2018-ban Szente Zoltánnal készítettünk egy felmérést, amelyben tíz európai ország (Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Németország, Lengyelország, Magyarország, Görögország, Nagy-Britannia, Horvátország) alkotmánybíróságának működését tanulmányoztuk az adott ország alkotmányjogász kutatóinak közreműködésével, külön figyelemmel arra, hogy a vizsgált alkotmánybírósági határozatok milyen alkotmányos környezetben születtek, azaz a pénzügyi válság éveit követően milyen főbb alkotmányos változások jellemezték az időszakot. Módszertani problémaként fogalmazódott meg, hogy vajon a különböző európai országok esetében lehetséges-e egyáltalán olyan vizsgálati szempontokat találni, amelyek lehetővé teszik az összehasonlítást. Az eltérő alkotmányos berendezkedéseken kívül ugyanis különböző alkotmányossági kérdések merültek fel az egyes államok alkotmánybírósági gyakorlatában. Az EJEB és az EUB gyakorlata ugyan meghatározó a legtöbb európai bíróság működésére nézve, de ezeknek az intézményeknek elsősorban nem a jogszabályok felülvizsgálata a feladata. Mégis, a nehézségekkel szembenézve és azokkal számot vetve igyekeztünk összehasonlítani ezeknek a bíróságoknak a működését és a joggyakorlatát, arra kérdezve rá, hogy az alkotmánybíróság a társadalmi-gazdasági válsághelyzetekben milyen szerepet kapott és vállalt a válsághelyzetekkel kapcsolatos problémák alkotmányos megoldásában.