége az alkotmányjogi panasznak, de a mindennapi munkát a rendes bíróságok, az alkotmányos jogok és érdekek védelme terén pedig a közigazgatás végzi.

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 865 2

Magyarországon a demokratikus rendszerváltás óta működő Alkotmánybíróság a 2011. évi Alaptörvény szövege szerint is a jogállami berendezkedés őre.

Az elmúlt években az alkotmányozó hatalom és a jogalkotó azonban gyakran változtatta az alkotmánybíráskodásra vonatkozó szabályokat. Mind ezzel, mind az ebben a szabályozási környezetben működő Alkotmánybíróság döntéseivel kapcsolatban alapvető szakmai kritikák fogalmazhatók meg. A könyv azt mutatja be, hogyan alakult át az alkotmányos környezet, milyen nehézségekkel szembesült az Alkotmánybíróság és hogyan oldotta meg a rá bízott feladatot 2010 óta. A könyv amellett érvel, hogy Magyarországon az intézmény klasszikus jogi funkciója alapvetően változott meg az Alaptörvény rendszerében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gardos-orosz-az-alkotmanybiraskodas-atalakulasa-magyarorszagon-2010-utan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave