5.1. Elértjük-e felmenőinket?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2019 szeptemberének elején szavazást indított egy portál arról, hogy az általa listázott kötelező olvasmányok közül mit utáltak legjobban olvasóik. A közel négyezer szavazatból a legtöbbet Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye kapta. Ennek kapcsán több magyartanár is kifejtette véleményét, hogy a kötelező olvasmányok közül érdemes lenne kivenni a műveit, mert épp azt nem lehet velük elérni, ami a kötelező olvasmányok legfontosabb célja volna: megszerettetni a gyerekekkel az olvasást. Az olvasói vélemények hátterében több tényező állhat, egyebek mellett az is, hogy bizonyos szövegrészek nehezen érthetők. Így kezdődik például egy másik Jókai-regény, a Rab Ráby:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Heten ülének együtt a tintapettyes zöld asztalnál, az uradalmi prefektúra gyűléstermében. A bonorum director elnökölt, mellette jobbról a prefektus, ki az ügyek sorrendjét válogatta elő a conceptusból, amit a szomszédja, a kasznár jegyzetei iparkodtak felhomályosítani; balrul egy szék üres volt, túl rajta ült a megyei perceptor, ki az előtte fekvő számadások hátára mindenféle huszárokat igyekezett pingálni veres plajbásszal; ennek átellenében a kiküldött asszesszor, akinek a nyaka megfájdult már a háta mögé nézegetésben, ahol az óra áll, hogy mikor lesz már dél. A többiek urodalmi tisztek, akik részint diák stílusgyakorlatok felolvasásában fárasztják magukat, részint fogpiszkálókat faragnak a közelgő ebédhez.”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bonorum director, prefektúra és prefektus, conceptus, kasznár, perceptor, plajbász, asszesszor – ezek a szavak, illetve szókapcsolatok szótárazás nélkül egy mai olvasó számára már aligha érthetők, és a diák stílusgyakorlat jelentése sem egyértelmű, hiszen a diák mint ’latin’ ugyancsak kikopott a szókészletből. Pedig Jókai sincs még tőlünk különösen messze az időben, hiszen 1825-ben született, azaz mindössze nyolc-kilenc generációval ezelőtt, és 1904-ben hunyt el: szépszüleink, de talán még ükszüleink számára is kortárs írónak számított.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szókészlet bővülése sokféle módon történhet. Az egyik nyilvánvaló forrás az átvétel: a fenti idézetben jól érzékelhető a latin jövevényszavak gyakorisága. De olyan latin jövevényszó is van ugyanitt, amely már annyira régen meghonosodott a magyarban, hogy nem is érzékeljük idegennek: az óra, amelynek 1372-es első említése még őrzi az eredeti latin szókezdő h-t is (horan ’órán’). Nem könnyű teljes felsorolást adni arról, összesen hányféle nyelvből kerültek a magyarba jövevényszavak, de igen jelentős részét képezik a magyar szókészletnek a latin mellett a török, az iráni, a szláv és a német jövevényszavak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyarapodhat emellett a szókészlet szóalkotással is, legfőképpen szóösszetétellel és szóképzéssel, de vannak egyéb szóalkotási módok is. A gyarapodás, illetve a változás illusztrációjaként az igekötős igék állományának bővülésével, illetve azok jelentésváltozásával foglalkozunk itt röviden. Az utóbbi években számos nyelvészeti és ismeretterjesztő cikk született a be igekötős igék csoportjának hirtelen gyarapodásáról (besminkel, beájul, besír, berévül, beszomorkodik, befél, behány, besértődik, beparázik – a sort még igen hosszan lehetne folytatni), és arról, hogyan adható vissza ennek az új igekötős csoportnak a jelentése. Ezek a szóalakok lehetnek az olvasó számára teljesen elfogadott, napi használatban lévő formák, de az is lehet, hogy furcsának hatnak. A fejezet címében szereplő elért ige éppilyen furcsán hathat mai füllel, elsőként talán ’félreért’ jelentést tulajdonítunk neki. Ez azonban egy újabb értelmezés: korábban az elért igének egyszerűen ’megért’ vagy ’burkolt célzást megért’ jelentése volt. A változás úgy következhetett be, hogy a beszélők (az olyan igék mintájára, mint például az elír, elnéz, elszab, azaz amelyek azt jelentik, hogy az alapigével jelölt cselekvést rosszul csinálják) átértelmezték ennek az igekötős igének a jelentését is. A szókészlet többféle típusú változása is oka lehet annak, hogy ma már kevésbé értjük el/meg Jókait.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave