Tartalomjegyzék

• Mi a család? • Tanulmányok a család fogalmáról a jelenkori Magyarországon
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • A kötet szerzői
  • A kötet írásai
• chevron_rightA család sokszínű fogalma a szociológiában
  • 1. Bevezetés
  • 2. Burgess és az interakcionális iskola
  • 3. A (nukleáris) család mint társadalmi intézmény és norma – a strukturalista-funkcionalista iskola
  • 4. „A család” helyett „családok” – konstruktivista megközelítések
  • 5. A család mint kölcsönösen egymásra utalt egyének hálózata – egy kapcsolathálózati megközelítés
  • 6. Konklúzió
  • Hivatkozások
• chevron_rightLakossági vélekedések a család fogalmáról
  • 1. Bevezetés
  • 2. Korábbi empirikus kutatások a lakosság családfogalmáról
  • 3. Adatok, módszerek
  • chevron_right4. Eredmények
    • 4.1. Mi számít családnak?
    • 4.2. Kik számítanak közeli családtagnak?
    • 4.3. Az Alaptörvény családfogalma – a közvélemény tükrében
  • 5. Konklúzió
  • Hivatkozások
• chevron_rightNemzedékek közötti szolidaritás mintázatai Magyarországon
  • 1. Bevezetés
  • 2. A nemzedékek közötti szolidaritás dimenziói
  • 3. Korábbi kutatások 
  • 4. Adatok és a szolidaritási dimenziók mérése
  • 5. Az intergenerációs szolidaritás típusai Magyarországon
  • 6. Szolidaritási típusok meghatározó tényezői – regresszióelemzés
  • 7. Konklúzió
  • Hivatkozások
  • Függelék
• chevron_rightA család, mint szociokulturális fogalom • Vegyesházasságok és gyermekgondoskodási megoldások egy kínai–magyar kutatás alapján
  • 1. Bevezetés
  • 1.1. A család, mint tudományos fogalom – az univerzális érvényű meghatározás akadályai
  • 1.2. A család szélesebb látószögben
  • 1.3. Az antropológiai megközelítés: család helyett rokonsági viszonylatok
  • 1.4. Kulturális másság a családban
  • 1.5. Megfontolások a vegyes párkapcsolatok és kiszervezett gondoskodási gyakorlat vizsgálatához
  • chevron_right2. „Kínai a családban” – egy antropológiai kutatás a család képzetének szociokulturális kondicionáltságával kapcsolatban
    • 2.1. A vizsgált családi és bensőséges viszonylatok
    • 2.2. A kutatás módszerei, adatai
  • chevron_right3. A szociokulturális háttér különbségei a kínai–magyar a párkapcsolatok, családi kapcsolatok és bensőséges viszonylatok dinamikájában
    • chevron_right3.1. A családfogalom értelmezései
      • 3.1.1. Család: nukleáris vagy kiterjedt?
      • 3.1.2. A család határa: mire és kire költünk?
    • 3.2. Szülőtisztelet, szülői kontroll, engedelmesség
    • 3.3. Család és az érzelmek szerepe?
    • 3.4. Nevelési elvek, szülői stratégiák
  • 4. Záró gondolatok
  • Hivatkozások
• chevron_rightCsaládkép a gyermekvédelemben
  • 1. Bevezetés
  • 2. Miért fontos a családkép vizsgálata a gyermekvédelem rendszerében?
  • chevron_right3. A kutatás módszere
    • 3.1. Kérdőíves kutatási pillér
    • 3.2. Interjús kutatási pillér
  • chevron_right4. Családkép értelmezése a gyermekvédelem szereplői mentén
    • chevron_right4.1. Gyermekvédelmi szakemberek családképe
      • 4.1.1. Ki a család?
    • chevron_right4.2. Kliensek családképe
      • 4.2.1. Vér szerinti szülők családképe
      • 4.2.2. Gyermekek és fiatalok családképe
  • 5. Összegzés
  • Hivatkozások
• chevron_rightA család az …? A ’család’ fogalma a magyar online hírportálokon
  • 1. Bevezető
  • 2. A család fogalma körüli politikai diskurzus
  • chevron_right3. Kulturális nyelvészet, kulturális konceptualizáció
    • 3.1. A család kulturális konceptualizációja
  • 4. Anyag és módszer
  • 5. Eredmények
  • 6. Összegzés
  • Hivatkozások
• chevron_rightAz egyszülős családok érdemességének kérdése a 2010-es évek kormányzati diskurzusában
  • 1. Bevezetés
  • 2. Egyedülálló szülők a magyar jóléti rendszerben
  • 3. Adatok és módszerek
  • chevron_right4. A Hagyományos családi értékekről szóló diskurzus
    • 4.1. A hagyományos családi értékek fontosságának keretezése: illiberalizmus, kereszténység, nacionalizmus és pronatalizmus
    • 4.2. A család fogalma
    • 4.3. A többség és a „normális” védelemre szorul
  • chevron_right5. Az egyszülős családokról szóló diskurzus
    • 5.1. Az egyszülős családok is családok, de…
    • 5.2. Az egyedülálló szülők felelőssége és a gyermek anyához és apához való joga
  • 6. Összegzés és következtetések
  • chevron_rightHivatkozások
    • Idézett törvények, határozatok, jegyzőkönyvek
    • A kormány honlapjáról idézett cikkek
    • Más honlapokról idézett cikkek
• chevron_rightSzakjogági családfogalmak Magyarországon
  • chevron_right1. Bevezető
    • 1.1. A vizsgált szakjogágak köre
    • 1.2. A családfogalmak elemzésének szempontjai
  • chevron_right2. Családjog
    • 2.1. Házasság
    • 2.2. Bejegyzett élettársak
    • 2.3. Az élettársi kapcsolat
    • 2.4. A családjogi szakjogági családfogalom jellemzői
  • chevron_right3. Család a büntetőjogban
    • 3.1. Büntető- és közigazgatási jogi határterületek
  • chevron_right4. Gyermekjogi családfogalom
    • 4.1. A gyermek legjobb érdeke
  • 5. Konklúziók
  • Hivatkozások
• chevron_rightA ’család’ fogalmának nemzetközi és európai szabályrendszere
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A család és a családi élet fogalma a nemzetközi keretrendszerben
    • 2.1. ENSZ
  • chevron_right2. Az európai sztenderdek a család vonatkozásában
    • 2.1. Az Európai Unió jogi eszközei a család kapcsán
    • 2.2. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata a „ családi élet” vonatkozásában
  • 3. Összegzés
  • Hivatkozások
• Szerzők

Kiadó: Akadémiai Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 872 0

A mindennapokban minket körülvevő, a család képzetének előhívására szolgáló képeken, plakátokon, piktogramokon legtöbbször anyát és apát látunk egy vagy több gyerekkel. A vizuális reprezentációk az úgynevezett „nukleáris család” ideáját jelenítik meg, egy olyan életközösségét, amelyre a hétköznapi szóhasználatban gyakran utalunk „A CSALÁD”-ként.

De vajon valóban csak ezt az életközösséget tekinthetjük családnak? A házasság, az intimitás, a szülőség, az ezekre vonatkozó jogok és kötelességek rendszere terén olyan forradalmi változásoknak voltunk és vagyunk jelenleg is tanúi, amelyek újragondolásra késztetnek a család fogalmával kapcsolatban. A mai társadalmakban egyre kevésbé gondolhatunk arra úgy, mint férj-feleség-gyerek hármasára, hiszen sokféle más életközösséggel is találkozunk, amelyek szintén igénylik a családként való elismerést.

Ebben a könyvben annak bemutatására vállalkozunk, hogy milyen különböző elképzelések léteznek a mai Magyarországon arról, hogy mi is a család. A lehetséges megközelítések közül egyaránt foglalkozunk a lakosság családfogalmaival és a családi élet működésére ható intézmények manifeszt vagy látens család-definícióival, rámutatva a különbségekből eredő lehetséges ütközésekre is. A kötet szerzői többféle diszciplínát képviselnek, van köztük szociológus, antropológus, nyelvész és jogász is, ami lehetővé teszi a téma több szempontból történő bemutatását.

Hivatkozás: https://mersz.hu/husz-mi-a-csalad//