Gárdos-Orosz Fruzsina

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után


A kiindulópont – a jogi konstrukció célja

Az alkotmányjogban a francia forradalommal elinduló jogfejlődést követően állami és nemzetközi szinten egyaránt megfogalmazódott, hogy az alapvető emberi jogok védelme az állam elsődleges célja.1 Az alapjogvédelem eleinte csak deklaráció volt, később megjelentek az alanyi jogok, az alkotmányból levezethető és a tételes jogban részletesebben is megfogalmazott jogosultságok. E jogok alanya az állam kikényszerítő mechanizmusainak révén megakadályozhatja, hogy az állam beavatkozzon a magánjogi jogviszonyokba. Ezt nevezzük az állam negatív, tartózkodási kötelezettségének, a szabadságjogok védelmének.

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 865 2

Magyarországon a demokratikus rendszerváltás óta működő Alkotmánybíróság a 2011. évi Alaptörvény szövege szerint is a jogállami berendezkedés őre.

Az elmúlt években az alkotmányozó hatalom és a jogalkotó azonban gyakran változtatta az alkotmánybíráskodásra vonatkozó szabályokat. Mind ezzel, mind az ebben a szabályozási környezetben működő Alkotmánybíróság döntéseivel kapcsolatban alapvető szakmai kritikák fogalmazhatók meg. A könyv azt mutatja be, hogyan alakult át az alkotmányos környezet, milyen nehézségekkel szembesült az Alkotmánybíróság és hogyan oldotta meg a rá bízott feladatot 2010 óta. A könyv amellett érvel, hogy Magyarországon az intézmény klasszikus jogi funkciója alapvetően változott meg az Alaptörvény rendszerében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gardos-orosz-az-alkotmanybiraskodas-atalakulasa-magyarorszagon-2010-utan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave