Az átalakítási képesség a meglévő erőforrások innovációt megvalósító integrálását, újra strukturálását, megújítását, létrehozását, illetve néhány esetben a tőlük való megszabadulást jelenti (Teece, 2007). Az átalakítás tehát üzletimodell-, termék- vagy folyamatinnovációkkal kapcsolatos döntések gyakorlatba való átültetését jelenti, mint például megfelelő struktúrák és eljárásrendszer létrehozása, az infrastruktúra biztosítása vagy a munkaerővel kapcsolatos elvárt készségek meghatározása. Az átalakítás tehát a szervezeten belüli stratégiai megújulás tényleges megvalósítását mutatja, ami az erőforrások, struktúrák és folyamatok újrakonfigurálását jelenti. Teece (2007:1335) úgy írja le az átalakítást (újrakonfigurálást), mint „arra való képesség, hogy újrakombináljuk és újrakonfiguráljuk a vállalati erőforrásbázist és a szervezeti struktúrát a vállalat növekedéséhez, illetve a piac és a technológiák változásához igazítva”. Az így megfogalmazott átalakítási képesség nagyban hasonlít a Li és Liu által megfogalmazott implementációs képességre, ami a stratégiai döntések és a szervezeti változtatások koordinációjára és végrehajtására való képességet jelenti, ami számos különböző menedzsment- és szervezeti folyamattal jár együtt (Li–Liu, 2014).