Franciaországgal, Nagy-Britanniával vagy Németországgal ellentétben Magyarországot nem sújtotta terrortámadás az elmúlt bő egy évtizedben. Ennek eredménye talán, hogy csak két olyan rendes bírósági határozatról lehet beszámolni, amelyben kifejezetten ilyen tárgyú döntés született, és amely befolyásolta az alkotmányos rendszer és az alkotmányvédelem alakulását. Az első ügy gyökerei 2007–2009-re nyúlnak vissza, amikor a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg elnevezésű szélsőjobboldali csoport több erőszakos cselekményt követett el politikusok és más közszereplők, valamint roma és zsidó közösségek ellen. A rendes bíróság előtt folyó per 2011 óta húzódott, de az ügy feltárása során nyilvánvalóvá vált, hogy a csoportnak semmilyen kötődése sincs nemzetközi terrorszervezetekhez. A másik eset Ahmed H. peres ügye volt, akit terrorizmus vádjával vontak eljárás alá. Mindez a migrációs válság tetőzésével egy időben történt, ezért heves kritikát váltott ki az ügy a hazai és a nemzetközi sajtóban is, mivel a vád egyszerűen az volt, hogy a szíriai származású elkövető 2015 szeptemberében a magyar–szerb határon a határátlépésre várakozás közben erőszak elkövetésére hívott fel, és aztán csatlakozott a rendbontókhoz.