MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Mi a család?
Tanulmányok a család fogalmáról a jelenkori Magyarországon
A nemzedékek közötti szolidaritás dimenziói
Bengtson és Roberts (1991) gyakran hivatkozott elmélete a szolidaritás fogalmát javasolja a nemzedékek közötti viszonyok elemzésére. A klasszikus szociológiai írásokban a szolidaritás kifejezést a társadalmi csoportok vagy általában a társadalmak kohéziójának magyarázatára használják, olyan viselkedésre utalva, amikor az egyének egymásért és a közösségért cselekednek, és nem pusztán önös érdekeiket követik (Kalmijn 2014). Bengtson–Roberts (1991) a szolidaritást a családi közösségen belül, a szülők és felnőtt gyermekeik viszonyában értelmezi és annak hat dimenzióját különbözteti meg. A strukturális szolidaritás olyan tényezőket takar, amik lehetővé teszik vagy akadályozzák a családtagok közötti interakciót (pl. földrajzi közelség, családtagok száma). Az asszociatív szolidaritás a családtagok közötti interakció és közös cselekvés gyakoriságát mutatja, tehát, hogy mennyire gyakran találkoznak, kommunikálnak a családtagok. Az affektív szolidaritás lényege, hogy a családtagok közötti érzelmi kapcsolat mennyire szoros, a családtagok milyennek értékelik a kapcsolatuk minőségét. A konszenzuális szolidaritás azt mutatja, hogy a szülők és gyerekeik mennyire hasonló értékeket, véleményeket vallanak, mennyire hasonló az életstílusuk. A funkcionális szolidaritás a családtagok közötti tényleges segítségnyújtást jelenti, tehát azt, hogy mennyire támogatják egymást anyagilag, munkában való segítéssel, gyermek vagy idős családtagok gondozásával stb. A normatív szolidaritás azt mutatja, hogy a családtagok milyen kötelezettségeket tartanak érvényesnek a nemzedékek kapcsolatában.
Tartalomjegyzék
- Fejezetek a kommunikáció szociálpszichológiájából
- Impresszum
- Ajánló
- I. Bevezetés a pszichológiába
- I.1. A pszichológia előzményei
- I.2. A lelki jelenségek
- I.3. A pszichológia alapkérdései
- I.4. Pszichológiai irányzatok és alapiskolák
- I.4.1. Neuropszichológia; biológiai-pszichológia; pszichofiziológia
- I.4.2. Pszichoanalízis vagy mélylélektan (freudizmus)
- I.4.3. Behaviorizmus vagy viselkedéstan
- I.4.4. A humanisztikus pszichológia
- I.4.4.1. Empátia
- I.4.4.2. Feltétel nélküli elfogadás
- I.4.4.3. Kongruencia
- I.4.4.4. Maslow szükségletpiramisa és az elmélet kritikája
- I.4.4.5. Az önmegvalósító személyiség legfontosabb jellemzői
- I.4.4.6. A transzperszonális pszichológia
- I.4.4.7. A humanisztikus pszichológia kapcsolata a szociálpszichológiával
- I.4.4.1. Empátia
- I.4.5. Kognitív pszichológia
- I.5. Ellenőrző kérdések
- I.6. Irodalom
- I.1. A pszichológia előzményei
- II. Attitűdök jelentősége a kommunikációban, a politikában és a gazdasági életben
- II.1. Az attitűd fogalma
- II.2. Az attitűd tengelyei
- II.3. A viselkedés előrejelzése
- II.3.1. Az attitűd alkalmas a viselkedés előrejelzésére
- II.3.2. Az attitűd nem mindig alkalmas a viselkedés előrejelzésére
- II.3.3. A viselkedés előrejelzését nehezítő tényezők
- II.3.3.1. Az attitűdmérés és a tényleges viselkedés között eltelt idő
- II.3.3.2. A személyes kapcsolat hiányzik
- II.3.3.3. A viselkedés több attitűd eredője
- II.3.3.4. A viselkedést a társadalmi normák is befolyásolják
- II.3.3.5. A viselkedést helyzeti tényezők is befolyásolják
- II.3.3.6. Az attitűd intenzitása gyenge
- II.3.3.7. Az attitűd inkonzisztens
- II.3.3.1. Az attitűdmérés és a tényleges viselkedés között eltelt idő
- II.3.1. Az attitűd alkalmas a viselkedés előrejelzésére
- II.4. Az attitűd tulajdonságai
- II.4.1. Az attitűd iránya vagy minősége
- II.4.2. Az attitűd intenzitása
- II.4.3. Az attitűd stabilitása
- II.4.4. Az attitűd relevanciája
- II.4.5. Az attitűd perzisztenciája
- II.4.6. Az attitűd konzisztenciája
- II.4.7. Az attitűdök funkciói
- II.4.7.1. Az instrumentális / utilitárius / hasznossági / kiegyenlítési funkció
- II.4.7.2. A szociális adaptív, avagy társas igazodási funkció
- II.4.7.3. Az értékkifejező / önmegvalósító funkció
- II.4.7.4. Az én-védő / ego-defenzív funkció
- II.4.7.5. Az ismereti, gazdaságossági vagy ökonómiai funkció
- II.4.7.6. Az attitűdfunkciók összehasonlítása
- II.4.7.1. Az instrumentális / utilitárius / hasznossági / kiegyenlítési funkció
- II.4.1. Az attitűd iránya vagy minősége
- II.5. Az attitűdmérés lehetőségei
- II.5.1. Az attitűdvizsgálatok rendszerezése
- II.5.2. A fiziológiai reakciók mérése
- II.5.3. A papír-ceruza módszerek
- II.5.4. A projektív technikák
- II.5.5. A konatív eljárások
- II.5.6. Az attitűdvizsgálati technikák összehasonlító táblázata
- II.6. Az attitűd megváltoztatása
- II.6.1. A szektásodás (a totális szervezetek kialakulásának) okai, jelei és dinamikája
- II.6.2. A reaktancia elmélete
- II.6.3. A pszichoanalitikus meggyőzési technikák
- II.6.4. A behaviorista befolyásolási technikák
- II.6.5. A Yale-program
- II.6.6. A befolyásolás szintjei
- II.6.7. A befolyásolás kognitív folyamatmodellje
- II.6.8. A tudatküszöb alatti ingerlés
- II.7. Ellenőrző kérdések
- II.8. Irodalom
- Internetes források
- III. Kommunikációs paradoxonok
- III.1. Bevezetés
- III.2. Szimmetriatendenciák
- III.3. Egyensúlyelmélet
- III.4. Szemantikus kongruencia elmélet
- III.5. Kognitív disszonancia
- III.6. A dogmatizmus és mérése
- III.7. Thomas-Kilmann konfliktuskezelő modellje
- III.8. Ambiguitás
- III.9. A reaktancia elmélete
- III.10. Az inkongruencia
- III.11. Szerepkonfliktusok
- III.12. A double bind kommunikáció (kettős kötés)
- III.12.1. A double bind kritériumai és példái
- III.12.2. A forrás relevanciája
- III.12.3. A felszólítóerő mértéke
- III.12.4. Idői átfedettség
- III.12.5. A kommunikációs állapot tartóssága
- III.12.6. A double bind kommunikációra vonatkozó empirikus kutatások
- III.12.7. A double bind elméletre vonatkozó kritikák
- III.12.8. A double bind kommunikáció kutatásának kiterjesztése
- III.12.9. A double bind kommunikáció és a skizofrénia
- III.12.10. A skizofrénia diagnosztikai jegyei
- III.12.11. A paradox kommunikációs módok összehasonlítása
- III.12.11.1. Az inkongruencia és a reaktancia
- III.12.11.2. A double bind és a reaktancia
- III.12.11.3. A double bind és a szerepkonfliktusok
- III.12.11.4. A double bind és a kognitív disszonancia
- III.12.11.5. A paradox információk következménye a különféle elméletek szerint
- III.12.11.6. A kommunikációs paradoxonok táblázatos összevetése 1.
- III.12.11.7. A kommunikációs paradoxonok táblázatos összevetése 2.
- III.12.11.1. Az inkongruencia és a reaktancia
- III.12.12. Az antipszichiátria és a double bind
- III.12.13. A lelki betegségek kommunikációs korrekciója
- III.12.1. A double bind kritériumai és példái
- III.13. Ellenőrző kérdések
- III.14. Irodalom
- IV. Konfliktusok kezelése
- IV.1. Mi a konfliktus?
- IV.2. A konfliktuskezelés tengelyei
- IV.3. A konfliktuskezelés stratégiái
- IV.4. Konfliktustérkép
- IV.5. A konfliktuskezelő módok gyorsdiagnosztikája
- IV.6. Az 5 konfliktuskezelési mód nonverbális diagnosztikai jegyei
- IV.7. Egy budapesti iskola pedagógusainak Thomas–Kilmann-értékei
- IV.8. A Thomas–Kilmann-stratégiák interakcionista megközelítése
- IV.9. Passzív-agresszív-asszertív kommunikáció
- IV.10. Konfliktusmegoldó típusok (triádok)
- IV.11. A Thomas–Kilmann-teszt értelmezése
- IV.12. Az önérvényesítési tengely és az együttműködési tengely hatótényezői
- IV.13. Konfliktuskezelés a szervezetben
- IV.14. Ellenőrző kérdések
- IV.15. Irodalom
- IV.16. Mellékletek
- IV.1. Mi a konfliktus?
- V. Tartozni valahová • Egy endokrinológiai beteg korai emlékei
- V.1. Komplex elemzés Alfred Adler és Friedemann Schulz von Thun alapján
- V.2. Alfred Adler és a korai emlékek elemzése
- V.3. Friedemann Schulz von Thun négyrétegű kommunikációs modellje
- V.4. A pszichológiai iskolák a négyrétegű kommunikációs rendszer fényében
- V.5. Esetismertetés
- V.6. Ellenőrző kérdések
- V.7. Irodalom
- V.1. Komplex elemzés Alfred Adler és Friedemann Schulz von Thun alapján
- VI. Társas támasz a gyászban
- VI.1. A társas támasz
- VI.2. Támasz a gyászban
- VI.3. A támasz és a pszichikus státusz
- VI.4. A támasz és a testi egészség
- VI.5. Társadalmi integráció
- VI.6. A társas támasz funkciói
- VI.7. Támaszigény
- VI.8. Támaszforrás
- VI.9. Észlelt támasz (támaszpercepció)
- VI.10. Elégedettség a támasszal
- VI.11. Támaszkeresés
- VI.12. A támasz időzítése
- VI.13. A támasz kontingencia
- VI.14. Támaszkölcsönösség
- VI.15. A társas támasz potenciális veszélyei
- VI.16. Ellenőrző kérdések
- VI.17. Irodalom
- VI.1. A társas támasz
Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont
Online megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 454 872 0
A mindennapokban minket körülvevő, a család képzetének előhívására szolgáló képeken, plakátokon, piktogramokon legtöbbször anyát és apát látunk egy vagy több gyerekkel. A vizuális reprezentációk az úgynevezett „nukleáris család” ideáját jelenítik meg, egy olyan életközösségét, amelyre a hétköznapi szóhasználatban gyakran utalunk „A CSALÁD”-ként. De vajon valóban csak ezt az életközösséget tekinthetjük családnak? A házasság, az intimitás, a szülőség, az ezekre vonatkozó jogok és kötelességek rendszere terén olyan forradalmi változásoknak voltunk és vagyunk jelenleg is tanúi, amelyek újragondolásra késztetnek a család fogalmával kapcsolatban. A mai társadalmakban egyre kevésbé gondolhatunk arra úgy, mint férj-feleség-gyerek hármasára, hiszen sokféle más életközösséggel is találkozunk, amelyek szintén igénylik a családként való elismerést. Ebben a könyvben annak bemutatására vállalkozunk, hogy milyen különböző elképzelések léteznek a mai Magyarországon arról, hogy mi is a család. A lehetséges megközelítések közül egyaránt foglalkozunk a lakosság családfogalmaival és a családi élet működésére ható intézmények manifeszt vagy látens család-definícióival, rámutatva a különbségekből eredő lehetséges ütközésekre is. A kötet szerzői többféle diszciplínát képviselnek, van köztük szociológus, antropológus, nyelvész és jogász is, ami lehetővé teszi a téma több szempontból történő bemutatását.
Hivatkozás: https://mersz.hu/husz-mi-a-csalad//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
