Van a szókészletnek egy olyan rétege, amelybe ritkábban kerülnek átvételek, ezt nevezzük alapszókészletnek. Ezt a fogalmat nem lehet igazából definiálni, inkább listázni szokták, hogy milyen témakörökbe tartoznak azok a szavak, amelyek nagyobb eséllyel őrződnek meg egy nyelvben hosszú időn keresztül is: ilyenek a testrésznevek, a rokonságnevek, az alacsonyabb értékeket kifejező tőszámnevek, az alapvető természeti jelenségek megnevezései, illetve az elemi cselekvéseket és állapotokat kifejező igék. Mielőtt azonban bővebben is foglalkoznánk az alapszókészlettel, fontos tisztázni egy gyakran előforduló terminus jelentését.

 

 

Természetesen fontos megjegyezni azt is, hogy ez a kategorizálás (is) szükségszerűen leegyszerűsítő. Egyrészt, mint azt már korábban is említettük, a különböző alapnyelvi rétegekbe sorolt elemek között is lehetnek szókölcsönzések, az előző fejezetben is említett hét számnév például feltehetően iráni eredetű jövevényszó lehetett az ugor alapnyelvben. A magyar nyelv szempontjából azonban ez még az alapnyelvi örökség részét képviseli, hiszen a magyar nyelv kiválása előtt került a szókészletbe. Másrészt pedig a szókészlet némiképp szeszélyes változásai következtében az a címke, amelyet egy-egy szó kap, nem lehet más, mint a meglévő tudásunk összegzése. Egy szó például akkor kap finnugor minősítést, ha a finn-permi és az ugor ágban is van megfelelője, de a szamojéd ágban nincs. A szamojéd megfelelő hiánya természetesen magyarázható azzal, hogy az adott elem a finnugor és a szamojéd ág szétválása után került az előbbi alapnyelv szókészletébe, ugyanakkor az sem kizárható, hogy valójában megvolt már az uráli alapnyelvben is, csak megfelelői a szamojéd nyelvekből eltűntek (mint ahogy az alábbiakban bemutatandó, alapnyelvi eredetű mony ’tojás’ és húgy ’csillag’ szavak is eltűntek a mai magyarból). Ez ismét azt mutatja, hogy igencsak töredékes képet tudunk alkotni ennyi idő elteltével (és az írásos emlékek hiánya miatt) az egyes alapnyelvekről.

 

 

Az alábbiakban néhány rövidke esettanulmány azt mutatja be, hogyan kerülhetnek nem alapnyelvi eredetű elemek akár az alapszókészletbe is – és hogyan tűnnek el onnan alapnyelvi eredetű szavak.