Gárdos-Orosz Fruzsina

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után


Nem minden az, aminek látszik

A „populista kormányokra is jellemző klientelizmus, az állam foglyul ejtése és egyes intézmények »Gleichschaltungja« (közvetlen politikai irányítás alá helyezése) jogi eszközök alkalmazását igényli” – állapítja meg Szente a populista alkotmányosság egyik, a populista szakirodalom által azonosított jellemzőjét ismertetve.1 A magyar jogtudományban olvashatók olyan álláspontok, amelyek szerint az Alkotmánybíróságot 2010 után az alkotmánybírók új jelölési és választási eljárásával elfoglalta az alkotmányozó többséggel rendelkező politikai többség, amely a jogrendszer átalakításával kizárólag a saját elvi alapú és/vagy pragmatikus elképzeléseit kívánja megvalósítani a rendelkezésére álló komplett jogi eszköztárral.2 Bemutattuk, hogy a jogrendszer átalakítása alapvető hatással bírt az alkotmányértelmezésre is.3

Az alkotmánybíráskodás átalakulása Magyarországon 2010 után

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 865 2

Magyarországon a demokratikus rendszerváltás óta működő Alkotmánybíróság a 2011. évi Alaptörvény szövege szerint is a jogállami berendezkedés őre.

Az elmúlt években az alkotmányozó hatalom és a jogalkotó azonban gyakran változtatta az alkotmánybíráskodásra vonatkozó szabályokat. Mind ezzel, mind az ebben a szabályozási környezetben működő Alkotmánybíróság döntéseivel kapcsolatban alapvető szakmai kritikák fogalmazhatók meg. A könyv azt mutatja be, hogyan alakult át az alkotmányos környezet, milyen nehézségekkel szembesült az Alkotmánybíróság és hogyan oldotta meg a rá bízott feladatot 2010 óta. A könyv amellett érvel, hogy Magyarországon az intézmény klasszikus jogi funkciója alapvetően változott meg az Alaptörvény rendszerében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gardos-orosz-az-alkotmanybiraskodas-atalakulasa-magyarorszagon-2010-utan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave