Gárdos-Orosz Fruzsina

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után


Sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága1

Az Alkotmánybíróság a gazdasági-pénzügyi kérdésekkel foglalkozó sajtótermékek által megjelentetett, Magyarország gazdasági-pénzügyi életével szoros kapcsolatban álló közügyről szóló cikk kapcsán foglalkozott a piacbefolyásolás tilalmának az Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezésével a már említett 3/2015. (II. 2.) AB határozatban. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a sajtószabadság kitüntetett helyet foglal el az alapjogok között, mivel a sajtó nélkülözhetetlen eszköze a véleménynyilvánításnak, a véleményformálásnak és a véleményalkotásnak. Ennek következtében a sajtószabadság kiemelkedően fontos alapjogi kérdés, így figyelemmel kell lenni korlátozásának alkotmányos szempontjaira. Ebben az ügyben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a jogellenes piacbefolyásolás tilalma az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésének körébe tartozó olyan alkotmányos érték, amelynek védelme érdekében a sajtószabadság korlátozása szükséges lehet, ugyanakkor a korlátozás arányosságának mérlegelésekor szintén figyelembe kell venni az alkotmányos szempontokat. Megállapította, hogy mivel a sajtó elsőrendű alkotmányos feladata a tények, összefüggések feltárása és nyilvánosságra hozatala, ennek érvényesülése érdekében a piacbefolyásolás tilalmát nem szabad kiterjesztően értelmezni.2

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 865 2

Magyarországon a demokratikus rendszerváltás óta működő Alkotmánybíróság a 2011. évi Alaptörvény szövege szerint is a jogállami berendezkedés őre.

Az elmúlt években az alkotmányozó hatalom és a jogalkotó azonban gyakran változtatta az alkotmánybíráskodásra vonatkozó szabályokat. Mind ezzel, mind az ebben a szabályozási környezetben működő Alkotmánybíróság döntéseivel kapcsolatban alapvető szakmai kritikák fogalmazhatók meg. A könyv azt mutatja be, hogyan alakult át az alkotmányos környezet, milyen nehézségekkel szembesült az Alkotmánybíróság és hogyan oldotta meg a rá bízott feladatot 2010 óta. A könyv amellett érvel, hogy Magyarországon az intézmény klasszikus jogi funkciója alapvetően változott meg az Alaptörvény rendszerében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gardos-orosz-az-alkotmanybiraskodas-atalakulasa-magyarorszagon-2010-utan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave