Marshall, Shannon és Love (2020) kutatási eredményei azt mutatják, hogy az általuk vizsgált tanárok 92,4%-a sosem tanított online a „szükséghelyzeti távoktatás” előtt, és csak nagyon kevesen részesültek egyáltalán távoktatási módszertani képzésben. Ugyanerre utaltak a mi eredményeink is, hiszen az adatközlőink között mindössze ketten rendelkeztek tapasztalattal az online oktatás terén, és hárman vettek előzetesen részt továbbképzésben, amelyen megismerhették a távoktatás módszertanát. A túlnyomó többség tehát először találkozott a távoktatás, ezen belül az értékelés kérdésével, ami teljesen összhangban van a Juárez-Díaz és Perales (2021) által kapott eredményekkel. Ennek ellenére, mindössze három megkérdezett nem tudta eldönteni, hogy az általuk birtokolt tudás elegendő-e a feladat megoldásához. Szinte ugyanannyian voltak azok, akik saját bevallásuk alapján rendelkeztek elegendő információval a diákok tudásának online értékelésére szolgáló módszerekről (8 fő) és azok, akik azt állították, hogy nem rendelkeztek ilyen tudással (7 fő). Feltételezhető, hogy akik sem tapasztalattal nem rendelkeztek, sem továbbképzésben nem vettek részt, valamilyen formában informálódtak az online értékelési módszerekről.