Gárdos-Orosz Fruzsina

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után


A devizahiteles ügyek

A 34/2014. (III. 20.) AB határozat új mércéket vezetett be, amelyeket érdemes röviden áttekintenünk, mert jól illusztrálják a dogmatikai elmozdulás nagyságát és jellegét. Látszólag annyi történt, hogy a Kúria meghatározta, hogy a Ptk. követelményének fogyasztói kölcsönszerződések esetén mikor felel meg a kamat, a költség és a díj egyoldalú módosítására vonatkozó kikötés. Ennek alapján alkotta meg a jogalkotó a részben magáról a kötelező jogértelmezésről, részben pedig az eljárási következményekről szóló devizahiteles törvényt. Az Alkotmánybíróság pedig megállapította, hogy ez az értelmezés a norma alkotmányos tartalma, az ezzel ellentétes értelmezés pedig ellentétes az Alaptörvénnyel.

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 865 2

Magyarországon a demokratikus rendszerváltás óta működő Alkotmánybíróság a 2011. évi Alaptörvény szövege szerint is a jogállami berendezkedés őre.

Az elmúlt években az alkotmányozó hatalom és a jogalkotó azonban gyakran változtatta az alkotmánybíráskodásra vonatkozó szabályokat. Mind ezzel, mind az ebben a szabályozási környezetben működő Alkotmánybíróság döntéseivel kapcsolatban alapvető szakmai kritikák fogalmazhatók meg. A könyv azt mutatja be, hogyan alakult át az alkotmányos környezet, milyen nehézségekkel szembesült az Alkotmánybíróság és hogyan oldotta meg a rá bízott feladatot 2010 óta. A könyv amellett érvel, hogy Magyarországon az intézmény klasszikus jogi funkciója alapvetően változott meg az Alaptörvény rendszerében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gardos-orosz-az-alkotmanybiraskodas-atalakulasa-magyarorszagon-2010-utan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave