A tanulmányban amellett érveltünk, hogy az elosztási viszonyok vizsgálata során újra elemezni szükséges az egyes elosztási kategóriák tartalmát. Az elosztás igazságosságáról folytatott vita során nem tartjuk elegendőnek a szociológiai vagy szűk értelemben vett munkaerőpiaci elemzést, mert ebben a vitában csak akkor juthatunk megegyezésre, ha az elosztási kategóriák igazságossági összefüggéseit is az elemzés tárgyává tesszük. Vitatkoztunk azzal az állásponttal, amelyik megmarad a bér és a profit megkülönböztetésénél – ezt a nézőpontot még a neoliberális korszakhoz kötöttük. Úgy gondoljuk, nem elegendő célul kitűzni a bér- vagy a profithányad növelését vagy csökkenését, helyette a járadék fogalmának elemzése szükséges. A járadék értelmezése során eszmetörténeti eszközökkel bemutattuk, hogy az az állampolgári lét feltétele. Ez az elosztási kategória fejezi ki az osztálytársadalom meghaladását, ami a 20. században végbe is ment, csak ennek következetes elméleti tisztázása nem történt meg. Vitánk ebben a tárgykörben arról szólt, hogy nem elég a járadékvadászatra koncentrálni – habár ez fontos kategória –, hanem a járadékszerű jövedelmek igazságossági tartalmának elemzésére is szükség van, mert ez különbözteti meg a járadékvadászatot attól, ami nem az. A járadékról folytatott vita szükségessé teszi a klasszikus politikai gazdaságtani hagyomány, illetve az egész közgazdaság-tudomány újragondolását.