5.5. Tengernek fényes húgya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy igen régi, még i. sz. 1000 előtt, talán Szent Bernát vagy Venantius Fortunatus által írt himnusz említi először Szűz Máriát a tenger csillagaként, és ez a megszólítás, illetve említésmód azóta is fennmaradt a katolikus hagyományban. Az elnevezés arra a költői képre vezethető vissza, hogy az emberi élet olyan, mint a sötét és viharos tenger, és az úti cél megtalálásában Mária úgy segít, mint a csillag a tengerészeknek. A Máriához mint a tenger csillagához címzett imádság az ómagyar kori kódexekben is megjelenik, de ilyen formában: „Idvez légy, tengernek húgya, / Istennek kegyes anyja, És mindenkoron szíz, mennynek bódog kapuja!” (Festetics-kódex, 1492–1494).1 De vajon mit keres itt a húgy?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.3. ábra. A Festetics-kódex (1492–1494) 3. lapja
Forrás: Országos Széchényi Könyvtár, MNy 73
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha elkezdjük a húgy szó eredetét kutatni, szembesülnünk kell azzal, hogy ez valójában nem egy szó, hanem kettő. Az egyik jelentése a ma is ismert ’vizelet’, a másiké a használatból immár kikopott ’csillag’ – és mindkettő igen ősi, egészen az uráli alapnyelvből eredeztethető. Az 5.2. táblázat azt mutatja be, milyen megfelelői maradtak a két különböző jelentésű, de a magyarban azonos hangalakú szónak az egyes uráli nyelvekben – a szóalakok összevetése egyben betekintést is nyújthat az etimológus munkájába. (Az 5.2. táblázatba nem vettünk fel minden nyelvjárási megfelelőt a különböző uráli nyelvekből, sőt, a szamojéd nyelvek is kimaradtak helykímélés céljából, de a www.uralonet.nytud.hu címen mindkét alapnyelvi szó összes leánynyelvi megfelelője elérhető.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.2. táblázat. Húgy ’vizelet’ és húgy ’csillag’
magyar
hanti
manysi
komi
udmurt
mari
számi
finn
észt
’vizelet’
húgy
χŏs
kośwēt́
kuʒ́
ki̮ǯ
kə̑ž-wət
końč
kusi
kusi
’csillag’
húgy
χos
kōńś
koʒ́ul
kiǯ´iľi
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mit mutat ez a táblázat (5.2. táblázat)? Első ránézésre is szembeötlő, hogy a ’csillag’ jelentésű húgy szűkebb körben maradt fenn az uráli nyelvekben, mint a ’vizelet’ jelentésű. Ennek legalább két oka lehet, és az első mindjárt a véletlen, hiszen arról a nyelvemlékek egyértelműen tanúskodnak, hogy a szó az ómagyar korban még használatban volt – azaz más nyelvekből ugyanígy eltűnhetett, mint a magyarból, csak nem maradt írásos nyoma sem. Megfigyelhető azonban abban is szabályosság, hogy mely uráli nyelvekből adatolható a ’csillag’ jelentésű szó: a három ugor nyelvből, illetve a két permi nyelvből, s ezt képzeletben kiegészíthetjük még a szamojéd nyelvekkel, amelyek nem fértek be az 5.2. táblázatba. Ezek tehát az egykor keletebbre beszélt uráli nyelvek, a nyugatabbra beszéltekből nem maradt fenn adat: az is lehet, hogy az uráli alapnyelvnek csak azokban a nyelvjárásaiban volt használatos, amelyekből a későbbi keletebbi uráli nyelvek lettek. Szintén szembeötlő, hogy a szópárok a többi nyelven belül is nagyon hasonlítanak egymáshoz, a hantiban például csak a magánhangzó hosszúsága, illetve rövidsége különbözteti meg a két szóalakot. A manysiban és a mariban összetételi utótagként megjelenik mellette (értelemszerűen a ’vizelet’ jelentésben) a ’víz’ szó, míg a ’csillag’ jelentésű leszármazott az udmurtban és a komiban, azaz a két permi nyelvben kapott egy további szóképző elemet. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar szóalakok szókezdő h-ja egy valamikori k-ra megy vissza, ezt a k-t a legtöbb uráli nyelv megőrizte. A hantiban és a manysiban nyelvjárásfüggő, hogy a mély hangrendű magánhangzó előtt egy h-hoz hasonlító, de még a szájüregben képzett χ van-e (ez egy olyan hang, mint a német ch kiejtve a machen igében például, azaz egy réshang), vagy egy k (azaz egy zárhang). Az utolsó megfejtendő elem a magyar gy – ez (a többi uráli nyelvvel való összehasonlítás alapján) egy hajdani ńć hangkapcsolatra megy vissza. (Az ń hangot a magyar helyesírás ny betűpárral jelöli, a ć pedig egy kicsit lágyabban ejtett c, kiejtve úgy hallanánk, mintha egy nagyon rövid j-t is ejtene mellette a beszélő.) Ennek az egykori mássalhangzó-kapcsolatnak a mai magyarban szabályosan gy hang, a manysiban ńś (azaz ny + lágyabban ejtett s) hangkapcsolat felel meg, ami a két nép önelnevezésében is megfigyelhető: magyar ~ ńśi. Persze ha valamennyi fenti szó hangalakját hasonló részletességgel elmagyaráznánk, az olvasónak talán az életkedve is elmenne (de az olvasási kedve minden bizonnyal). Ezért itt lezárjuk a húgy eredetének elemzését azzal, hogy az azonos alakúság (’csillag’ és ’vizelet’) sok ezer éves múltra tekint vissza. De honnan jön a csillag? 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nos, a szótöve (csill-) ennek is alapnyelvi örökség, ha nem is az uráli, hanem a finnugor korból. Maga a csillag származék azonban ugyanazért jelenik meg az 5.2. táblázatban belső keletkezésű elemként, mint a tojás: azért, mert az igei tőből képzett származék már feltehetően a magyar nyelv önálló életében keletkezett. S végül éppúgy kiszorította a ’csillag’ jelentésű húgy-ot, mint a tojás a mony szót, ezzel egy újabb példát adva arra, hogyan csökkenhet az alapnyelvi eredetű elemek száma az alapszókészletben.
1 Az átírás forrása: „Halandó, ezeket megmondjad!” Magyar nyelvű imádságok a XV–XVI. századból. Válogatta és a szövegeket gondozta: Dömötör Adrienne – Haader Lea. Tinta Könyvkiadó, 2017.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave