Svájc sokáig európai adóparadicsomként működött. A közismerten híres svájci banktitok miatt sok adózó számára adóelkerülési lehetőséget jelentett az adózatlan jövedelmek svájci bankszámlákon történő elhelyezése és ezáltal elrejtése az otthoni adóhatóság elől. A 2010-es évek elején azonban ismeretlenek máig tisztázatlan körülmények között ügyfél- és számlaadatokat loptak el svájci bankokból, amelyeket részben átadtak a német és osztrák hatóságoknak, egy részüket pedig az interneten nyilvánosságra is hozták. Ezek voltak az elhíresült „adó-CD-k”. A svájci bankrendszerbe vetett nemzetközi befektetői bizalom ezáltal megrendült. Svájc kényszerhelyzetbe került, és először Németországgal, majd Ausztriával is kénytelen volt egyezményt kötni, amelynek lényege az volt, hogy a svájci bankok ugyan az ügyfelek adatait továbbra sem adják ki külföldi hatóságoknak, viszont a német, illetve osztrák illetőségű ügyfelek számláiról visszamenőleges hatállyal levonják az adott ország törvényei szerint esedékes adót, és az így behajtott pénzeket egyösszegben átutalják a másik ország adóhivatalának. „Ellenszolgáltatásként” Németország és Ausztria beszünteti a svájci pénzintézetek kárára végzett adatgyűjtést.