A legnagyobb vitát azért az ún. rendőr képmás ügy váltotta ki, mert ebben az esetben az Alkotmánybíróság jogértelmezése nagymértékben ellentétes volt a korábban már rögzült polgári jogi dogmatikával, a testület a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatban alkotmányossági szempontok alapján felülírta a rendes bíróság következetes gyakorlatát. Ezenkívül az Alkotmánybíróság amellett, hogy fenntartotta az általános személyiségi jogra vonatkozó korábbi gyakorlatát, a rendőrökről készült képek engedély nélküli nyilvánosságra hozatalának korlátját nem a korábbi gyakorlata alapján, hanem az emberi méltóság korlátozhatatlan aspektusaként határozta meg.2 Kérdés, hogy a hatáskör ilyen értelmezése összhangban volt-e a 8/2014. (III. 20.) AB határozatban foglaltakkal, nem ment-e túl a horizontális hatállyal kapcsolatban ott megfogalmazottakon. Ebben a 2014-es határozatban már markánsabban jelent meg az Alaptörvény 28. cikke, és ennek alapján döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy az alapjogok közötti mérlegelés szempontjait is felülvizsgálhatja.3A szakirodalom nem egységes abban, hogy ezt a fajta beavatkozást elfogadhatónak tartja-e; sokan üdvözölték az Alkotmánybíróság határozatát, és nem látták aggályosnak kompetenciaértelmezését, míg mások szerencsésebbnek tartottak volna egy másfajta értelmezést.4