18.1. Előzmények

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Első találkozásom a hanti nyelvvel az 1970-es évek elején történt, amikor elkezdtem finnugor szakos tanulmányaimat a szegedi egyetemen. A tanterv szerint a hallgatóknak a finn és az észt mellett kisebb rokon nyelvekkel is meg kellett ismerkedniük. Én elsőre a hantit választottam (akkor még az uráli nyelvek külső elnevezéseit használtuk, azaz a hantit osztjáknak hívtuk). Tanárom, Mikola Tibor azt ajánlotta, hogy Nyikolaj Tyerjoskin 1961-ben megjelent vahi nyelvtanát és szöveggyűjteményét használjuk tankönyvként. Így számomra a „prototipikus hanti” a nyelvterület keleti szélén beszélt nyelvváltozat lett, mely archaikus magánhangzórendszerével, gazdag névszó- és igeragozásával nagyon különbözik azoktól az északi nyelvjárásoktól, melyeket Reguly Antal és Pápay József gyűjtései nyomán ismerünk, s melyek a magyarországi osztjakológia alapját jelentették.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az én diákkoromban a szovjetunióbeli rokon nyelveket úgy tanultuk, mint a holt nyelveket. Olvastuk, fordítottuk és nyelvtanilag elemeztük a nyomtatott szövegeket. Abban nem reménykedhettünk, hogy valaha a helyszínen ismerkedhetünk az élő, beszélt nyelvvel. Az akadály hivatalos magyarázata az volt, hogy külföldi állampolgár csak az állami utazási iroda, az Intourist szállodájában lakhat – ilyen szállodák pedig nemigen voltak ott, ahol a mi nyelvrokonaink éltek. Maradt Moszkva és Leningrád, ahol jó esetben találkozni lehetett ott tanuló vagy dolgozó finnugorokkal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1990-es évek elején azonban nagyot fordult a világ. Szétesett a Szovjetunió, és a maradékból megalakuló Oroszországi Föderáció – legalábbis kezdetben – sokkal nyitottabban viszonyult nemcsak a külföldi kutatókhoz, hanem az anyanyelv és az etnikus kultúra újjáélesztését célzó helyi törekvésekhez is. Ha csak a nyugat-szibériai változásokat vizsgáljuk: 1989-ben az obi-ugorok megalapították a Jugria Megmentése társaságot. A legvonzóbb az volt ebben a szervezetben, hogy volt benne helye a hagyományos kultúrájú halásznak vagy rénpásztornak ugyanúgy, mint a falusi vagy városi munkásnak, a tisztviselőnek és az értelmiséginek egyaránt. Schmidt Éva 1991-ben létrehozta Belojarszkijban az első folklór archívumot, s ennek hatására az Ob-vidéken a folklór archívumok egész hálózata alakult ki. 1991-ben Hanti-Manszijszkban tudományos intézet is létrejött, mely odavonzotta az ország minden tájáról a hantik és manysik legjobb kutatóit. Ezek az intézmények nemzetközi kapcsolatok építésére is törekedtek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jómagam először 1990 decemberében jártam az Urálon túl. Ekkor ünnepelte a Hanti–Manysi Autonóm Körzet fennállásának 60. évfordulóját. Ez volt az első olyan alkalom, amikor külföldieket is meg lehetett hívni Hanti-Manszijszkba. Magyarokon és finneken kívül norvégiai számik is részt vettek az ünnepen. Itt találkoztunk először azokkal, akik a későbbi expedíciókon folyamatosan segítették munkánkat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az expedíciók pedig szinte rögtön elkezdődtek. A decemberi jubileumi ünnepségen a magyar delegációban többek között ott volt Schmidt Éva, Lázár Katalin és Kerezsi Ágnes is. Amikor Lázár Katalin meghallotta, hogy a következő januárban a Kazim folyó partján, Juilszkban bemutatnak egy medveünnepet, hazajött, pénzt szerzett a következő utazáshoz, videókazettákat vásárolt, és rögtön fordult vissza Szibériába (erről Lázár Katalin írt bővebben a jelen kötetben, lásd az előző fejezetet). Éva haza sem jött, ő Hanti-Manszijszkból egyenesen Juilszkba ment. A következő évben Kerezsi Ágnes is visszatért Szibériába, pontosabban a szurguti területre, a Tromagan folyó partjára. Márciusban és augusztusban töltött néhány hetet a Szopocsin nagycsalád szálláshelyén (erről pedig Kerezsi Ágnes írt bővebben a 15. fejezetben). Amikor 1992-ben ismét útnak indult, Lázár Katalinnal együtt én is csatlakoztam hozzá. Az volt a terv, hogy komplex kutatást végzünk, melynek során a néprajzos, a népzenekutató és a nyelvész módszerei és szempontjai kiegészítik egymást. A kezdeményezés sikeres voltáról a szurguti hantik kultúráját bemutató közös tanulmánykötetünk tanúskodik.1 Így kezdődött az én kapcsolatom az élő hanti nyelvvel, annak a szurguti nyelvjárásával. Ez is keleti hanti, de sokban különbözik az általam korábban tanulmányozott vahi változattól.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave